Makovecz Imre csodálatos templomai: organikus építészet a szellemi felemelkedéshez
Makovecz Imre, a magyar organikus építészet legnagyobb alakja fantasztikus életművet hagyott ránk. Nem csupán épületeket tervezett, hanem szellemi tereket hozott létre. Templomai nem csupán vallási funkciót töltenek be, de művészeti alkotások is, melyek a magyarság hagyományaiból merítenek ihletet, és a szellemi felemelkedésre ösztönöznek. Legszebb templomait gyűjtöttem egy csokorba. Sőt a meg nem épült budapesti templomának makettjét is megmutatom.
Makovecz Imre munkássága
Makovecz Imre (1935-2011) munkássága során közel ötszáz épületet tervezett, de ezeknek csak a fele épült meg. Templomaival és közösségi épületeivel a határainkon túl is találkozhatunk. A nemzetközi hírnevet a Sevillai Világkiállításra épített pavilon hozta meg számára, amit azóta sem bontottak le.
A tartalmas életműből a templomok mellett kiemelkedik a siklósi borház, a makói Hagymatikum és a Remény hídja park projekt óvodája Mongóliában, valamint a Bartók Béla színpadi műveihez – A fából faragott királyfihoz, A kékszakállú herceg várához és A csodálatos mandarinhoz – tervezett díszletei. Épített óvodát, iskolát, uszodát, művelődési házat, sőt a felcsúti Futballstadion is tanítványaival közös munkája.
Makovecz Imre, a huszadik század egyik legkreatívabb és leginnovatívabb magyar építésze, egyedülálló stílust és szellemiséget vitt bele munkáiba, különösen az általa tervezett templomokba. Makovecz alkotásai az építészeti világban egyfajta forradalmat hoztak létre, melyek az organikus formák és a népi építészeti hagyományok ötvözésével teremtik meg az építészeti mesterműveket.
Makovecz Imre templomai
Makovecz Imre az organikus építészet legnagyobb magyar képviselője. Munkásságát gyakran hasonlítják a katalán nagy mesteréhez, Antoni Gaudiéhoz.
Jellegzetes, ősi magyar motívumokkal díszített templomai méltán vívták ki a nemzetközi építész szakma elismerését is.
A magyar táj szimbólumai
Makovecz templomai a magyar népi építészeti hagyományokból merítenek inspirációt. Az ősi magyar építészeti formák, mint például a székelykapu, a csángó kapu vagy a cseréptetős házak, gyakran visszaköszönnek alkotásaiban. Ezek a motívumok nem csupán díszítőelemek, hanem jelentős szerepet játszanak az épületek struktúrájában és jelentésében is, átadva a magyar nép szellemiségét és identitását.
Templomai a magyar tájba illeszkednek, gyakran organikus formákat öltve, mintegy a természetből kinőve. A hajlított tetők, a fa és a kő mint építőanyagok, a napfény játéka mind-mind a természethez való kapcsolódást hangsúlyozzák. A templomok gyakran ősi magyar motívumokkal díszítettek, mint a székely rovásírás vagy a tulipán motívum, így beépítve a magyarság szellemi örökségét is.
Szellemi terek
A belső tér kialakítása is a szellemi felemelkedést szolgálja. A fényviszonyok, a tér arányai, a berendezés mind-mind a belső elmélkedésre, a meditációra ösztönöznek. A templomok nem csupán a szentmisék helyszínei, de közösségi terek is, ahol a hívek összegyűlhetnek, és ápolhatják hitüket és hagyományaikat.
Makovecz munkásságára jellemző az organikus formavilág használata. Templomai nem csupán épületek, hanem élő lények, amelyek az ősi magyar népi építészeti motívumokból táplálkoznak, miközben modern elemeket is belefoglalnak. Az organikus formák és a természetes anyagok (például fa, kő) használata által Makovecz olyan épületeket alkotott, melyek harmonizálnak környezetükkel, és megszólítják az embert a lélek szintjén.
Épületei figyelmeztetnek arra, hogy az emberek ne csak az anyagi világra koncentráljanak, hanem figyeljenek az örök értékekre és a lelki gazdagságra.
Szent István király templom, Százhalombatta
A templom a magyar történelem és a kereszténység szimbólumait ötvözi. A torony a Szent Koronát idézi, a belső térben pedig a magyar szentek szobrai láthatók.
Evangélikus templom, Siófok
Boldogasszony kápolna, Pilisszántó
A Pilisszántó fölé magasodó Boldogasszony-kápolna igazi zarándékhellyé vált az utóbbi évtizedben. Az első magyar pálos kolostor közelében épült, Makovecz Imre által tervezett kápolnához a több látnivalót is rejtő Csillagösvényen sétálva juthatunk fel.
Szentlélek-templom, Paks
A paksi templom Makovecz egyik legismertebb munkája, melynek hatalmas fastruktúrája és organikus formái lenyűgöző látványt nyújtanak. A templom belső tere az egyszerűség és a szentség légkörét árasztja.
