Mohács látnivalói – hazánk legdélebbi Duna-parti települése
Mohács, a legdélebbi Duna-parti településünk történelmi és kulturális szempontból is igen jelentős város. Mohács látnivalói, nevezetességei azonban jóval túlmutatnak a II. Lajos király halálát is követelő vesztes mohácsi csatán és a farsang végén tartott télbúcsúztató hagyományon, a busójáráson. A csendes, hangulatos település és természeti környezete az év minden időszakában kellemes kikapcsolódási lehetőségeket kínál kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Mohács történelme
Ahhoz, hogy megértsük és teljeskörűen felfedezhessük Mohács látnivalóit, érdemes megismerkedni a Baranya megyei járási székhely történelmével.
Mohács (horvátul Mohač, németül: Mohatsch, Moosach, szerbül: Мохач neve összeforrt a törökök elleni vereséggel, a busójárással, a fekete kerámiával és hallal. A busójárást 2009-ben felvették az UNESCO szellemiörökség-listájára is.
Mohácson és környékén már az őskortól éltek emberek, kő-, réz-, bronz- és vaskori cölöpökre épített házak maradványaira bukkantak.
Római kor
Az i. e. 1. századtól a 4. századig a terület a Római birodalom Pannónia provinciájához tartozott. A Duna mentén húzódott a fontos védelmi vonal, a limes határa. Mohácstól délre, a mai Kölkeden volt Altinum, a limes egyik fontos állomáshelye, amely az UNESCO világörökségi várományos listáján is szerepel.
A római birodalom bukása után, egy 6-7. században itt volt a Kárpát-medence legnagyobb eddig ismert avar kori települése.
Mohács első említése 1093-ból származik, amikor Szent László király a pécsi püspöknek adományozta a kis falut. A pécsi püspök jobbágyai állattartással, földműveléssel, halászattal foglalkoztak. A 15. században már mezővárosként említették, de ekkor is csak 800 lakosa volt. A török terjeszkedése miatt palánkkal erősítették meg, de ez sem tudta megvédeni.
Törökök és a mohácsi csata
A település határában zajló 1526. augusztus 29-ei tragikus kimenetelű csata vezetett az ország három részre szakadásához. A török sereg fölényes győzelmet aratott II. Lajos 26 ezer főnyi seregével szemben. A csata során elesett a legtöbb fontos magyar vezető, főispánok, püspökök és még maga a király is.
A török megszállás éveiben érkeztek a városba a szerb, sokác és német betelepülők. A várostól mintegy 20 km-re nyugatra, Nagyharsánynál zajlott Magyarország török alóli felszabadulásának nevezetes eseménye, a II. mohácsi csata.
A reformkorban erősödött Mohács kereskedelmi jellege. 1832-től a Duna Gőzhajózási Társaság hajói járták a folyót. A Pécsett bányászott szenet az 1857-ben megépült a Pécs és Mohács közötti vasútvonalon szállították a Dunához, innen hajókkal vittek tovább.
1918 és 1921 között a város szerb megszállás alatt volt, 1921-ben a rövid életű Baranya–Bajai Szerb–Magyar Köztársaság része. A trianoni békeszerződés nem sokkal Mohács alatt húzta meg az új határt. Mai városi és járásszékhelyi státuszát 1924-ben nyerte el.
Mohács folyamatosan fejlődik szépül. Reményeim szerint a régóta várt Duna-híd is megépül majd ebben az évtizedben.
A mohácsi látnivalók legjavát fotókkal együtt igyekeztem besűríteni ebbe a bejegyzésbe, amit folyamatosan bővítek is. Több látnivalónak külön bejegyzést is szenteltem már – ezek nevére kattintva el is éred azt -, és terveim között még több nevezetesség részletes bemutatása is szerepel.
Mohács látnivalói, nevezetességei
Amióta megépült az M6-os autópálya, gyorsan és kényelmesen elérhetjük Mohácsot. Budapest vagy Pécs irányából érkezve már az első városi körforgalomnál busók emlékeztetnek a város évente megrendezett ünnepére. A három alakos busószobrot 2020-ban, a busójárás előtti napokban avatták fel.
Széchenyi tér és a Városháza
A város legszebb és legfontosabb tere a Széchenyi tér, mai formáját 1896 és 1940 között nyerte el. A Fogadalmi Emléktemplom, a Széchenyi István Általános Iskola és a Városháza épülete határolja. A tér keleti oldalán, a városháza előtt található a Három leány szobra, az város három meghatározó nemzetiségének barátságát hivatott megszemélyesíteni.
A keleties elemeket (sarok- és toronykupolás homlokzat) is felvonultató Városháza épületét Árkay Aladár tervezte, az építkezés 1924-től 1926-ig tartott. A lépcsőházban Pleidell János a busójárás hangulatát megörökítő akvarelljei láthatók.
A Kocsis Imre által 1984-ben festett üvegablakokon a mohácsi csatára utaló történelmi címerek, valamint II. Lajos király és Szulejmán szultán aláírásai is megjelennek.
Az emeleti díszterem kialakítása, stukkós famennyezete keleties hangulatú. Bán István textilművész hatalmas gobelinje a busók dunai átkelését ábrázolja. A mű számos hazai és az 1958-as Brüsszeli Világkiállításon is díjat nyert.
Csatatéri Emléktemplom – Fogadalmi templom
A római katolikus Fogadalmi templom – hivatalos nevén Csatatéri Emléktemplom – alpkövét a mohácsi csata 400. évfordulójának emlékére 1926-ban helyezte el Zichy Gyula kalocsai érsek. A bizánci stílusú templomot Árkay Bertalan tervezte. Az épület alapjába 3000 magyar község, 52 város és 25 megyeháza udvarából való egy-egy kilogramm emlékföldet helyeztek el.
A kupola 30 méter magas és 20 méter a szélessége, az 1227 négyzetméter alapterületű templomban 3600 ember fér el egyszerre. Felszentelését 1940. augusztus 29-én Virág Ferenc pécsi püspök végezte. A templom védőszentje a Magyarok Nagyasszonya.
II. Lajos szobra
A templom baloldalán áll Varga Imre alkotása a II. Lajos szobor.
Három leány szobra
1932-ben a szerb megszállás alóli felszabadulásra emlékezve készült a szoborcsoport, ami a város és az ország három meghatározó nemzetiségének barátságát hivatott megszemélyesíteni. Magyar, német és a sokác népviseletbe öltöztetett lányok egymás kezét fogják.
Az emlékmű nyugati oldalán olvasható idézet:
„Nyújtsatok itt kezet egymásnak, / jöjjetek! / Hadd tartsa meg mindnyája az ő / szokását, hadd vélje anyját szebbnek / mindenkinél, hadd járjon azután a / nyelvetek ezerfelé. A szívnek / csakis egy nyelve van közöttünk”. (Lessing)
Hősök parkja
A belváros szélén, az autóbusz pályaudvar mellett található Hősök parkjában kapott helyet a két világháború halottainak emlékműve.
A négy oszlopon nyugvó, kapufejszerűen lezárt építményt eredetileg az első világháború helyi áldozatainak emlékére állították, azonban 1990-óta felkerült a második világháború ismert mohácsi halottainak neve is.
A parkban több szobrot is találunk, többek között a Varga Imre által alkotott Radnóti Miklós szobrot.
A park közelében szintén van egy busó szoborcsoport.
Szentháromság-szobor
A város üzletekkel és éttermekkel teli sétáló utcáján juthatunk el a város fennállásának 900. évfordulója alkalmából felállított Szentháromság-szoborhoz. A bronz szobor Trischler Ferenc alkotása. Az itt álló egykori Korona Szálló épületét Pilch Andor tervezte, ma már üzleteket, éttermeket és irodákat találunk benne.
Mohácsi Duna-part
Tovább haladva már csak egy ugrás a Duna-part. Érdemes itt is egy sétát tenni.
