Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora

Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora című freskója az egyik legismertebb és legtöbb találgatásra okot adó műalkotás a virágon. A milánói Santa Maria delle Grazie kolostor refektóriumának (kolostori ebédlő) falán található 422 cm magas és 904 cm széles freskó szigorú rendben, előre váltott belépőjeggyel látogatható.

Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora

Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora freskó keletkezése

Leonardo remekművének titkos üzenetét már sokan próbálták megfejteni. Erre én nem vállalkozom. Szerintem az itáliai reneszánsz művészet kiemelkedő alkotásának rejtélyét nem is lehet dekódolni. Ahány ember annyi vélemény. Egy dologban viszont mindenki egyetért: fantasztikus alkotás, amit mindenkinek látni kell.

Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora

Az utolsó vacsora (olaszul: Il Cenacolo) a milánói Santa Maria delle Grazie kolostor refektórium (kolostori ebédlő) falán található 422 cm magas és 904 cm széles freskó. A  Leonardo da Vinci által 1495 és 1498 között készített mű a Jézus keresztrefeszítését megelőző jeruzsálemi utolsó vacsorát eleveníti fel.

Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora

Ludovico Sforza, Milánó hercege és Leonardo da Vinci régi védnöke 1495-ben azzal bízta meg a festőt, hogy fesse meg az utolsó vacsora történetét a milánói Santa Maria delle Grazie domonkos kolostor számára.

Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora

Da Vinci azt a drámai pillanatot választotta ki a vacsoráról, amikor Jézus bejelenti követőinek, hogy egyikük elárulja őt.

Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora

Az utolsó vacsora alakjai

A faliképen Jézus és 12 apostola látható abban a pillanatban, amikor Jézus bejelenti a döbbent tanítványainak, hogy egyikük elfogja árulni. A bűvös 13-as számon kívül a hármas szám is fontos szerepet kap, az alakok hármasával alkotnak egy csoportot. A többször visszaköszönő háromszög-kompozíció a Szentháromságot jelképezi.

Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora

A festmény alakjai balról jobbra:

  • Bertalan, ifj. Jakab, András,
  • Júdás, Péter, János, 
  • Jézus,
  • Tamás, id. Jakab, Fülöp,
  • Máté, Tádé, Simon.

Az első hármas csoportot Bertalan, az ifjabb Jakab és András alkotja. Rajtuk a hitetlenkedés, a megdöbbenés látható.

A második hármas csoportban Júdás, Péter és János van. Júdás arcát nem látjuk, egyedüliként a festményen árnyékban van, csak az ő könyöke van az asztalon, a többieké nem. Jobb kezében felfedezhető a pénzeszsák, az árulás szimbóluma (júdáscsók, júdáspénz).

Jézus alakja van a központban van, világos hátterbe helyezve. Arca nyugalmat tükröz a súlyos szavak kimondása után is, ezzel szemben áll az apostolok nyugtalansága.

A harmadik hármas csoportot Tamás, idősebb Jakab (János testvére) és Fülöp alkotja. Tamás felfelé mutató ujja felháborodást sejtet, Jakab hitetlenkedik, Fülöp a szívére mutat.

A negyedik hármas csoportban Mátét, Tádét és Simont (Jézus unokatestvére) lárjuk. Simon mindkét kezével Jézus felé mutat, tekintete is Jézusra néz. Művészettörténészek szerint Simon hasonlít az idős Leonardóhoz, talán saját magát is meg akarta jeleníteni a freskón.

Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora

Utolsó vacsora Leonardo után

Kész csoda, hogy még ma is láthatjuk a freskót, amit Leonardo főéletművének szánt. A freskó ellentétben a szekkóval (jelentése szárazon) nedves vakolatra készül. A freskónál részletenként kell a festéket a nedves vakolatra felvinni. A már megszáradt részletek korrigálására nincs mód, ugyanakkor a száradás során a színek halványulnak. Ez korlátozta Leonardot a művészi szabadságában, mert nem tudott a szokásos módon kibontakozni. Általában több képen dolgozott egyszerre, ha épp elhagyta az ihlet, abbahagyta a művet és a másikon kezdett el dolgozni.

Az utolsó vacsoránál egyéni tempera és olaj keveréket alkalmazott , majd a képet fénymázzal futtatta át. A festéket a kiszárított falfelületre vitte fel. A nyirkos éghajlaton ez a módszer teljesen katasztrofálisnak bizonyult. Az első repedés már Leonardo életében, 1517-ben feltűnt a képen.

Az évszázadok alatt a képpel nem mindig bántak kegyesen, az alsó részét középen megcsonkították, amikor egy átépítés során ajtót vágtak a terembe.

Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora

A kolostor refektóriumát 1943 augusztusában bombatalálat érte. Az 1979-ben megkezdett és 20 éven át tartó restaurálás után helyreállították a kép eredeti színeit. Nem volt egyszerű művelet a repedezett művön az eredeti ecsetvonások elővarázslása, mert az évszázadok alatt helyenként többször is átfestették.

Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora

Az utolsó vacsora látogatása

Az utolsó vacsora freskó megtekintése csak is előreváltott jeggyel lehetséges, a jegyet itthonról, interneten is megvásárolhatjuk. A látogatás megadott időpontja előtt legalább 10 perccel előbb érdemes odaérni. Egyszerre csak egy 30-40 fős csoportot engednek be, a kép védelme érdekében több klimatizált helyiségen keresztül.

Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora

A teremben tilos a videózás, fényképezőgépet vaku nélkül használhatunk. Egy-egy csoport15 percet tölthet a teremben, de a beléptetésekkel kb. 40-45 percig tart a látogatás.

További látnivalók Milánóban

Milánó villamosai 90 év után is megbízhatóan zötyögnek

Csodálatos séta a milánói dóm tetején

Környezettudatos zöld tornyok Milánóban: Bosco Verticale

Kapcsolódó olvasnivalók

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük