Húsvét-sziget kőszobrainak (moaik) 8 titka – videó

A Húsvét-sziget vagy ahogy helytelenül és leggyakrabban hívják a Húsvét-szigetek a Csendes-óceán délkeleti részén, Óceánia területén, a Baktérítőtől délre található. Hírnevét a közel 900 titokzatos kőszobornak, az őslakosok rapanui nyelvén moaik-nak köszönheti. A Húsvét-szigetek monumentális kőszobrainak rejtélyét 1722 óta, az első európai felfedezők szigetre érkezése óta próbálják megfejteni. A 2 és 20 méter között váltakozó magasságú, mésztufából és megkövült lávából faragott szobrok napjaink tudósainak is sok fejtörést okoznak. A Húsvét-sziget területének 40%-a a Rapa Nui Nemzeti Parkhoz tartozik, ami az UNESCO világörökség része.

Húsvét-sziget

Húsvét-sziget vagy Húsvét-szigetek?

A Húsvét-sziget (spanyolul Isla de Pascua, rapanui nyelven Rapa Nui), vagy ahogy helytelenül hívjuk, a Húsvét-szigetek a Csendes-óceán délkeleti részén, Óceánia területén, a Baktérítőtől délre található sziget. Igen, csupán egy szigetről beszélünk, ezért is helytelen a Húsvét-szigetek elnevezés. Három apró sziklaszirt (Motu Nui, Motu Iti, Motu Kao Kao) tartozik még hozzá, aemelyeket a „Madáremberek szigetének” is neveznek, mert sok vándormadár fészkel rajtuk. Talán emiatt a három sziklaszirt miatt terjedt el a többesszámű elnevezés.

A Húsvét-sziget néprajzilag Polinézia része, nemzetközi jogilag Chile tartománya 1888 óta. Polinéziából érkezett lakói az i. sz. első évezred első felében telepedtek le a szigeten és az évszázadok során jelentős kultúrát hoztak létre. A Húsvét-sziget nevet Jakob Roggeveen holland tengerészkapitánytól kapta, aki 1722-ben húsvét vasárnapján fedezte fel a szigetet és különleges szobrait.

A moai-nak hívott szobrokat a 1400-as években vallási jelleggel építették. A 21. század elejéig 887 darabot vettek számba, ezek közül 397 a fő készítő helyük a Rano Raraku vulkáni mellékkúp közelében található, nagyrészt befejezetlenül.

A vulkanikus eredetű sziget a többi emberi településtől legmesszebb eső, régóta lakott hely a világon.  Hatalmas távolságok választják el a szárazföldtől és a Csendes-óceán többi szigetétől is. A legközelebbi lakott település tőle 2092 km-re északnyugatra van, a Pitcairn-szigeteken. Dél-Amerika legközelebbi pontja a chilei Punta Lavapié nevű földnyelv 3600 kilométerre délkeleten. Északkeleti irányban a Galápagos-szigetek az első szárazulat, 3474 kilométerre. A lakatlan Sala-y-Gómez-sziget fekszik a legközelebb, mintegy 400 kilométerre kelet-északkeletre.

A derékszögű háromszöghöz közelítő alakú sziget oldalai körülbelül 22, 18 és 16 kilométer hosszúak, területe 171 km², tehát csupán egyharmad Budapestnyi területű.

A sziget csaknem 3000 méter magas vulkáni hegy, a környező, több mint 2000 méter mélyen fekvő tengerfenéktől számítva. Az utolsó nagyobb vulkánkitörés 12 000 évvel ezelőtt történt, és az eddig legutolsó lávafolyásra 2-3000 évvel ezelőtt került sor.

Húsvét-sziget 8 titka – kevésbé ismert tények a kőszobrokról

1. Húsvét-sziget és nem Húsvét-szigetek

A monumentális szobrok Csenden-óceánban fekvő szigetét az őslakosok Rapa Nuinak hívják. Európai nevét arról kapta, hogy 1722-ben húsvét vasárnap kötött ki itt az első európai felfedező, a holland származású Jacob Roggeveen admirális hajója. Valójában egyetlen, 163,6 km²-es szigetről van szó, aminek kb. 5.800 lakosa ma főleg a turizmusból él. A sziget területének 40%-a a Rapa Nui Nemzeti Parkhoz tartozik, ami az UNESCO világörökség része.

Repülőgépekkel és nagy üdülőhajókkal turisták ezrei érkeznek rendszeresen a szigetre, hogy megcsodálják a rejtélyes kőszobrokat.

Húsvét-sziget

2. Az őslakosok Polinéziából érkeztek

Bár a sziget ma hivatalosan a közel 2.000 km-re lévő Chiléhez tartozik, az őslakosok nem innen, hanem Polinéziából érkeztek i. sz. 300 körül. Az évszázadok során jelentős kultúrát hoztak létre, a sziget fénykorában 15.000 lakos élt itt. Az elszeparált, más civilizációtól távoli szigeten túlnépesedés alakult ki, ami ökológiai katasztrófát okozott, az erdők kipusztultak. Az európai felfedezők megérkezésekor a lakosság már mindössze két-háromezer főre csökkent.