A Duna túloldalára, így a Mohácsi-szigetben fekvő Újmohácsra, vagy a szabad strandra komppal juthatunk át.
Ha már átugortunk és kocsival vagyunk, akkor ne hagyjuk a Karapancsai vadászkastélyt sem.
Visszatérve Mohácsra, a Duna-parton áll a határőrség, a Vám, és Vízi rendőrség közös épülete és az 1902 és 1905 között épült és már bezárt selyemgyár is.
Selyemgyár Kulturális Negyed
A volt Selyemgyár műemléképülete ma kulturális funkiókat lát el, minden generáció igényeit igyekszik professzionális szinten kielégíteni. A 2021 nyarán megnyílt mohácsi Selyemgyár Kulturális Negyed remek példa arra, hogy lehet egy műemlék gyárépületet a 21. század igényeinek megfelelően hasznosítani. Az akár 400 fő befogadására is alkalmas rendezvényhelyszín mellett többek között beltéri és kültéri játszóhelyet is kialakítottak.
2022. július 1-től itt működik a Mohács Tourinform irodája is.
Nepomuki Szent János szobra
A komp mohácsi állomása mellett található a Szent János hotel (a valamikori Csele hotel). Itt állt a híres Mohácsi Halászcsárda is, ami 2017-ben bezárt. Mellette Nepomuki Szent János szobrát csodálhatjuk meg.
Belvárosi templom – katolikus templom és plébánia
A város barokk templomát 1766-ban építették.
Szerbtemplom
A török veszedelem elől hazánkban védelmet kereső szerbek 1732-ben építették templomukat. Meglátogatását a mellette álló parókián kérhetjük.
Csatatéri emlékkápolna
A klasszicista stílusú Csatatéri emlékkápolna katolikus temetőben áll, 1816-ban építették a mohácsi csatában elesettek emlékére.
Kanizsa Dorottya Múzeum
A Kanizsa Dorottya Múzeum pár éve új épületbe költözött és kiállítása is megújult. A névadó Kanizsai Dorottya a mohácsi csata (1526. augusztus 29.) után Perényi Ferenc holttestét keresve, a környék papjai és 400 jobbágya segítségével közös sírba tétette az elesett hősöket. Kanizsai Dorottya a Siklósi vár urának, Perényi Imrének a második felesége volt, így lett mostohaanyja Perényi Ferenc püspöknek.
Kóló tér és Busóoszlop
A sokacot táncáról elnevezett Kóló téren álló Busó oszlop Laluja András alkotása. A totemoszlopra emlékeztető bronzszobrot 1967-ben állították fel.
Busóudvar
Az UNESCO szellemi örökségi listájára is felkerült Busójárás történetével, hagyományával maszkfaragás fortélyaival a Busóudvarban ismerkedhetünk meg.
Az eddig említett látnivalók a város központban találhatók, gyalogosan is bejárhatók. Érdemes azonban egy kicsit távolabb is szétnézni.
Szepessy park
A város legnagyobb parkjában – a Szepessy Ignác, volt pécsi püspökről elnevezett -, Szepessy parkban áll a szocreál stílusú víztorony, amit 1969-ben építettek. Körülette iskolákat és a Püspök templomot találjuk.
A parkban sok pad, játszótér és ismeretterjesztő tábla segíti az aktív kikapcsolódást.
Kisfaludy Károly gimnázium
A Kisfaludy Károly nevét viselő gimnázium régebben a pécsi püspökök nyaralója volt. A 18. században készült épület főbejárata fölött Berényi Zsigmond püspök hatalmas kőcímere látható. 1935 óta folyik oktatás az intézményben. Kisfaludy Károly mellszobrát 1985-ben helyezték el az udvarban.
A csata emlékezetére írta Kisfaludy Károly Mohács című versét, melynek kezdő sorai így hangzanak:
Hősvértől pirosult gyásztér, sóhajtva köszöntlek,
Nemzeti nagylétünk nagy temetője, Mohács!
