II. Lajos szobra Mohács főterén

A mohácsi csatában elhunyt II. Lajos szobra Mohács főterén, a Széchenyi térén, a Csatatéri Emléktemplom (Fogadalmi templom) mellett áll. Az utolsó jagelló királyunk, a mindössze 20 évet élt II. Lajos alakját megidéző szobor Varga Imre szobrászművész alkotása, 2006-ban, a mohácsi csata 480. és a király születésének 500. évfordulóján került felállításra. 

II. Lajos szobra Mohácson

Ki volt II. Lajos?

II. Lajos (Buda, 1506. július 1. – Mohács, 1526. augusztus 29.) a Jagelló-házi II. Ulászló király és Candale-i Anna királyné fia Magyarország és Csehország királya volt 1516 és 1526 között. Apja, hogy biztosítsa egyetlen fia számára a koronát, már 1508. június 4-én Székesfehérvárott magyar királlyá és 1509. május 11-én, Prágában cseh királlyá koronáztatta két éves fiát. Így II. Ulászló halálakor, 1516-ban gond nélkül foglalhatta el a trónt az akkor 10 éves fiú.

II. Lajos a mohácsi csata idején is mindössze 20 éves volt, komoly élettapasztalat nélküli. Bátorságát mutatja, hogy seregével kiállt Mohácsnál a túlerőben lévő törökökkel szemben. Az 1526. augusztus 29-i vesztes csata után a király menekülés közben a Csele-patakba fulladt. A legfrissebb kutatások szerint nem a Csele-patakba fulladt, hanem a mai nagy Duna-ág helyén akkor folyt, mintegy 50 méter széles, kis Duna-ág iszapos partján vesztette életét.

A mohácsi csatavesztés után szakadt két részre az ország, valamint ezt az évszámot tekintjük a magyar középkor végének, tehát II. Lajos volt az utolsó középkori magyar király.

II. Lajos szobor Mohácson

II. Lajos szobra Mohácson

2006-ban Mohács két hónapon keresztül tartó rendezvénysorozattal tisztelegett II. Lajos születésének 500. és a mohácsi csatavesztés, egyben az uralkodó halálának 480. évfordulója előtt. A rendezvénysorozat utolsó napjaiban, augusztus 27-én, vasárnap szentelték fel a II. Lajos szobrát.

Már 1924-es tervekben is szerepelt egy II. Lajos szobor feállítása a Fogadalmi templom köré kialakítandó emlékhely közepére. A hatalmas árkádsor baloldalán az 1526-os csata, míg jobb oldalán az 1687-es II. mohácsi csata emlékét örökítették volna meg. A baloldali 25 oszlopsor a Csonka Magyarország 25 vármegyéjére utal. A boltívekre a vármegyék címerei, az oszlopokra pedig a csatában elesett hadvezérek szobrai kerültek volna. Középre egy II. Lajos lovasszobrot terveztek. Az árkádsor 1937-ben elkészült, de a díszítések és a lovasszobor már nem.

A 2006-os szobor megalkotására Varga Imre európai hírű szobrászművészt kérték fel.

A talapzat közepén 12 m magas, krómacéllal burkolt kereszt áll. Mérete illeszkedik az árkádok
és a templom arányaihoz. Felülete fatörzshöz hasonlatos pikkelyeket kapott, melyről a fény visszatükröződik.

A szobor felső részén I. Szent István, az államalapítónk koronázási palástjának nagyított változata látható. A kereszt tetején a magyar Szent Korona látható.


A kereszttõl balra áll II. Lajos király bronzszobra. A király páncélzatban jelenik meg sisak nélkül. II. Lajos bal kezével a családi címerét ábrázoló pajzsra támaszkodik, a másikban a fővezéri pálcáját tartja. Lecsukott szeme, arckifejezése már fájdalmas, fején halotti korona.

A szobor felállítása részben közadakozásból valósult meg. Mayer Mihály pécsi püspök szentelte fel, a megemlékezésen Schmidt Mária történész, a fővárosi Terror Háza Múzeum főigazgatója mondott ünnepi beszédet.

A Mohácsnál a törökökkel vívott 1526. augusztus 29-i csata megpecsételte az ország sorsát. A csata feltételezett helyszínén kialakított Mohácsi csata emlékhely, hivatalos nevén a Mohácsi Nemzeti Emlékhely méltó emléket állít az életüket áldozó hősöknek.

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük