Kölked látnivalói – falu a déli határnál, amit már a rómaik is ismertek
Kölked, a Baranya megyei jellegzetes halászfalu Mohácstól 4-5 km-re délre, a Dunától 3-4 km-re nyugatra fekszik, a Duna-Dráva Nemzeti Park egyik centruma. A településtől délre erdők húzódnak egészen a horvát-magyar határig. A Béda-Karapancsa tájegység védett növényekben és állatokban bővelkedő szakasza rengeteg kikapcsolódási lehetőséget kínál. Itt található hazánk első fehérgólya múzeuma. Kölked látnivalói elsősorban a természetimádóknak kínálnak változatos kikapcsolódási lehetőséget.
Kölked, gyermekkori emlékeim helyszíne
A Baranya megyei Kölked nem tévesztendő össze a Vas megyében található Nagykölkeddel, ami Körmendtől 7 kilométerre északnyugatra fekszik, az osztrák határ közelében, délnyugati határszélét az államhatártól kevesebb, mint egy kilométer választja el.
Kölkedhez személyes kötődésem van. Itt kezdődött az életem, itt nőttem fel. Itt jártam bölcsődébe, óvodába, majd itt koptattam az általános iskola padjait is. Lehet, hogy az idő teszi, de csupa szép emléket őrzök róla. Sokáig úgy gondoltam, nincs is mit írni erről a határmenti faluról, hisz annyira egyszerű, számomra minden természetes ami ott van.
Igencsak elcsodálkoztam, hogy 1997-ben, amikor én nem ott éltem egy 87 oldalas könyv jelent meg a falu történetéről. A könyvet Dr. Bezerédy Győző történész jegyzi, aki pár évig Kölkeden élt a családjával és akire gyermekkoromból magam is emlékszem. Csak úgy, mint a feleségére, aki az egyik kedvenc tanítónénim volt.
Aztán amikor azt is megtudtam, hogy Kölked is felkerülhet az UNESCO világörökségi listára a dunai limes részeként, nem volt kérdés, hogy írnom kell szülőföldemről is. Aztán ezen kívül rögtön két cikk is lett belőle, mert úgy gondoltam, hogy Altinum, a limes települése megérdemel egy önálló bejegyzést.
A rómaiak határvédelmi rendszere, a limes 6000 kilométernyi szárazföldi és folyóparti határral és ezekhez tartozó létesítményekkel rendelkezett. Magyarországi szakasza a Duna mentén húzódott, mely az UNESCO Világörökségi várományos listáján is szerepel. Ismerd meg milyen volt Altinum, a legdélebbi katonai tábor!
És persze a gólyák és Fehér Gólya Múzeum is.
Pedig ha gyerekkoromban megkérdeztek volna, hogy mik Kölked látnivalói, nevezetességei kapásból azt mondtam volna, hogy az nincs. Nem volt vár, kastély, múzeum, de még Duna parti sétány sem. Ezek többsége ma sincs, de van csend, nyugalom, csodálatos természeti környezet és sok kikapcsolódási lehetőség.
Kölked rövid történelme
Ókor
Altinum, a római katonai tábor az 1. században épült és 4. századig, Pannónia felmaradásáig működött. A római hódítás után az avarok telepedtek meg a területen. Jelentőségét az 1972 és 1979 közötti ásatások tárták fel. A régészek 109 földbe ásott háznak, 79 szabadtéri kemencének, 104 különböző célra használt gödörnek, 2 kútnak és egy árokrendszernek, valamint 680 sírnak bukkantak a nyomára. A tetemes és gazdag leletanyag bizonyítja, hogy a hosszú ideig fennálló település igen jelentős lehetett.
Feltételezhető, hogy hun és más népek töredékei is meghúzódtak az erdőségekben, mocsarakban az avarok előtt és után is.
A honfoglalás után csak jó idő elteltével jelentek meg emberek a mai falu területén, elképzelhető, hogy menekültek voltak.
Középkortól
Kölked neve középkori eredetű. 1015-ben egy oklevél Kulkedyként említi. 1057-ben a falunak két földesura volt: a pécsi püspök és a pécsváradi apátság. Ezzel Kölked egyedüli volt, az egyház megyében nem létezett még egy falu, amit ketten birtokoltak. Az itt lakók fő tevékenysége a földművelés és a halászat volt, hallal adóztak.
A mohácsi csata helyszínének közelében fekvő halászfalu mocsaras környezetének köszönhetően átvészelte a török időket, nem néptelenedett el a hódoltság alatt sem. A török időkben tértek át a falu lakói a református hitre. A református templomot 1817-ben kezdték építeni, egy év múlva szentelték fel.
Az 1940-es években katolikus magyarok telepedtek le (pl. a mai Horvátországból Dályok, Eszék, Darázs, Izsép, Laskafalu, India községekből). Heti egyszeri miséjüket még az 1970-és években is egy volt iskolaépületben tartották. Alsó tagozatosként még én is jártam ide, több osztállyal összevont óráink voltak. Hétköznap az oltár részt lezárták, vasárnap pedig az iskola padokban ülve imádkoztak a hívek.