Püspöktemplom
Mohács egyik legszebb barokk épületét, a püspöktemplomot 1743-ban szentelték fel. Az egyhajós templom félköríves szentéllyel záródik, a kevés elemmel díszített, a főoltárkép a Megváltót ábrázolja. Emellett figyelmet érdemel még az aranyozott díszítésű szószék.
A templom mellett találjuk a tér névadójának, Szepessy Ignác, volt pécsi püspöknek a szobrát.
II. Lajos-emlékmű
Mohácstól északra, az 56-os út és a Csele-patak kereszteződésénél áll a II. Lajos-emlékmű, mely a legenda szerint a mohácsi csatából menekülő II. Lajos halálának helyét jelzi.
Mohácsi Vízi és taposómalom
A Szent Miklós vízimalom a 14. századból származik. A mai formájában 18. századi vízimalmot 2008–2009-ben újították fel. Ekkor építették erdélyi mesterek középkori technológiájú malomszerkezetet. Az őrlés- és malomtörténeti kiállításon a szerencsések a taposómalom működtetésének kemény munkáját is kipróbálhatják.
Mohácsi csata Történelmi Emlékhely
Mohácsi csata Történelmi Emlékhely a törökökkel vívott, 1526. augusztus 29-i mohácsi csata elesett áldozatainak állít emléket. A csata a Kölked, Udvar, Majs és Sátorhely közötti síkságon zajlott. 1975-ben találtak meg az első tömegsírokat, majd 1976-ban, a 450. évfordulóra alakították ki az emlékhelyet.
A héthektáros parkban 120 jelképes kopjafa vagy sírjel áll. Az emlékhely jelenlegi bejárata már a rendszerváltás után készült, a díszkapu Pölöskei József ötvösművész nevéhez fűződik.
Termálfürdő és strand
Kevésbé közismert, hogy Mohácson is van termálfürdő. Duna partján egyedülálló természeti környezetben elhelyezkedő fürdő egész évben várja a gyógyulást, regenerálódást kereső vendégeket, a sportolni, kikapcsolódni vágyó családokat.
Mohácsi fesztiválok, programok
A tél búcsúztató busójárás mellett nyáron is vannak vonzó programokat. Májusban Nepumuki Szent János, a vízen járók védőszentje tiszteletére a dunai hajósok, molnárok és halászok régi hagyományát felelevenítve hangulatos dunai felvonulást tartanak.
Júniusban tambura fesztivált tartanak, júliusban a dunai mosás és aratás hagyományai elevenednek meg.
A mohácsi halászlé a bajai halászléhoz hasonlóan, tészttával készül, fesztiválját júliusban tartják. Augusztusban pedig a sokac babfőző fesztivált rendeznek. A tartalmas bablevest speciális agyagedényben főzik, melyet csak oldalról melegítenek.
Augusztus 20-hoz kapcsolódóan nemzetközi néptánc fesztivált rendeznek.
Mohács nemzetiségi önkormányzatai, nemzetiségi civil szervezetei szeptember elején mutatják be gazdag kulturális örökségüket, illetve gasztronómiai értékeiket közös rendezvény keretében a nagyközönség számára a Nemzetiségi Vásáron
Tipp a mohácsi látnivalók felfedezéséhez
Mohácsi nevezetességek felfedezését érdemes a Széchenyi téren vagy a Selyemgyár Kulturális Negyedben található Tourinform irodában kezdeni. Itt akár elektronikus rollert is bérelhetünk és szívesen ellátnak bennünket tanáccsal és információs anyagokkal. Rövidebb, hosszabb útvonalak közül választhatunk.
A séták a főtéren található Három lányka szoborcsoporttól indulnak a Mohács központjának múzeumait, építészeti látnivalóit és a Duna-partot is bemutató belvárosi sétaútvonalak.
A kapott térképpel és a járdán található útjelzők segítségével el sem tudunk tévedni.
Mohácson és környékén a városnézésen túl is rengeteg lehetőséget találunk szabadidő aktív eltöltésére. Természetimádóknak kihagyhatatlan a Béda-Karapancsa tájegység felfedezése.
