Siroki vár: pazar kilátás és kazamaták
Festői környezetben, a Bükk és a Mátra határán a Tarna-patak észak felé kiszélesedő völgye feletti 296 m magas vulkáni hegycsúcsán magasodik a Siroki vár. A vadregényes várrom feledhetetlen kalandozást kínál, hisz nem csak a pazar kilátást nyújtó várfalak közt, hanem a hegy gyomrába vájt kazamatákban is barangolhatunk. Sirok további látnivalóit sem érdemes kihagyni, ha a csodálatos tájon járunk.
Sirok rövid története és legendája
A Heves megyei község, Sirok története a magyar középkor és a hódoltság időszakának emblematikus példája. A település környéke már a honfoglalás után az Aba nemzetség birtoka lett. A vár első említése 1267-ben történt, míg a község neve 1302-ben jelent meg először. A Tari család a 14. század végén alapította a falut, míg a vár több királyi és nemesi családjában is megfordult.
A 16. században a török megszállás idején katonailag fontos szerepet játszott, mint Eger elővára. A várat a törökök 1596-ban elfoglalták, és katonai objektummá alakították át. 1713-ban a várat végleg lerombolták. A 19. századra a Károlyi család birtokába került, és a falu fejlődése a 20. században tovább folytatódott, bár a két világháború és a gazdasági nehézségek súlyosan érintették a lakosságot
Egy monda szerint Tarnát, aki Darnó tündérkirály lánya volt, megszerette a fiatal Bodony. A gonosz apa haragjában megölte a két fiatal szerelmest, akik kővé változtak. Dornó azóta is keservesen sír, a rege szerint innen ered a falu neve is. A két szerelmes pedig Barát és Apáca sziklaként ékesíti a tájat.
Sirok látnivalói
Sirok elsősorban váráról és barlanglakásairól ismert. Ezekről külön is említést teszek a továbbiakban.
Tájház
A falu központjában, a Petőfi Sándor utca 11 alatti 19. századi műemlékházban található a Siroki Tájház, amely előzetes bejelentkezéssel látogatható.
Kútvölgyi Szabadidőpark
Kútvölgyi Szabadidőpark közkedvelt kirándulóhely. Szép fekvése, jó levegője, zöldfelületei, játszótere faházaival a felnőttek és a gyermekek számára egyaránt vonzó.
Nyírjes-tó
Sirok mellett a Tarna bal partján emelkedik a magasba a Mátra legkeletibb bérce a Darnó-hegy. Északkeleti lejtőjének fél évszázados gyertyánostölgyes erdeje rejti hazánk egyik legkülönlegesebb és legérdekesebb tőzegmohalápját, a Nyírjes-tavat. Nevét a ritkán előforduló, főleg savanyú talajú fenyéreken és fűzlápokban élő szőrös nyírről kapta.
Barát és Apáca szikla
A várat látványos ösvényen járhatjuk körbe. A bejárattól 400 méterre látható a mondából ismert két különleges kőbálvány, a Barát és az Apáca sziklaalakzat turistaösvényen megközelíthető.
Templom
A település központjában, a Széchenyi út 1. szám alatt álló templomot Orczy Lőrinc építtette kőből a lakosság hozzájárulásával. Ekkor még csak fatornya volt, a kőtornyot 1787-ben építették hozzá.
Kőkúti Szent László kápolna
A Szent László kápolna 1992-96 között épült Kormos Gyula egri építész terve alapján. Külső megjelenésében és belső szerkezetében szerencsésen ötvözi a középkori templom és a modern építészet stílusjegyeit.
Borics Pál kiállítás
A siroki születésű szobrász művész könyvtárban őrzött alkotásai és köztéri szobrai csak kis töredéke életművének, de hűen reprezentálják a palócföld emberének hétköznapjait.
Barlanglakások
Riolittufába vájt barlanglakásokat leginkább a Széchenyi utcában figyelhetünk meg. A riolittufa könnyen vájható, viszonylag tartós és ellenáll a hőmérséklet ingadozásnak.
A barlanglakások első helyisége a lakószoba, mögötte a hátsó konyha kemencével, melynek füstjét kürtőn át vezetik a szabadba. A belső tér falai fehérre meszeltek, a berendezés szerény. Korábban a Bükk falvaiban is elterjedtek voltak az ilyen barlanglakások, pl. Somolya, Cserépfalva, Cserépváralja, Noszvaj és Ostoros településeken találkozhattunk velük.
A siroki vár története
A romjaiban is lenyűgöző vár a 296 m magas Vár-hegy riolittufakúpján épült. A tatárjárás után, a 13. században emelhették, amikor kialakult az országban a végvárak rendszere. Előbb Csák Máté, majd Károly Róbert kezébe került. A török időkben, így az 1552-es ostrom idején is Eger elővára volt, ezért jól megerősítették. Eger 1596-os eleste után őrsége elfutott. A Rákóczi-szabadságharc alatt a kurucok is birtokolták. A császári csapatok 1717-ben felrobbantották, azóta áll romokban.
A vár helyreállítása még most is folyik. Az alsóvár udvarán találjuk a fából készült kiállítóépületet. Itt főleg török fegyvereket, használati tárgyakat, rekonstruált jeleneteket láthatunk, de magunk is beöltözhetünk török vitéznek.
A felsővár északi oldalán leereszkedhetünk egy sötét kazamatába, érdemes zseblámpával érkezni.
Siroki vár megközelítése és látnivalói
A siroki vár megközelítése Budapest irányából az M3 autópályán lehetséges Füzesabonyig, majd Egertől a 24 számú főúton félórás autóút. Vagy Gyöngyösről – szintén a 24-es főúton – , a Mátrán keresztül utazhatunk Sirokig.
Egerből hétköznap félóránként indul autóbusz Sirok felé. A faluközpontból 20 perces sétával lehet a várba feljutni.
A vár lábánál halad el az Országos Kéktúra 22-es számú szakasza. A vár alatti parkolóból egy kisebb kaptatón jutunk fel a várfalakhoz.
Az alsóvár területén egy részben sziklába mélyesztve, részben falazással készült istálló maradványai fedezhetők fel. A bejárat mögött elhelyezkedő gabonatároló verem felső beöntő nyílás és oldalsó ajtaja szintén jól felismerhető. Az alsóvárból a kb. 12-13 méterrel magasabban lévő felsővárba egy szikláva vésett meredek, 2 méter széles gyalogút vezet fel.
A felsővárhoz vezető gyalogút három ágra szakad. A középső rész közvetlenül a felsővár nyugati részébe vezet, a két szélső pedig a vár alatt körbehúzódó alagutat alkot, amely valószínűleg borospinceként szolgált.
Nyitva tartási és jegy információk a siroki vár hivatalos oldalán.
Nagyon köszönöm a fotókat Mészáros Henriettnek!
