Világörökségi várományos magyar helyszínek
Az UNESCO világörökségi listára kerülés hosszadalmas folyamat. A nemzeti jelölés után hosszú idő telik el, míg a benyújtott pályázatot kiértékeli a párizsi székhelyű bizottság és hivatalosan UNESCO védelem alá kerül az adott helyszín. Most összegyűjtöttem, mely építészeti, természeti értékek szerepelnek az UNESCO világörökségi várományos magyar helyszínek listáján.
Komáromi monostori erőd
Jelenleg nyolc magyar UNESCO világörökség helyszínt tartanak nyilván.
Világörökségi várományos magyar helyszínek
● Lechner Ödön művei (K) (2008)
● Az Esztergomi és Visegrád középkori magyar királyi központok, valamint az egykori Pilisi Királyi erdő területe (K) (1993) (K) (2000)
● Balaton felvidéki kultúrtáj (K) (1993)
● A budai termálkarszt-rendszer barlangjai (T) (1993) (A Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín bővítéseként)
● Magyarországi tájházak hálózata (K) (2000)
● A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok (K – kultúrtáj) (2000)
● Felső-Tisza-vidéki fa harangtornyok (K) (2000) – Eredetileg „A Kárpátok Északkeleti ívének fatemplomai” megnevezéssel nemzetközi (Lengyelország, Románia, Szlovákia, Ukrajna és Magyarország részvételével tervezett) sorozat-helyszín részeként felvett várományosi tétel.
● A Komárom / Komarnoi erődrendszer a Duna és a Vág folyók összefolyásánál – Az erődrendszer magyarországi elemei: Monostori Erőd, Csillag Erőd, Igmándi Erőd (K) (2007)
● Ipolytarnóci ősélőhely (T) (2000) – (Eredeti név: Ipolytarnóci ősmaradványok)
Pár évvel ezelőtt a Dunai Limes magyarországi szakasza is a várományosi listán szerepel, de aztán végül a magyar helysznek nélkül került UNESCO oltalom alá.
2019-ben még reménykedtem. Hazánk 1985-ben csatlakozott az 1972-ben elfogadott Világörökség Egyezményhez. Legutóbb a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj nyert felvételt 2002-ben. De vajon lesz-e újabb és mi lesz az? Talán a Dunai Limes?
Az UNESCO 44. ülésszakán felvették a világörökségi listára a dunai limes vonalának németországi-ausztriai-szlovákia szakaszát. A Római Birodalom határvonala, a limes egykor Nagy-Britanniától Európán át, egészen Észak-Afrikáig húzódott. Az UNESCO célja a teljes, 6000 kilométeres határvonal felvétele a világörökségek közé. Hiába a közel 20 éves előkészítő munka a 400 km-es magyar szakasz és 65 helyszíne nem került fel a listára. Hát nem az UNESCO miatt…
Magyarországi helyek nélkül került fel a Dunai Limes az UNESCO listára
