Mohács, hazánk legdélebbi Duna-parti települése

Régi adósságomat törlesztem most, amikor szülővárosomról írok. Nem véletlen, hogy épp augusztus 29-re időzítettem Mohács városáról szóló bejegyzésemet. 1526-ban ezen a napon volt a várostól délre a történelmi jelentőségű mohácsi csata, melynek során a felkészületlen magyar sereg súlyos vereséget szenvedett a török túlerővel szemben.

 

Mohács

 

Mohács történelme

Mohács (horvátul Mohač, németül: MohatschMoosach, szerbül: Мохач) neve összeforrt a törökök elleni vereséggel, a busójárással, a fekete kerámiával és hallal. A busójárást 2009-ben felvették az UNESCO szellemiörökség-listájára is.

Mohácson és környékén már az őskortól éltek emberek, kő-, réz-, bronz- és vaskori cölöpökre épített házak maradványaira bukkantak.

Az i. e. 1. századtól a 4. századig a terület a Római birodalom Pannónia provinciájához tartozott. A Duna mentén húzódott a fontos védelmi vonal, a limes határa. Mohácstól délre, a mai Kölkeden volt Altinum, a limes egyik fontos állomáshelye, amely az Unesco világörökségi várományos listáján is szerepel.

A római birodalom bukása után, egy 6-7. században itt volt a Kárpát-medence legnagyobb eddig ismert avar kori települése.

Mohács első említése 1093-ból származik, amikor Szent László király a pécsi püspöknek adományozta a kis falut. A pécsi püspök jobbágyai állattartással, földműveléssel, halászattal foglalkoztak. A 15. században már mezővárosként említették, de ekkor is csak 800 lakosa volt. A török terjeszkedése miatt palánkkal erősítették meg, de ez sem tudta megvédeni.

A település határában zajló 1526. augusztus 29-ei tragikus kimenetelű csata vezetett az ország három részre szakadásához. A török sereg fölényes győzelmet aratott II. Lajos 26 ezer főnyi seregével szemben. A csata során elesett a legtöbb fontos magyar vezető, főispánok, püspökök és még maga a király is.

A török megszállás éveiben érkeztek a városba a szerb, sokác és német betelepülők. A várostól mintegy 20 km-re nyugatra, Nagyharsánynál zajlott Magyarország török alóli felszabadulásának nevezetes eseménye, a II. mohácsi csata.

A reformkorban erősödött Mohács kereskedelmi jellege. 1832-től a Duna Gőzhajózási Társaság hajói járták a folyót. A Pécsett bányászott szenet az 1857-ben megépült a Pécs és Mohács közötti vasútvonalon szállított a Dunára, innen hajókkal vittek tovább.

1918 és 1921 között a város szerb megszállás alatt volt, 1921-ben a rövid életű Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság része. A trianoni békeszerződés nem sokkal Mohács alatt húzta meg az új határt. Mai városi és járásszékhelyi státuszát 1924-ben nyerte el.

Mohács látnivalói

A város legszebb és legfontosabb tere a Széchenyi tér, mai formáját 1896 és 1940 között nyerte el. A Fogadalmi Emléktemplom, a Széchenyi I. Általános Iskola és a Városháza épülete határolja. A tér keleti oldalán, a városháza előtt található a Három leány szobra, az ország három meghatározó nemzetiségének barátságát hivatott megszemélyesíteni.

 

Mohács

 

A keleties elemeket (sarok- és toronykupolás homlokzat) is felvonultató Városháza épületét Árkay Aladár tervezte, az építkezés 1924-től 1926-ig tartott. A lépcsőházban Pleidell János a busójárás hangulatát megörökítő akvarelljei láthatók.

A Kocsis Imre által 1984-ben festett üvegablakokon a mohácsi csatára utaló történelmi címerek, valamint II. Lajos király és Szulejmán szultán aláírásai is megjelennek.

Az emeleti díszterem kialakítása, stukkós famennyezete keleties hangulatú. Bán István textilművész hatalmas gobelinje a busók dunai átkelését ábrázolja. A mű számos hazai és az 1958-as Brüsszeli Világkiállításon is díjat nyert.

