Mohács nevezetességei – hazánk legdélebbi Duna-parti települése

Régi adósságomat törlesztem most, amikor szülővárosomról írok. Nem véletlen, hogy épp augusztus 29-re időzítettem Mohácsról szóló bejegyzésemet. 1526-ban ezen a napon volt a várostól délre a történelmi jelentőségű mohácsi csata, melynek során a felkészületlen magyar sereg súlyos vereséget szenvedett a török túlerővel szemben. Mohács nevezetességei, látnivalói azonban jóval tül mutatnak a király halálát is követelő vesztes csatán.

Mohács

Mohács történelme

Mohács (horvátul Mohač, németül: MohatschMoosach, szerbül: Мохач) neve összeforrt a törökök elleni vereséggel, a busójárással, a fekete kerámiával és hallal. A busójárást 2009-ben felvették az UNESCO szellemiörökség-listájára is.

Mohácson és környékén már az őskortól éltek emberek, kő-, réz-, bronz- és vaskori cölöpökre épített házak maradványaira bukkantak.

Az i. e. 1. századtól a 4. századig a terület a Római birodalom Pannónia provinciájához tartozott. A Duna mentén húzódott a fontos védelmi vonal, a limes határa. Mohácstól délre, a mai Kölkeden volt Altinum, a limes egyik fontos állomáshelye, amely az UNESCO világörökségi várományos listáján is szerepel.

A római birodalom bukása után, egy 6-7. században itt volt a Kárpát-medence legnagyobb eddig ismert avar kori települése.

Mohács első említése 1093-ból származik, amikor Szent László király a pécsi püspöknek adományozta a kis falut. A pécsi püspök jobbágyai állattartással, földműveléssel, halászattal foglalkoztak. A 15. században már mezővárosként említették, de ekkor is csak 800 lakosa volt. A török terjeszkedése miatt palánkkal erősítették meg, de ez sem tudta megvédeni.

A település határában zajló 1526. augusztus 29-ei tragikus kimenetelű csata vezetett az ország három részre szakadásához. A török sereg fölényes győzelmet aratott II. Lajos 26 ezer főnyi seregével szemben. A csata során elesett a legtöbb fontos magyar vezető, főispánok, püspökök és még maga a király is.

A török megszállás éveiben érkeztek a városba a szerb, sokác és német betelepülők. A várostól mintegy 20 km-re nyugatra, Nagyharsánynál zajlott Magyarország török alóli felszabadulásának nevezetes eseménye, a II. mohácsi csata.

A reformkorban erősödött Mohács kereskedelmi jellege. 1832-től a Duna Gőzhajózási Társaság hajói járták a folyót. A Pécsett bányászott szenet az 1857-ben megépült a Pécs és Mohács közötti vasútvonalon szállították a Dunához, innen hajókkal vittek tovább.

1918 és 1921 között a város szerb megszállás alatt volt, 1921-ben a rövid életű Baranya–Bajai Szerb–Magyar Köztársaság része. A trianoni békeszerződés nem sokkal Mohács alatt húzta meg az új határt. Mai városi és járásszékhelyi státuszát 1924-ben nyerte el.

Mohács nevezetességei, látnivalói

Budapest vagy Pécs irányából érkezve már az első városi körforgalomnál busók emlékeztetnek a város évente megrendezett ünnepére. A három alakos busószobrot 2020-ban, a busójárás előtti napokban avatták fel. 

A város legszebb és legfontosabb tere a Széchenyi tér, mai formáját 1896 és 1940 között nyerte el. A Fogadalmi Emléktemplom, a Széchenyi István Általános Iskola és a Városháza épülete határolja. A tér keleti oldalán, a városháza előtt található a Három leány szobra, az város három meghatározó nemzetiségének barátságát hivatott megszemélyesíteni.

Mohács

A keleties elemeket (sarok- és toronykupolás homlokzat) is felvonultató Városháza épületét Árkay Aladár tervezte, az építkezés 1924-től 1926-ig tartott. A lépcsőházban Pleidell János a busójárás hangulatát megörökítő akvarelljei láthatók.

A Kocsis Imre által 1984-ben festett üvegablakokon a mohácsi csatára utaló történelmi címerek, valamint II. Lajos király és Szulejmán szultán aláírásai is megjelennek.

