Mohácsi csata nemzeti emlékhely
A Mohácsnál a törökökkel vívott 1526. augusztus 29-i csata megpecsételte az ország sorsát. A csata feltételezett helyszínén kialakított Mohácsi csata emlékpark, hivatalos nevén a Mohácsi Nemzeti Emlékhely méltó emléket állít az életüket áldozó hősöknek.
Mohácsi csata emlékhely létrejötte
Hazánk legdélebbi Duna parti városa, Mohács általában két dolgot juttat az emberek eszébe: mohácsi busójárás és a csúfos vereségű, és az ország sorsát 150 évre megpecsételő mohácsi csata.
A mohácsi csata emlékpark területe 1700 katona végső nyughelye. 1976. augusztus 29-én, a csata 450. évfordulóján ádták át, de azóta is sokat fejlődött.
A csúfos vereséggel végződő 1526-os mohácsi csatáról sok kordokumentum, latin és török nyelvű írás maradt fenn, de még régi kéziratos térképeket is találtak. Ennek ellenére még sem sikerült egyértelműen beazonosítani az ütközet színhelyét és a török tábor helyét.
Először az 1900-as évek elején folytak sikertelen ásatások a feltételezett heyszínen. Az 1959-ben
Papp László régész, a pécsi Janus Pannonius Múzeum akkori igazgatójának a vezetésével végzett kutatások már eredményesebbek voltak. Sátorhelytől másfél km-re rábukkantak az első két tömegsírra, amelyekben a mohácsi csata halottainak maradványai feküdtek.
A sírgödröket eredetileg védelmi célból áshatták. Összesen 220-230 hullamerevségben temetett holttest feküdt itt több rétegben egymás felett. Ez arra utalt, hogy a halottakat igen rövid idõn belül kifosztották és eltemették a szultán parancsára, hogy járványos betegségeket megakadályozzák.
A két tömegsír helyét természetvédelmi területté nyilvánították és 1975-ben megkezdték az emlékhely kialakítását. A földmunkák során 3 újabb tömegsírra bukkantak. Ezekben a szabályosan ásott sírokban 700-800, nagyobb részt magyar halott maradványait találták.
A mohácsi csata emlékparkot 2012-ben hivatalosan is Nemzeti Emlékhellyé nyilvánították.
Mohácsi csata emlékpark látnivalói
Az emlékhely a Kossuth-díjas Vadász György tervei alapján készült, az első két tömegsírt a középpontba helyezve. A fákból formázott sírjeleket tartalmazó sírkertet Zalai Buda tervezte. A területet a könyörtelen Szulejmán szultán alakja uralja, kötélkosarában levágott, megfeketedett magyar fejek vannak.
Az eredeti alakjukban meghagyott sírokat körkörös utak fogják közre. A külső körgyűrűt 10000
tiszafa övezi. A törökök támadásának helyét feketefenyőből kialakított ék jelképezi.
Az V. tömegsírnál a halottakat eltemető Kanizsai Dorottya szobra őrködik. Kanizsai Dorottya a Siklósi vár urának, Perényi Imrének a második felesége volt. Mostoha fiának, Perényi Ferenc püspöknek a holttestét keresve, a környék papjai és 400 jobbágya segítségével közös sírba helyezte az elesett hősöket.
Az emlékparkban Kő Pál szobrász révén megjelenik a csata összes résztvevője: névtelen vértes vitézek, pajzsos gyalogosok, Tomori Pál, a Csele-patakba fulladt II. Lajos, fegyverek, buzogányok, bárdok, számszeríjak, földre zuhanó lovak, szélhárfát tartó regős.
A sírjelek a magyar fejfakincs hagyományos motívumait követik. A vörös szín az erőszakos halálra utal. Az egyesenesen álló fejfák a csatából távol maradt erdélyieket vagy magát Erdélyt jelképezik.
A székely kopjafa Vargyasi Sütő Béla erdélyi szobrászmûvész alkotása.
1990-ben Mayer Mihály pécsi püspök áldásával keresztet állítottak, jelezve, hogy a hazánk védelmében elesettek keresztények voltak.
A kis lélekharang megkongatásával fokozhatjuk a magasztos hangulatot.
Mohácsi Nemzeti Emlékhely látogatása
A Mohács és Sátorhely között található emlékhely belépőjeggyel látogatható.
A 2011-ben átadott, Szent Koronát formázó kiállító- és kilátóépület több szinten ad helyet kiállításoknak. Korabeli fegyverek mellett egy digitális terepasztalt is láthatunk. A felső szinten lévő kilátóból felülnézetből csodálhatjuk meg a virágot formázó sírkertet.
Nyitvatartási és egyéb információkat a hivatalos oldalon találsz.
További olvasnivalók a mohácsi csata emlékezetéről
1926. augusztus 29-én, a mohácsi csata 400. évfordulóján helyezték el a Mohácsi Csatatéri Emléktemplom (Fogadalmi templom) alapkövét. Az építés költségeinek fedezésére több országos gyűjtés szerveztek, végül 1940. augusztus 29-én szentelték fel Nagyboldogasszony tiszteletére.
Hazánk egyik legnagyobb sorsfordító eseménye a Mohácsnál 1526. augusztus 29-én vívott csata. A magyar sereg rövid küzdelemben, mindössze másfél óra alatt súlyos vereséget szenvedett a többszös túlerőben lévő török seregtől. A 19. század elején épített Csatatéri Emlékkápolna (Kálvária kápolna) ennek az eseménynek állít emléket.
A mohácsi csatában elhunyt II. Lajos szobra Mohács főterén, a Széchenyi térén, a Csatatéri Emléktemplom (Fogadalmi templom) melle áll. A legenda szerint az emlékmű a mohácsi csatából menekülő – mindössze 20 évet élt – II. Lajos halálának helyét jelzi. Az utolsó jagelló királyunkról készült szobor Varga Imre szobrászművész alkotása, 2006-ban, a mohácsi csata 480. és a király születésének 500. évfordulóján került felállításra.
