Világörökségi várományos magyar helyszínek
Az UNESCO világörökségi listára kerülés hosszadalmas folyamat. A nemzeti jelölés után hosszú idő telik el, míg a benyújtott pályázatot kiértékeli a párizsi székhelyű bizottság és hivatalosan UNESCO védelem alá kerül az adott helyszín. Most összegyűjtöttem, mely építészeti, természeti értékek szerepelnek az UNESCO világörökségi várományos magyar helyszínek listáján.

1972. november16-án létrejött az UNESCO Világökségi Egyezménye, amely az emberiség közös kulturális örökségének védelmét szolgálja, anélkül, hogy megsértené az egyes államok szuverinását. A listára kerülés hosszadalmas folyamat. A nemzeti jelölés után hosszú idő telik el, míg a benyújtott pályázatot kiértékeli a párizsi székhelyű bizottság és hivatalosan UNESCO védelem alá kerül az adott helyszín.
Ez eddig világörökségi listára felkerült több mint 1.200 helyszínt 168 országban találjuk. Számuk ráadásul folyamatosan nő. Nem könnyű felkerülni rá, hosszú várakozás, alapos indoklás kell, és idővel még az is előfordulhat, hogy egy helyszínt megfosztanak a címtől.
Jelenleg nyolc magyar UNESCO világörökség helyszínt tartanak nyilván.
Világörökségi várományos magyar helyszínek
A nemzetek által jelölt helyszínek először a várományos listára kerülnek és itt akár évtizedeket is várakoznak, míg felfelerülhetnek a védett helyszínek listájára.
UNESCO várományos helyszínek Magyarországon:
- Lechner Ödön művei (K) (2008)
- Az Esztergomi és Visegrád középkori magyar királyi központok, valamint az egykori Pilisi Királyi erdő területe (K) (1993) (K) (2000)
- Balaton felvidéki kultúrtáj (K) (1993)
- A budai termálkarszt-rendszer barlangjai (T) (1993) (A Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín bővítéseként)
- Magyarországi tájházak hálózata (K) (2000)
- A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok (K – kultúrtáj) (2000)
- Felső-Tisza-vidéki fa harangtornyok (K) (2000) – Eredetileg „A Kárpátok Északkeleti ívének fatemplomai” megnevezéssel nemzetközi (Lengyelország, Románia, Szlovákia, Ukrajna és Magyarország részvételével tervezett) sorozat-helyszín részeként felvett várományosi tétel.
- A Komárom / Komarnoi erődrendszer a Duna és a Vág folyók összefolyásánál – Az erődrendszer magyarországi elemei: Monostori Erőd, Csillag Erőd, Igmándi Erőd (K) (2007)
- A Római Birodalom határai – Ripa Pannonica Magyarországon (K) (2009)
- Ipolytarnóci ősélőhely (T) (2000) – (Eredeti név: Ipolytarnóci ősmaradványok)
Ugyan a Római Birodalom határai címmel a Dunai Limes magyarországi szakasza is a várományosi listán szerepel, de 2021-ben a Limes végül a magyar helyszínek nélkül került UNESCO oltalom alá.
2019-ben még reménykedtem, hogy a Dunai limes kilencedik magyar helyszínként felkerül a világörökségi listára. Hazánk 1985-ben csatlakozott az 1972-ben elfogadott Világörökség Egyezményhez. Legutóbb a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj nyert felvételt 2002-ben.
Az UNESCO 44. ülésszakán felvették a világörökségi listára a dunai limes vonalának németországi-ausztriai-szlovákia szakaszát. A Római Birodalom határvonala, a limes egykor Nagy-Britanniától Európán át, egészen Észak-Afrikáig húzódott. Az UNESCO célja a teljes, 6000 kilométeres határvonal felvétele a világörökségek közé. Hiába a közel 20 éves előkészítő munka a 400 km-es magyar szakasz és 65 helyszíne nem került fel a listára. Hát nem az UNESCO miatt…