Húsvét-sziget

3. Jelentős stílusfejlődést is felfedezhetünk

A Húsvét-szigeten több mint 800 embert formázó kőszobor (az őslakosok nyelvén moai) áll, akik a bennszülöttek falvakra és szertartási helyszíneire vigyázó szent őseit ábrázolják. A 2 és 20 méter között váltakozó magasságú szobrokat mésztufából és megkövült lávából faragták ki. A moaik alakjában és méretében megmutatkozó különbségek jelentős stílusfejlődésről árulkodnak. A korábbi kisméretű, kerekfejű és kerekszemű alakoktól  jutottak el a legismertebb nagyméretű, megnyújtott formájú, hatalmas orrú és fülű szobrokig. A szobrok súlya 6-270 tonnáig terjed.

Húsvét-sziget

4. Vannak félben hagyott szobrok is

Több szobor áll befejezetlenül a bánya mélyén, ezek közül a legnagyobb 21 méter magas és kb. 270 tonnás.

Húsvét-sziget

5. A szentélyek a tengernek háttal állnak

A szobrok egy része egy szentélyen (ahu) áll háttal a tengernek. Ennek oka, hogy a szobrokat a közösségi terek, a falvak és a szentélyek felé néznek. A szobroknak fehér, korallból készített szemük volt, ez ma már nem látható. A szentélyek egy része sírhelyként szolgált, emberi maradványokat fedeztek fel bennük.

Húsvét-sziget

6. A szobrok fején nem kalapok vannak

Az emberi fejet és törzset mintázó kőszobrok többségén vulkanikus kőzetből készült, külön faragott, korong alakú kalap (pukao) is látható. Ezeket sokáig valami fejfedőnek vagy fejéknek hitték: kalapnak, turbánnak, tollas diadémnak. A mostanra kiderült, hogy ez valójában haj, ezt bizonyítja, hogy rapanui nyelvű  elnevezésük, a pukao kontyot jelent. A legnagyobb szobrok kalapjainak átmérője akár a 2 métert is eléri, és 12 tonnát nyom.

Húsvét-sziget

7. A kalapokat valószínűleg utólag helyezték fel

A kalapokat nem a moaikkal együtt készítették, azokat utólag helyezték fel a sokszor 12 méter magas szobrok tetejére. Nagy valószínűséggel rámpákat használtak a felhelyezésre, erre utal, hogy a legtöbb pukao inkább ovális, mint kör alakú, ami megakadályozhatta, hogy visszaguruljon a rámpán, és agyonnyomja az alatta álló embereket. A régészek a pukaók oldalán látható súrlódásnyomokat a görgetés eredményének tartják.

Húsvét-sziget

8. Thor Heyerdahl kutatásainak köszönhető a moaik (kőszobrok) népszerűsége

A 19. és a 20. században sok tudós vizsgálta a Húsvét-sziget kőszobrainak történetét. A norvég Thor Heyerdahl tézisei váltották ki a legnagyobb visszhangot, fő elméleteit tudóstársai sorra megcáfolták, ennek ellenére neki köszönhető a felfokozott érdeklődés és népszerűség. A sok viszontagságot megélt szobrokat az 1995-ös UNESCO világörökségi listára kerüléskor állították a most látható helyükre.

Húsvét-sziget

A wikipédiában még több érdekességet megtudhatsz a rejtélyes szobrokról.

+1 Európában is látható húsvét-szigeti kőszobor

Elég Londonig utazni ahhoz, hogy egy húsvét-szigeti kőszobrot megcsodáljunk.

A Hoa Hakananai’a = “A barát, akit elloptak” névre keresztelt szobor az egyik legérdekesebb moai Orongo kultikus központban állt  egy, a szobor köré épített épületben. A szobor kemény bazaltból készült, egyes kutatók véleménye szerint ez lehetett a „prototípusa” a moaiknak.

A két és fél méter magas, 4 tonnás szobor a tengernek háttal állt a mellkasáig a földbe temetve. A szobor hátát a madárember-kultusz jelképeivel, stilizált madáremberekkel, rituális evezőkkel, a hatalom jelképeivel és vulvákkal, a termékenység szimbólumaival díszítették.

1868-ban egy brit hajó legénysége, 300 matróz, 200 bennszülött segítségével kimozdította a helyéről a hatalmas szobrot és Londonba szállította. Ma a British Museumban tekinthető meg.

Húsvét-sziget monumentális kőszobrai, a moaik –  videó

Sok-sok rejtélyt tartogatnak még a kőszobrok. Talán épp ebben a videóban bemutatott módon mozgatták a szobrokat annak idején.

Nézd meg ezeket is!

You may also like...