Mohácsi Csatatéri Emléktemplom (Fogadalmi templom)
1926. augusztus 29-én, a mohácsi csata 400. évfordulóján helyezték el a Mohácsi Csatatéri Emléktemplom (Fogadalmi templom) alapkövét. Az építés költségeinek fedezésére több országos gyűjtés szerveztek, végül 1940. augusztus 29-én szentelték fel Nagyboldogasszony tiszteletére.
Mohácsi Csatatéri Emléktemplom – Fogadalmi templom
Mohács látnivalói között előkelő helyen áll a főtéren álló hatalmas templom épület.
Az új mohácsi templom építésének egyik apropója az volt, hogy már szűknek bizonyult a csupán 300 hívő befogadására alkalmas barokk Csatatéri Emlékkápolna.
A belvárosi egyházközség és a városi képviselőtestület 1924-ben írt ki tervpályázatot és kezdett gyűjtésbe az új templom építésére. A pályázatra 30 terv érkezett, Árkay Aladár budapesti építész tervét fogadták el. A nagyszabású terv megvalósítása közel 1 millió pengőbe került volna.
1926. augusztus 29.-én, a 400. évfordulón rendezett városi ünnepségsorozat részeként gróf Zichy Gyula kalocsai érsek rakta le a templom alapkövét, aki a csata volt fővezérenek, Tomori Pálnak késői utódja. Elhelyezték azt az irattekercset is, ami annak a 22.500 hívőnek a nevét tartalmazta, akik 1926. augusztus 22-én az aznapi szent áldozásukat a csatatéren elveszett hősökért ajánlották fel szerte az országból.
Az ünnepségen jelen volt Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. Az ünnepi beszédet Magyarország kultuszminisztere, Klebelsberg Kunó mondta. Az ünnepi misét Zichy Gyula celebrálta Cesare Orsenigo érsek, pápai nuncius és Virág Ferenc pécsi püspök közreműködésével.
Hiába szerveztek számos országos gyűjtést, bocsájtottak ki téglajegyeket, a pénz csak nem akart összegyűlnek, ezért Árkay Aladár többször átdolgozta tervét. Végül csak 1929-ben kezdték el 3.600 hívő befogadására alkalmas templom építését.
A templom alapjaiban „3000 magyar község, 52 város és 25 vármegye udvarából felvett egy-egy kilogrammos emlékföld csomagot egyesít magában, hogy ez a Nemzetet – ha élni akar – az összefogásra és testvéri szeretetre buzdítsa.”
Árkay Aladár halála után fiát, Árkay Bertalant bízták meg a további munkákkal. Árkay Bertalan modernizálta a terveket, így egy bizánci stílusú kupolás templom valósult meg a tetején apostoli kereszttel.
1940. augusztus 29-én Virág Ferenc pécsi megyéspüspök szentelt fel Nagyboldogasszony tiszteletére. A templom építése azonban eddigre még nem fejeződött be. Az 1970-es, 80-as években sokat jártam templomba és valahogy mindig azt gondoltam, hogy épp restaurálják a templomot. Most már tudom, hogy akkor valójában még folyt az építkezés.
A kapu felett Kisfaludy Károly sorai emlékeztetnek a tragédiára: „Hős vértől pirosult gyásztér, sóhajtva köszöntlek, nemzeti nagylétünk nagy temetője, Mohács!”
A padló piros mozaikjai a véres csatára emlékeztetnek. A Szent László kápolna építési költségének nagy részét Gömbös Gyula miniszterelnök, mint honvédelmi miniszter a magyar honvédség tisztikara nevében vállalta.
Államalapítónk, Szent István kápolnájában az üvegmozaikon Vajk megkeresztelését, a korona felajánlását a Magyarok Nagyasszonyának valamint István megkoronázását mutatják be.
A Szent Imre oltár mellett vörös márványtáblán Szent István fiához, Imre herceghez intézett intelmeiből olvasható 10 gondolat.
A Szent Margit oltár mozaikkompozíciója a Szentháromságot ábrázolja. A szentély „37000 pengőt kitevő költségét a Nemzet szíve, Budapest Székesfőváros vállalta.”
A szentségtartó felett álló Boldogasszony szoborhoz egy legenda is fűződik, amit egy freskón is megörökítettek. A fáma szerint a csata másnapján a lángokban álló korabeli Boldogasszony templomból a mohácsi legények kocsin menekítették a szobrot a török elől.
A templom szenteket ábrázoló üvegablakai Árkayné Sztehló Lili munkái, melyek világkiállításon díjat nyertek. A mozaikképeket Kolbe Mihály mohácsi festőmûvész készítette el Sztehló Lili tervei alapján.
A kupola ablakai 1984-ben készültek el, ez Michael Gaussling német üvegművész munkája.
A templom köré emlékhelyet is terveztek. A hatalmas árkádsor baloldalán az 1526-os csata, míg jobb oldalán az 1687-es II. mohácsi csata emlékét örökítették volna meg. A baloldali 25 oszlopsor a Csonka Magyarorszá g 25 vármegyéjére utal. A boltívekre a vármegyék címerei, az oszlopokra pedig a csatában elesett hadvezérek szobrai kerültek volna. Középre egy II. Lajos lovasszobrot terveztek. Az árkádsor 1937-ben elkészült, de a díszítések és a lovasszobor már nem. A Mohácsi csata történelmi emlékhely kialakítása után már el is vetették ennek a helynek az eredeti tervek szerinti elkészítését.
2006-ban ünnepeltük II. Lajos, magyar király születésének 500., halálának és a tragikus kimenetelű mohácsi csatának 480. évfordulóját. Ekkor állították fel az árkádsor elé a Varga Imre által készített II. Lajos szobrot. II. Lajos bal kezével a családi címerét ábrázoló pajzsra támaszkodik, a másikban a fővezéri pálcáját tartja. Lecsukott szeme, arckifejezése már fájdalmas, fején halotti korona. A király mellett egy tizenkét méter magas kereszt magasodik a ráfeszített koronázási palásttal.
