Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora – Tények és érdekességek
Leonardo da Vinci, az olasz reneszánsz polihisztor, festőművész és zseniális feltaláló egyike a történelem legkiemelkedőbb művészeinek. Élete és művei mindmáig inspirálók és megfejthetetlenek. Az utolsó vacsora című freskója az egyik legismertebb és legtöbb találgatásra okot adó műalkotás a világon. A festmény nemcsak a keresztény hit egyik legikonikusabb jelenetét örökíti meg, hanem magában hordozza a művész és a tudós utolsó napjainak titokzatosságát és misztikumát. A milánói Santa Maria delle Grazie kolostor refektóriumának (kolostori ebédlő) falán található 422 cm magas és 904 cm széles freskó 1980 óta az UNESCO világörökség része. Csak szigorú rendben, előre váltott belépőjeggyel látogatható.
Santa Maria delle Grazie kolostor, az UNESCO világörökség
A Santa Maria delle Grazie-templom Milánó egyik leghíresebb bazilikája. A Milánói főegyházmegye területéhez tartozik. A templomban található az Utolsó vacsora című freskó, Leonardo da Vinci egyik legismertebb alkotása.
Santa Maria delle Grazie kolostor története 1463-ban kezdődött, amikor Gaspare da Vimercate gróf megalapította a templomot és a konventet. 1466 és 1469 között épült meg a konvent. 1466 és 1490 között zajlott a templom építése.
1492-ben a karzat és a kereszthajó megsérült. A templom közzponti részét Donato d’Angelo Bramante tervei alapján építik újjá.
1495 és 1497 között Leonardo da Vinci megalkotja az utolsó vacsorát.
Leonardo da Vinci az Utolsó vacsorát a milánió Santa Maria delle Grazie kolostor reflektóriumába festette. Az építészet és a képzőművészet mesterművei 1980-ban kerültek fel az UNESCO világörökségi listájára.
Az UNESCO örökség része:
- a templom és a dominikánus konvent,
- a reflektóriumban a Leonardo da Vinci új képzőművászeti korszakot nyitó alkotása az Utolsó vacsora.
A Santa Maria delle Grazie a különböző színű tégláknak köszönheti lendületes ritmusú homlokzatát.
Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora freskó keletkezése
Leonardo remekművének titkos üzenetét már sokan próbálták megfejteni. Erre én nem vállalkozom. Szerintem az itáliai reneszánsz művészet kiemelkedő alkotásának rejtélyét nem is lehet dekódolni. Ahány ember annyi vélemény. Egy dologban viszont mindenki egyetért: fantasztikus alkotás, amit mindenkinek látni kell.
Az utolsó vacsora (olaszul: Il Cenacolo) a milánói Santa Maria delle Grazie kolostor refektórium (kolostori ebédlő) falán található 422 cm magas és 904 cm széles freskó. A Leonardo da Vinci által 1495 és 1498 között készített mű a Jézus keresztrefeszítését megelőző jeruzsálemi utolsó vacsorát eleveníti fel.
Ludovico Sforza, Milánó hercege és Leonardo da Vinci régi védnöke 1495-ben azzal bízta meg a festőt, hogy fesse meg az utolsó vacsora történetét a milánói Santa Maria delle Grazie domonkos kolostor számára.
Da Vinci azt a drámai pillanatot választotta ki a vacsoráról, amikor Jézus bejelenti követőinek, hogy egyikük elárulja őt.
Az utolsó vacsora alakjai
A faliképen Jézus és 12 apostola látható abban a pillanatban, amikor Jézus bejelenti a döbbent tanítványainak, hogy egyikük elfogja árulni. A bűvös 13-as számon kívül a hármas szám is fontos szerepet kap, az alakok hármasával alkotnak egy csoportot. A többször visszaköszönő háromszög-kompozíció a Szentháromságot jelképezi.
A festmény alakjai balról jobbra:
- Bertalan, ifj. Jakab, András,
- Júdás, Péter, János,
- Jézus,
- Tamás, id. Jakab, Fülöp,
- Máté, Tádé, Simon.
Az első hármas csoportot Bertalan, az ifjabb Jakab és András alkotja. Rajtuk a hitetlenkedés, a megdöbbenés látható.
A második hármas csoportban Júdás, Péter és János van. Júdás arcát nem látjuk, egyedüliként a festményen árnyékban van, csak az ő könyöke van az asztalon, a többieké nem. Jobb kezében felfedezhető a pénzeszsák, az árulás szimbóluma (júdáscsók, júdáspénz).
Jézus alakja van a központban van, világos hátterbe helyezve. Arca nyugalmat tükröz a súlyos szavak kimondása után is, ezzel szemben áll az apostolok nyugtalansága.
A harmadik hármas csoportot Tamás, idősebb Jakab (János testvére) és Fülöp alkotja. Tamás felfelé mutató ujja felháborodást sejtet, Jakab hitetlenkedik, Fülöp a szívére mutat.
A negyedik hármas csoportban Mátét, Tádét és Simont (Jézus unokatestvére) lárjuk. Simon mindkét kezével Jézus felé mutat, tekintete is Jézusra néz. Művészettörténészek szerint Simon hasonlít az idős Leonardóhoz, talán saját magát is meg akarta jeleníteni a freskón.