Csíksomlyói oltár, Csíksomlyó
A pünkösd ünnepe teljesen összeforrt Csíksomlyó nevével. A 15. századig visszavezethető pünkösdi zarándoklat, a csíksomlyói búcsú mára már a magyarság egyetemes találkozóhelyévé vált. A pünkösd szombati nagy misét nem a kegytemplomban, hanem a közeli Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben, szabadtéren tartják, ahol elfér az ide zarándokló többszázezer hívő.
Görög katolikus templom, Csenger
Adventista templom – Csenger
Zalavári templom
Újjászületés kápolna, Devecser
Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Piliscsaba
Igaz nem templom, de szerintem a sorba illik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Stephaneum épülete Piliscsabán.
Makovecz templomok Budapesten
Budapestnek két Makovecz Imre temploma van, illetve lesz hamarosan. Újra felcsillant a remény arra is, hogy valaha elkészül a grandiózus Szent Mihály katedrális is.
2021. szeptember 26-án felszentelésre került Budapest első Makovecz-temploma. A Rákoskerti Mennybemeneteli református templom Makovecz Imre elképzelései alapján készült, a tervek részleteit a világhírű építész tanítványa, Dósa-Papp Tamás dolgozta ki.
Makovecz Imre meg nem épült templomai
2014-ben a Vigadó épületében tartottak egy kiállítást a Makovecz életmű bemutatására. Itt megnézhettük többek közt a 2005-ben tervezett, de máig meg nem épített, Felső-Krisztinavárosi templom makettjét. A Szent Mihály templom nevet viselő alkotást Makovecz Imre élete fő művének tekintette. A sors különös fintora, hogy épp ennek megépítése is várat még magára. Nem ez az egyetlen budapesti templomterve ami nem valósult meg. Terv maradt a 1992-1993 között a Gellért-hegyre tervezett Pálos kolostor és a 1990-1993 között Gazdagrétre megálmodott Római katolikus templom is.
A magyar építészet kiemelkedő személyisége távozásával hatalmas űrt hagyott maga után. Több tanítványa és követője folytatja az általa megkezdett munkát és talán még arra is van remény, hogy a mester egyik régi terve alapján felhúznak egy új épületet. Talán épp Budapesten és talán épp egy templomot.
Jelenleg is több Makovecz Imre névéhez köthető templom van építés alatt és több épület felújítása folyik állami támogatással.
Ha szeretnél tüzetesebben megismerkedni a nagyszerű építész munkásságával, akkor ajánlom figyelmedbe az ingyenesen látogatható Makovecz-házat.
A képek egy része saját fotó, a többi pedig innen származik.
Székelyudvarhelyen is lehetett volna Makovecz tervezésű, ökumenikus templom, hiszen a Bethlen negyed( Céhek utca- Bethlenfalvi utca) kereszteződése egy ideig üresen állt! Akkortájt a terület a reformátusoknak volt kiutalva templomépítésre. Katona Ádám jött a híres építész képvisélőjeként, hogy egyeztessünk a különböző felekezetekkel. A katolikusoknak akkortájt a Móra iskola alatti terület volt kijelölve, és nem igazán akartak belemenni az ökumenikus templom ötletébe, az unitáriusoknak talán tégla, cserép volt leszegődve, tehát mi reformátusok magunkra maradtunk. Utána pedig nekünk a Bethlen negyedi kazánházat kellett átalakítanunk lelki otthonná! Így meghiúsult a Makovecz- templom ötlet. Pedig most milyen büszkék lehetnénk és mi is felsorakozhatnánk a híres templomok sorába! A sors iróniája, hogy a három felekezet a székelyudvarhelyi Bethlen negyedben teljes harmóniában él. Az ökumenikus héten egymás templomait látogatjuk. Milyen gyönyörű látvány lenne a Haberstumpf villa(ma múzeum) mellett lenne még egy impozáns ökumenikus templom( de persze akkor nem lenne a Mol- kút?) Ez volt, igaz volt…… sajnos….
Kedves Zsuzsánna!
Köszönjük, hogy megosztottad velünk a történetet.
Igazán kár, hogy így alakult. 🙁
Gondolom, sokan bánják már, hogy így alakult.
Örömmel egészítem ki a felsorolást: 2019.aug.15.- én püspöki szentmise keretében adták át a zalaegerszegi Gébárti-tó partján Makovecz Imre tervei (2009.február) alapján felépült Boldogasszony kápolnát.
Nagyon köszönöm a kiegészítést! Megnéztem interneten, nagyon szép a templom is és a környezete is. Méltó a tervező hírnevéhez.
Három éve volt szerencsém megnézni a sevillai pavilont. Szerencsére még áll, de elég romos állapotban van. Bemenni nem lehet, csak belesni tudtam, de úgy tűnt komoly pénzekre lenne szükség. Pedig szuper kiállító terem lehetne.
Ha valaki kíváncsi az akkor készített képekre itt megtalálja! 🙂
https://shorttrips.blog.hu/2021/03/11/a_hires_sevillai_magyar_pavilon_akkor_es_most
Köszönöm szépen, hogy megosztottad. Kár, hogy így a sorsára hagyták és az enyészeté lesz, ahelyett, hogy nyűzsgő kulturális tér lenne.
További sok sikert kívánok szeretettel: Jucó