1944 és 1950 között 70–80 főnyi német lakosság telepedett le itt, részben a Jugoszláviához visszakerült területről, részben közeli falvakból (pl. Babarc, Himesháza, Majs, Nagynyárád, Székelyszabar, Szűr). Máig jelentős a cigányok száma, akik már a török időkben is éltek Mohácson és környékén.
Kölked látnivalói
Fehér Gólya Múzeum
Hazánk első fehér gólya múzeumában a látogatók élményt adó tárlatvezetés keretében ismerkedhetnek meg a gólyák életmódjával, vándorlási szokásaival, valamint a gólyagyűrűzés módszereibe is betekintést nyerhetnek.
Belső-Béda-holtág
A Fehér Gólya Múzeumon túl a Béda-Karapancsa tájegység által kínált rengeteg kikapcsolódási lehetőség miatt is érdemes ellátogatni a faluba.
A falu mellett található az a horgászparadicsom, mely a Duna holtágaiból jött létre. Az öt részre tagolt horgászvíz összesen 20 km2-nyi területű, csendes, hamisítatlan vízi világ. Igény esetén a környéken való horgászathoz, vadászathoz vezető is kérhető.
Egykori paplak, majd iskola
Az egykori paplak, majd iskola épület, ahol én is ismerkedtem a betűvetéssel. A házunk pont az iskola szomszédságában volt, így amikor az 1970-es évek végén bővíteni akarták az iskolát, a tanács egy másik házat ajánlott nekünk cserébe. A mi volt házunkat lebontották, és így tágasabb lett az iskola udvar. Később megépült az új, modern iskola a falu új részén és ez az épület visszakerült a református egyházhoz.
A volt iskola udvara, illetve és mi kis házunk hűlt helye.
A volt iskola tetején most is ott van egy gólya fészek, amire az udvarunkból ráláttunk. Tavasszal mindig kíváncsian vártam a gólyák megérkezését és érdeklődéssel figyeltem a kis gólyák első szárnybontogatásait.
Az osztálytársaimmal mindig nagy versenyt folytattunk, hogy ki lesz a szerencsés, ki látja meg az első gólyát. Elég gyakran én nyertem ezt a versengést, talán azért mert már akkor is szerettem nyerni, első lenni valamiben és nem is voltam rest tenni a céljaimért. Talán azért, mert én lelkesedtem legjobban a gólyákért. Legfőbb ok mégiscsak a helyzeti előnyöm lehetett. Mi az iskola mellett laktunk. Az iskola tetején pedig volt egy hatalmas gólyafészek, amibe minden évben rendre megérkeztek a gólyák. Erre a gólyafészekre én az udvarunkból pont ráláttam, így könnyű volt szemmel tartani a fészket.
Örömmel tapasztaltam, hogy gólyákat nemcsak múzeumban lehet látni. Gyerekkoromban is szinte mindenki szerette a faluban a gólyákat és sokan, főleg a gyerekek számon is tartották, hogy hány gólyapár és fióka van. Mindig nagy izgalommal figyeltük augusztusban a fiókák első szárny próbálgatásait, drukkoltunk nekik, hogy minél előbb megnőjenek, megerősödjenek, hogy legyen elég energiájuk a hosszú vándorútra.
Szabó Mihály 1976-ban lett Kölked református lelkésze, majd a megüresedett református parókián létrehozta a már csaknem 50 éve működő, országos hírű és vonzáskörű, kölkedi református konferenciaotthont.
Nagypartosi tanösvény
A 2,5 kilométer hosszú, 6 állomásból álló Nagypartosi tanösvényen az Alsó-Duna völgyre jellemző ártéri gyepgazdálkodással, valamit az egykor jellemző fokgazdálkodással ismerkedhetünk meg.
Közigazgatásilag Kölkedhez tartozik Erdőfű is, ahol megállt az élet.
Mohácstól a déli határig húzódó háborítatlan terület a pihenni, kikapcsolódni, horgászni, vadászni vágyó emberek paradicsoma. A XIX. századot idéző Erdőfű pusztán szinte megállt az élet. A csodás természeti környezetben elterülő egykori uradalmi pusztán a hetvenes években még félszázan éltek. Mára már csupán néhány ház maradt, ezek többsége is üresen áll.
Látnivalók Kölked közelében
Ha pedig több időt töltenél a környéken és nemcsak Kölked látnivalói érdekelnek, akkor is van néhány javaslatom.
- Mohács nevezetességei – hazánk legdélebbi Duna-parti települése
- Baranyai falu, ahol megállt az élet: Erdőfű
- Karapancsai Kastély és Major: Habsburg vadászkastély a déli határnál
- Mohácsi csata történelmi emlékhely