Az emeleti díszterem kialakítása, stukkós famennyezete keleties hangulatú. Bán István textilművész hatalmas gobelinje a busók dunai átkelését ábrázolja. A mű számos hazai és az 1958-as Brüsszeli Világkiállításon is díjat nyert.

Mohács

Mohács

A római katolikus Fogadalmi templom alapkövét a mohácsi csata 400. évfordulójának emlékére 1926-ban helyezte el Zichy Gyula kalocsai érsek. A bizánci stílusú templomot Árkay Bertalan tervezte. Az épület alapjába 3000 magyar község, 52 város és 25 megyeháza udvarából való egy-egy kilogramm emlékföldet helyeztek el. A kupola 30 méter magas és 20 méter a szélessége, az 1227 négyzetméter alapterületű templomban 3600 ember fér el egyszerre. Felszentelését 1940. augusztus 29-én Virág Ferenc pécsi püspök végezte. A templom védőszentje a Magyarok Nagyasszonya.

Mohács

Mohács

A templom baloldalán áll Varga Imre alkotása a II. Lajos szobor.

Mohács

A belváros szélén, az autóbusz pályaudvar mellett található Hősök parkjában kapott helyet a két világháború halottainak emlékműve. A négy oszlopon nyugvó, kapufejszerűen lezárt építményt eredetileg az első világháború helyi áldozatainak emlékére állították, azonban 1990-óta felkerült a második világháború ismert mohácsi halottainak neve is.

Mohács

A város üzletekkel és éttermekkel teli sétáló utcáján juthatunk el a város fennállásának 900. évfordulója alkalmából felállított Szentháromság-szoborhoz. A bronz szobor Trischler Ferenc alkotása. Az itt álló egykori Korona Szálló épületét Pilch Andor tervezte, ma már üzleteket, éttermeket és irodákat találunk benne.

Tovább haladva már csak egy ugrás a Duna-part. Érdemes itt is egy sétát tenni. A Duna túloldalára, így a Mohácsi-szigetben fekvő Újmohácsra, vagy a szabad strandra komppal juthatunk át. 

Mohács

Ha már átugortunk és kocsival vagyunk, akkor ne hagyjuk a Karapancsai vadászkastélyt sem. 

Visszatérve Mohácsra, a Duna-parton áll a határőrség, a Vám, és Vízi rendőrség közös épülete és az 1902 és 1905 között épült és már bezárt selyemgyár is.

Mohács

A komp mohácsi állomása mellett található a Szent János hotel (a valamikori Csele hotel). Itt állt a híres Mohácsi Halászcsárda is, ami 2017-ben bezárt. Mellette Nepomuki Szent János szobrát csodálhatjuk meg.

A város barokk templomot 1766-ban építették.

Mohács

A török veszedelem elől hazánkban védelmet kereső szerbek 1732-ben építették templomukat. Meglátogatását a mellette álló parókián kérhetjük.

A  klasszicista stílusú Csatatéri emlékkápolna katolikus temetőben áll, 1816-ban építették a mohácsi csatában elesettek emlékére.

A Kanizsa Dorottya Múzeum pár éve új épületbe költözött és kiállítása is megújult. A névadó Kanizsai Dorottya a mohácsi csata (1526. augusztus 29.) után Perényi Ferenc holttestét keresve, a környék papjai és 400 jobbágya segítségével közös sírba tétette az elesett hősöket. Kanizsai Dorottya a Siklósi vár urának, Perényi Imrének a második felesége volt, így lett mostohaanyja Perényi Ferenc püspöknek.

Mohács

A sokacot táncáról elnevezett Kóló téren álló Busó oszlop Laluja András alkotása. A totemoszlopra emlékeztető bronzszobrot 1967-ben állították fel.

Mohács

Az UNESCO szellemi örökségi listájára is felkerült Busójárás történetével, hagyományával maszkfaragás fortélyaival a Busóudvarban ismerkedhetünk meg.

Kattints és nézd meg az előző bejegyzésem is!

Mohácsi busójárás, a téltemető hagyomány

Az eddig említett látnivalók a város központban találhatók, gyalogosan is bejárhatók. Érdemes azonban egy kicsit távolabb is szétnézni.

A legnagyobb parkjában, a Szepessy parkban áll a szocreál stílusú víztorony, amit 1969-ben építettek. Körülette iskolákat a Püspök templomot találjuk.

