Világörökségi várományos magyar helyszínek

Pár hete feltettem egy költői kérdést, vajon lesz-e újabb magyar világörökségi helyszín. Akkor a Dunai limes magyarországi szakaszáról írtam, amiről a tervek szerint 2019 nyarán dönt az UNESCO illetékes bizottsága. Most össze is szedtem, mely építészeti, természeti értékek szerepelnek a világörökségi várományos magyar helyszínek listáján.

Komáromi monostori erőd

Jelenleg nyolc magyar UNESCO világörökség helyszínt tartanak nyilván.

Világörökségi várományos magyar helyszínek

● A római birodalom határai – A dunai limes magyarországi szakasza (K) (2009)
nemzetközi sorozatjelölés részeként (http://whc.unesco.org/en/list/430).
● Lechner Ödön művei (K) (2008)
● Az Esztergomi és Visegrád középkori magyar királyi központok, valamint az egykori Pilisi Királyi erdő területe (K) (1993) (K) (2000)
● Balaton felvidéki kultúrtáj (K) (1993)
● A budai termálkarszt-rendszer barlangjai (T) (1993) (A Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín bővítéseként)
● Magyarországi tájházak hálózata (K) (2000)
● A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok (K – kultúrtáj) (2000)
● Felső-Tisza-vidéki fa harangtornyok (K) (2000) – Eredetileg „A Kárpátok Északkeleti ívének fatemplomai” megnevezéssel nemzetközi (Lengyelország, Románia, Szlovákia, Ukrajna és Magyarország részvételével tervezett) sorozat-helyszín részeként felvett várományosi tétel.
● A Komárom / Komarnoi erődrendszer a Duna és a Vág folyók összefolyásánál – Az erődrendszer magyarországi elemei: Monostori Erőd, Csillag Erőd, Igmándi Erőd (K) (2007)
● Ipolytarnóci ősélőhely (T) (2000)  – (Eredeti név: Ipolytarnóci ősmaradványok)