Az Utolsó vacsora sorsa Leonardo után
Kész csoda, hogy még ma is láthatjuk az alkotást, amit Leonardo főéletművének szánt. Gyakran freskónak hívjuk, azonban Leonardo itt egy új technikát alkalmazott és szekkót készített. A freskó ellentétben a szekkóval (jelentése szárazon) nedves vakolatra készül. A freskónál részletenként kell a festéket a nedves vakolatra felvinni. A már megszáradt részletek korrigálására nincs mód, ugyanakkor a száradás során a színek halványulnak. Ez korlátozta Leonardot a művészi szabadságában, mert nem tudott a szokásos módon kibontakozni. Általában több képen dolgozott egyszerre, ha épp elhagyta az ihlet, abbahagyta a művet és a másikon kezdett el dolgozni.
Az utolsó vacsoránál egyéni tempera és olaj keveréket alkalmazott , majd a képet fénymázzal futtatta át. A festéket a kiszárított falfelületre vitte fel. A nyirkos éghajlaton ez a módszer teljesen katasztrofálisnak bizonyult: a nedvesség és a por szinte azonnal kárt tett a műben. Az első repedés már Leonardo életében, 1517-ben feltűnt a képen.
A mestermű az évszázadok során elvégeztt nyolc restaurálás miatt jócskán veszített varázsából. A képpel nem mindig bántak kegyesen, az alsó részét középen megcsonkították, amikor egy átépítés során ajtót vágtak a terembe.
A kolostor refektóriumát 1943 augusztusában bombatalálat érte. Az 1979-ben megkezdett és 20 éven át tartó restaurálás után helyreállították a kép eredeti színeit. Nem volt egyszerű művelet a repedezett művön az eredeti ecsetvonások elővarázslása, mert az évszázadok alatt helyenként többször is átfestették.
Érdekességek az Utolsó vacsora festményről
Történelem és háttér
- Leonardo da Vinci 1495 és 1498 között festette az Utolsó vacsorát a milánói Santa Maria delle Grazie kolostor refektóriumának falára.
- A megbízást Ludovico Sforza herceg adta, aki a kolostor patrónusa volt.
- A freskó a Biblia utolsó vacsoráját ábrázolja, amikor Jézus Krisztus bejelentette tanítványainak, hogy az egyikük elárulja őt.
- A műalkotás 4,6 méter magas és 8,8 méter széles.
- Leonardo több mint egy évig járta a számkivetettek és bűnözők világát, hogy megtalálja Júdás arcát.
Technikai bravúrok
- Leonardo da Vinci nem a hagyományos freskótechnikát alkalmazta, hanem secco technikát, ami azt jelenti, hogy a festéket száraz vakolatra vitte fel.
- Ez a technika lehetővé tette számára, hogy finomabb részleteket fessen, és hosszabb ideig dolgozzon a művön.
- A freskó perspektívája is lenyűgöző, amely a nézőt a képbe vonzza.
Szimbolika és értelmezés:
- Az Utolsó vacsora tele van szimbolikával.
- Jézus Krisztus a kép közepén ül, és tanítványai körülveszik.
- A tizenkét tanítvány mindegyike egyedi arckifejezéssel és testtartással van ábrázolva, ami tükrözi a Jézus elárulásával kapcsolatos érzelmeiket.
- Az asztalon lévő kenyér és bor az Eucharisztiát szimbolizálja.
Érdekességek
- Az Utolsó vacsora a világ egyik legismertebb műalkotása.
- Számos másolatot és adaptációt készítettek róla.
- A freskót 1980 és 1999 között restaurálták.
- A restaurálás során felfedezték, hogy Leonardo da Vinci eredetileg sötétebb színeket használt, mint amilyeneket ma látunk.
Az utolsó vacsora meglátogatása
Az utolsó vacsora freskó megtekintése csak is előreváltott jeggyel lehetséges, a jegyet itthonról, interneten is megvásárolhatjuk. A látogatás megadott időpontja előtt legalább 10 perccel előbb érdemes odaérni. Egyszerre csak egy 30-40 fős csoportot engednek be, a kép védelme érdekében több klimatizált helyiségen keresztül.
Ha szeretnéd élőben látni Leonardo da Vinci Utolsó vacsoráját, itt van néhány tanács.
Jegyvásárlás:
- Többféle, különböző időtartamú vezetett túrán is elérhető a látogatás.
- A jegyek nagyon népszerűek, és gyorsan elfogynak, ezért érdemes előre foglalni online.
- A jegyeket a Santa Maria delle Grazie kolostor hivatalos honlapján lehet megvásárolni.
Látogatás:
- A legközelebbi metrómegálló a Cadorna (M1 és M2 vonal).
- A kolostor kedd kivételével mindennap nyitva tart.
- Egyszerre 30 látogatót engednek be, a látogatók 15 percet tölthetnek az Utolsó vacsora megtekintésével, de a beléptetésekkel kb. 40-45 percig tart a látogatás.
- A teremben zsilipeléses technikával engednek be. Érdemes pár perccel a megadott időpont előtt érkezni.
- A reflektóriumban sötét van, tilos a videózás, vaku nélkül azonban lehet fényképezni.
Tippek:
- Öltözz konzervatívan.
- Ne vigyél magaddal nagy táskákat vagy hátizsákokat.
- Készülj fel a tömegre.
- Vegyél részt vezetett túrán, hogy többet megtudj az Utolsó vacsoráról és a kolostorról.
További látnivalók Milánóban
Kapcsolódó olvasnivalók
- Leonardo da Vinci nyomában
- Vinci, Leonardo szülőhelye
- Torinói lepel, a titokzatos ereklye
- Utolsó vacsora terme Jeruzsálemben