A Kisfaludy Károly nevét viselő gimnázium régebben a pécsi püspökök nyaralója volt. A 18. században készült épület főbejárata fölött Berényi Zsigmond püspök hatalmas kőcímere látható. 1935 óta folyik oktatás az intézményben. Kisfaludy Károly mellszobrát 1985-ben helyezték el az udvarban.

A csata emlékezetére írta Kisfaludy Károly Mohács című versét, melynek kezdő sorai így hangzanak:

Hősvértől pirosult gyásztér, sóhajtva köszöntlek,
Nemzeti nagylétünk nagy temetője, Mohács!

Mohács egyik legszebb barokk épületét, a püspöktemplomot 1743-ban szentelték fel. Az egyhajós templom félköríves szentéllyel záródik, a kevés elemmel díszített, a főoltárkép a Megváltót ábrázolja. Emellett figyelmet érdemel még az aranyozott díszítésű szószék.

Mohácstól északra, az 56-os út és a Csele-patak kereszteződésénél áll a II. Lajos-emlékmű, mely a mohácsi csatából menekülő II. Lajos halálának helyét jelzi.

A Szent Miklós vízimalom a 14. századból származik. A mai formájában 18. századi vízimalmot 2008–2009-ben újították fel. Ekkor építették erdélyi mesterek középkori technológiájú malomszerkezetet. Az őrlés- és malomtörténeti kiállításon a szerencsések a taposó malom működtetésének kemény munkáját is kipróbálhatják.

Mohács

Mohácsi Történelmi Emlékhely az 1526. augusztus 29-i csata elesett áldozatainak állít emléket. A csata a Kölked, Udvar, Majs és Sátorhely közötti síkságon zajlott. 1975-ben találtak meg az első tömegsírokat, majd 1976-ban, a 450. évfordulóra alakították ki az emlékhelyet.

A héthektáros parkban 120 jelképes kopjafa vagy sírjel áll. Az emlékhely jelenlegi bejárata már a rendszerváltás után készült, a díszkapu Pölöskei József ötvösművész nevéhez fűződik.

Mohács

A tél búcsúztató busójárás mellett nyáron is vannak vonzó programokat. A mohácsi halászlé a bajai halászléhoz hasonlóan, tészttával készül, fesztiválját júliusban tartják. Augusztusban pedig a sokac babfőző fesztivált tartanak. A tartalmas bablevest speciális agyagedényben főzik, melyet csak oldalról melegítenek.

Tipp: Mohácsi látnivalóinak felfedezését kezdjük a Széchenyi téren. A Városháza kapujában találjuk a Tourinform irodát, ahol szívesen ellátnak bennünket tanáccsal és információs anyagokkal. Rövidebb, hosszabb útvonalak közül választhatunk. A Három lányka szoborcsoporttól indul a Mohács központjának múzeumait, építészeti látnivalóit és a Duna-partot is bemutató belvárosi sétaútvonal.

A kapott térképpel és a járdán található útjelzők segítségével el sem tudunk tévedni.

Mohács

További látnivalók Mohácson és környékén

  • 535
  •  
  • 4
  •  
  •  
  • 535
  •  
  • 4
  •  
  •  

Nézd meg ezeket is!

Te is jártál egy csodálatos helyen és szívesen megosztanád velünk fotóidat, gondolataidat? Várjuk szeretettel!
Csatlakozz a Közel és távol Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos információról, érdekességről!

Iratkozz fel a Közel és távol hírlevélre, hogy minden fontos utazási hír, információ eljusson hozzád!

Nagy Jucó

Nagy Jucó blogger, a virágok és az utazások szerelmese

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tizenöt − tíz =

A weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezd a sütik használatát, vagy zárd be az oldalt. További információ

Az Uniós adatvédelmi törvény értelmében tájékoztatlak, hogy a balkonada.hu honlapon "cookie"-kat, magyarul vagy "sütiket" használunk. A sütik kicsi, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé és személyre szabottá tegye számodra a böngészést.
A sütiket bármikor letilthatod vagy újra engedélyezheted a böngésző beállításaiban. Amennyiben a tiltást nem teszed meg, illetve ha a "Rendben" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

További információért a sütikről és az adatkezelésről kattints az alábbi linkre:
Adatkezelési tájékoztató

Bezárás