Mohácsi busójárás, a téltemető hagyomány
A Baranya megyei Mohács utcáit évről-évre elözönlik az ijesztő maskarába öltözött busók, hogy 6 napon keresztül tartó rituáléval elűzzék a telet. A több, mint 900 éves város neve hallatán ma már nem csak a csúfosan végződött 1526-os török elleni csata eseményei jutnak eszünkbe. Különösen így van ez 2009 óta, amikor is a télűző mulatságot az UNESCO felvette “Az emberiség szellemi kulturális örökségének” reprezentatív listájára.
Mohácsi busójárás
A Hungarikumként is elismert farsangi, tavaszváró hagyomány népszerűsége töretlen. Ennek köszönhetően egyre többen foglalkoznak a városban maszkok faragásával és farsangi szezonon túl érkezők is megismerkedhetnek a tavaszköszöntő esemény történetével. Az egész évben nyitva tartó Busóudvarban átélhető, megismerhető a rituálé. A múzeumi rész mellett maszkfaragó iparművész műhelyébe és betekinthetünk.
Honnan ered a Mohácsi busójárás?
A Mohácsi busójárás a város eredeti lakóinak, a sokácoknak (római katolikus vallású délszlávok) a népszokása. Nevét az ijesztő álarcokat viselő férfiakról, a busókról kapta. Eredetére két magyarázat is akad. Az egyik változat egyszerűen csak a télűző szokás funkciót emeli ki.
A másik magyarázat egy a 16. századba, a török időkbe visszanyúló monda. A legenda szerint az első mohácsi álarcokat a törökök elől a nádasba rejtőző sokác férfiak készítették pudvás fából. A férfiak ruháját kitömték szalmával, hogy ijesztőbbek legyenek. Ebben a furcsa, rémisztő öltözetben az éj leple alatt csónakon átkeltek a Dunán és rátörtek a törökökre. A törökök megrémültek az álarcos szörnyalakoktól, azt hitték az ördögöket látnak és ész nélkül menekültek.
Már a 16.-17. században nagy kultusza volt a farsangolásnak. A falvakban, a városokban és a királyi udvarban is mindenki álarcot öltve szórakozott farsangkor. A feljegyzések szerint nagy farsangolás folyt a tragikus sorsú II. Lajos udvarában is, egészen a mohácsi ütközetig. 1525-ben Húshagyó kedden például álarcos menet jelent meg az udvarban, melyben még elefánt is szerepelt. Maga II. Lajos is jelmezesen, ördögálarcban vett részt az ünnepségeken.
A Busójáráson busókkal, szép busókkal és jankelékkel találkozhatunk. A busók a rémisztő maszkos alakok, a szép busó a lefátyolozott arcú nők és a lakodalmas viseletbe öltözött férfiak. A jankelék rongyos öltözetben, rongyokkal vagy fűrészporral tömött zsákokkal ijesztgetik a látogatókat.
A busómaszk egyedi, kézi faragással készül, állatvérrel festik. A bocskor, a színes bütykös harisnya, a szalmával kitömött vászongatya épp úgy hozzá tartozik a busó öltözékéhez, mint a maszk vagy kifordított birkabőr gúnya. A derekukra kötött vagy kezükben tartott kolompokkal és kereplőkkel hatalmast zajt csapva űzik el a telet.
Az álarc mögé rejtőzködő busók 2-3 évente cserélik álarcukat, hogy ne ismerjék fel őket ismerőseik.
Napjainkban a Busójárás igazi sokrétű fesztivál. Már a farsangfarka (farsang vége) előtti csütörtökön megkezdődik és Húshagyó keddig tart, de a leglátványosabb, a legtöbb programot a vasárnapi események nyújtják. Délután több mint 1000 maskarás alak kel át csónakkal a Dunán, hogy aztán lovas vagy motoros fantáziajárműveken és gyalogosan megérkezzen a főtérre. Este a főtéren rakott máglya körül járt koló (sokacok tánca) zárja az egész napos vasárnapi ünnepet. A máglya lángjai elégetik a telet jelképező koporsót. A szimbolikus télűzés a húshagyókeddi zárónapon is megismétlődik: az éj közepén elhamvadó parázs egyúttal a farsangot is búcsúztatja.
A Mohácsi busójárás az ország legnagyobb farsangi mulatsága, az egyik legnépszerűbb turisztikai eseménye és egyben folklór fesztiválja, amit mindenkinek látni kell egyszer.
Látnivalók Mohácson és közelében
- Mohács nevezetességei
- Béda-Karapancsa tájegység
- Kölked látnivalói
- Erdőfű, ahol megállt az élet
- Karapancsai kastély