 

Mohács

 

Mohács

A Fogadalmi templom alapkövét a mohácsi csata 400. évfordulójának emlékére 1926-ban helyezte el Zichy Gyula kalocsai érsek. A bizánci stílusú templomot Árkay Bertalan tervezte. Az épület alapjába 3000 magyar község, 52 város és 25 megyeháza udvarából való egy-egy kilogramm emlékföldet helyeztek el. A kupola 30 méter magas és 20 méter a szélessége, az 1227 négyzetméter alapterületű templomban 3600 ember fér el egyszerre. Felszentelését 1940. augusztus 29-én Virág Ferenc pécsi püspök végezte. A templom védőszentje a Magyarok Nagyasszonya.

 

Mohács

 

Mohács

 

A templom baloldalán áll Varga Imre alkotása a II. Lajos szobor.

 

Mohács

 

A belváros szélén, az autóbusz pályaudvar mellett található Hősök parkjában kapott helyet a két világháború halottainak emlékműve. A négy oszlopon nyugvó, kapufejszerűen lezárt építményt eredetileg az első világháború helyi áldozatainak emlékére állították, azonban 1990-óta felkerült a második világháború ismert mohácsi halottainak neve is.

 

Mohács

 

A város üzletekkel és éttermekkel teli sétáló utcáján juthatunk el a város fennállásának 900. évfordulója alkalmából felállított Szentháromság-szoborhoz. A bronz szonóbor Trischler Ferenc alkotása. Az itt álló egykori Korona Szálló épületét Pilch Andor tervezte, ma már üzleteket, éttermeket és irodákat találunk benne.

Tovább haladva már csak egy ugrás a Duna-part. Érdemes itt is egy sétát tenni. A Duna túloldalára, így a Mohácsi-szigetben fekvő Újmohácsra, vagy a szabad strandra komppal juthatunk át.

 

Mohács

 

A Duna-parton áll a határőrség, a Vám, és Vízi rendőrség közös épülete és az 1902 és 1905 között épült és már bezárt selyemgyár is.

Mohács

 

A komp mohácsi állomása mellett található a Szent János hotel (a valamikori Csele hotel). Itt állt a híres Mohácsi Halászcsárda is, ami kb. évvel ezelőtt bezárt. Mellette Nepomuki Szent János szobrát csodálhatjuk meg.

 

 

A város barokk templomot 1766-ban építették.

 

Mohács

 

A török veszedelem elől hazánkban védelmet kereső szerbek 1732-ben építették templomukat. Meglátogatását a mellette álló parókián kérhetjük.

A  klasszicista stílusú Csatatéri emlékkápolna katolikus temetőben áll, 1816-ban építették a mohácsi csatában elesettek emlékére.

A Kanizsa Dorottya Múzeum pár éve új épületbe költözött és kiállítása is megújult. A névadó Kanizsai Dorottya a mohácsi csata (1526. augusztus 29.) után Perényi Ferenc holttestét keresve, a környék papjai és 400 jobbágya segítségével közös sírba tétette az elesett hősöket.

 

Mohács

 

A Kóló téren álló Busó oszlop, Laluja András alkotása. A totemoszlopra emlékeztető bronzszobrot 1967-ben állították fel.

 

Mohács

 

Az Unesco szellemi örökségi listájára is felkerült Busójárás történetével, hagyományával maszkfaragás fortélyaival a Busóudvarban ismerkedhetünk meg. Kattints és nézd meg az előző bejegyzésem is!

 

Megkezdődött a Mohácsi busójárás

 

Az eddig említett látnivalók a város központban találhatók, gyalogosan is bejárhatók. Érdemes azonban egy kicsit távolabb is szétnézni.

A legnagyobb parkjában, a Szepessy parkban áll a szocreál stílusú víztorony, amit 1969-ben építettek. Körülette iskolákat a Püspök templomot találjuk.

A Kisfaludy Károly nevét viselő gimnázium régebben a pécsi püspökök nyaralója volt. A 18. században készült épület főbejárata fölött Berényi Zsigmond püspök hatalmas kőcímere látható. 1935 óta folyik oktatás az intézményben. Kisfaludy Károly mellszobrát 1985-ben helyezték el az udvarban.

A csata emlékezetére írta Kisfaludy Károly Mohács című versét, melynek kezdő sorai így hangzanak:

Hősvértől pirosult gyásztér, sóhajtva köszöntlek,
Nemzeti nagylétünk nagy temetője, Mohács!

Mohács egyik legszebb barokk épületét, a püspöktemplomot 1743-ban szentelték fel. Az egyhajós templom félköríves szentéllyel záródik, a kevés elemmel díszített  főoltárkép a Megváltót ábrázolja.Emellett figyelmet érdemel még az aranyozott díszítésű szószék.

Mohácstól északra, az 56-os út és a Csele-patak kereszteződésénél áll a II. Lajos-emlékmű, mely a mohácsi csatából menekülő II. Lajos halálának helyét jelzi.

A Szent Miklós vízimalom a 14. századból származik. A mai formájában 18. századi vízimalmot 2008–2009-ben újították fel. Ekkor építették erdélyi mesterek középkori technológiájú malomszerkezetet. Az őrlés- és malomtörténeti kiállításon a szerencsések a taposó malom működtetésének kemény munkáját is kipróbálhatják.

 

Mohács

 

Mohácsi Történelmi Emlékhely az 1526. augusztus 29-i csata elesett áldozatainak állít emléket. A csata a Kölked, Udvar, Majs és Sátorhely közötti síkságon zajlott. 1975-ben találtak meg az első tömegsírokat, majd 1976-ban, a 450. évfordulóra alakították ki az emlékhelyet.

A héthektáros parkban 120 jelképes kopjafa vagy sírjel áll. Az emlékhely jelenlegi bejárata már a rendszerváltás után készült, a díszkaput Pölöskei József ötvösművész nevéhez fűződik.

 

Mohács

A tél búcsúztató busójárás mellett nyáron is vannak vonzó programokat. A mohácsi halászlé a bajaihoz hasonlóan készül, fesztiválját júliusban tartják. Augusztusban pedig a sokac babfőző fesztivált tartanak. A tartalmas bablevest speciális anyagedényben főzik, melyet csak oldalról melegítenek.

 

 

Tipp: Mohácsi látnivalóinak felfedezését kezdjük a Széchenyi téren. A Városháza kapujában találjuk a Tourinform irodát, ahol szívesen ellátnak bennünket tanáccsal és információs anyagokkal. Rövidebb, hosszabb útvonalak közül választhatunk. A Három lányka szoborcsoporttól indul a Mohács központjának múzeumait, építészeti látnivalóit és a Duna-partot is bemutató belvárosi sétaútvonal.

A kapott térképpel és a járdán található útjelzők segítségével el sem tudunk tévedni.

Mohács

 

További fotók Mohácsról:

Kattints a logóra vagy Közel és távol szöveg alatti dátumra és már láthatod is a további fotókat!

Közzétette: Közel és távol utazás – 2018. augusztus 28., kedd

 

Te is jártál egy csodálatos helyen és szívesen megosztanád velünk fotóidat, gondolataidat? Várjuk szeretettel!

Csatlakozz a Közel és távol Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos információról, érdekességről!

Ha már ott jársz, ezt se hagyd ki!

Fehér Gólya Múzeum Kölkeden

 

Baranyai falu, ahol megállt az élet: Erdőfű

 

  • 54
  •  
  •  
  • 5
  •  
  •  
  • 54
  •  
  •  
  • 5
  •  
  •  

Nézd meg ezeket is!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

négy × 5 =

A weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezd a sütik használatát, vagy zárd be az oldalt. További információ

Az Uniós adatvédelmi törvény értelmében tájékoztatlak, hogy a balkonada.hu honlapon "cookie"-kat, magyarul vagy "sütiket" használunk. A sütik kicsi, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé és személyre szabottá tegye számodra a böngészést.
A sütiket bármikor letilthatod vagy újra engedélyezheted a böngésző beállításaiban. Amennyiben a tiltást nem teszed meg, illetve ha a "Rendben" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

További információért a sütikről és az adatkezelésről kattints az alábbi linkre:
Adatkezelési tájékoztató

Bezárás