Húsvét-sziget rejtélyes kőszobrainak (moaik) titkai + videó
A Húsvét-sziget vagy ahogy helytelenül és leggyakrabban hívják a Húsvét-szigetek a Csendes-óceán délkeleti részén, Óceánia területén, a Baktérítőtől délre található. Hírnevét a közel 900 titokzatos kőszobornak, az őslakosok rapanui nyelvén moaik-nak köszönheti. A Húsvét-szigetek monumentális kőszobrainak rejtélyét 1722 óta, az első európai felfedezők szigetre érkezése óta próbálják megfejteni. A 2 és 20 méter között váltakozó magasságú, mésztufából és megkövült lávából faragott szobrok napjaink tudósainak is sok fejtörést okoznak. A Húsvét-sziget területének 40%-a a Rapa Nui Nemzeti Parkhoz tartozik, ami az UNESCO világörökség része.
Húsvét-sziget és a Rapa Nui Nemzeti Park
A Húsvét-sziget (spanyolul Isla de Pascua, rapanui nyelven Rapa Nui), vagy ahogy helytelenül hívjuk, a Húsvét-szigetek a Csendes-óceán délkeleti részén, Óceánia területén, a Baktérítőtől délre található sziget. Igen, csupán egy szigetről beszélünk, ezért is helytelen a Húsvét-szigetek elnevezés. Három apró sziklaszirt (Motu Nui, Motu Iti, Motu Kao Kao) tartozik még hozzá, aemelyeket a „Madáremberek szigetének” is neveznek, mert sok vándormadár fészkel rajtuk. Talán emiatt a három sziklaszirt miatt terjedt el a többesszámű elnevezés.
A Húsvét-sziget néprajzilag Polinézia része, nemzetközi jogilag Chile tartománya 1888 óta. Polinéziából érkezett lakói az i. sz. első évezred első felében telepedtek le a szigeten és az évszázadok során jelentős kultúrát hoztak létre. A Húsvét-sziget nevet Jakob Roggeveen holland tengerészkapitánytól kapta, aki 1722-ben húsvét vasárnapján fedezte fel a szigetet és különleges szobrait.
A vulkanikus eredetű sziget a többi emberi településtől legmesszebb eső, régóta lakott hely a világon. Hatalmas távolságok választják el a szárazföldtől és a Csendes-óceán többi szigetétől is. A legközelebbi lakott település tőle 2092 km-re északnyugatra van, a Pitcairn-szigeteken. Dél-Amerika legközelebbi pontja a chilei Punta Lavapié nevű földnyelv 3600 kilométerre délkeleten. Északkeleti irányban a Galápagos-szigetek az első szárazulat, 3474 kilométerre. A lakatlan Sala-y-Gómez-sziget fekszik a legközelebb, mintegy 400 kilométerre kelet-északkeletre.
A sziget csaknem 3000 méter magas vulkáni hegy, a környező, több mint 2000 méter mélyen fekvő tengerfenéktől számítva. Az utolsó nagyobb vulkánkitörés 12 000 évvel ezelőtt történt, és az eddig legutolsó lávafolyásra 2-3000 évvel ezelőtt került sor.
A sziget és a kőszobrok rövid történelme
Valószínűleg 380 körül jött létre a polinéz település és épültek a szobrok. A szóbeliségben áthagyományozott történetek szerint Hotu Matau király és kísérői két kettős kanuban érték el az akkor lakatlan szigetet, amelyet ők „Te Pito O Te Henuának”, azaz a „világ köldökének” neveztek el.
1722 húsvétján Jacob Roggeveen holland hajós kapitány felfedezte a szigetet, majd 1770-ban spanyol felfedezők érkeztek. James Cook kapitány 1774-ben szállt partra. Majd 1786-ban francia felfedező csapat érkezett.
1862-ben perui hajók kötöttek ki a szigeten és mintegy 1000 lakost elhurcoltak. 1864-ben Óceánia 20. század előtti, egyetlenírott nyelvének felfedezése, mely ún. „beszélő fákon” (kohau rongorongo) maradt fenn.
1888-ban Chile meghódítja a szigetet.
1934-ben francia-belga expedíció kezdődött és egy kőszobrot elszállítottak Brüsszelbe.
1955-56-ban norvég régészeti expedíció zajlott Thor Heyerdahl vezetésével. Majd 1986-ban Kon-Tiki expedíció indult szintén Thor Heyerdahl vezetésével.
A rejtélyes kőszobrok létrejötte
A Moai-kat több száz éve faragták ki a Húsvét-szigetek bazaltkőzománcából, és szinte az egész szigeten megtalálhatók. Az ősi rongorongo írásjeleket viselő kőszobrok mind különbözőek, minden egyes szobor egyedi arckifejezéssel és saját jelentéssel bír. A lenyűgöző szobrokra az ősi rongorongo írásjelek vannak faragva.
A Moai-k megépítésének módja és célja még mindig nagy vita tárgyát képezi a tudósok és régészek körében. Néhány elmélet szerint ezek a szobrok az ősi Rapa Nui vezetőinek emlékét őrzik, mások szerint pedig az ősi istenségek számára készültek. Bármi is legyen a valóság, a Moai-k készítése hatalmas munkát és technikát igényelt, és a sziget egykori lakóinak fejlett kőfaragó és emelő technikáját dicséri.
Az ősi rongorongo írásjelek rejtélyes jelentése, valamint maguknak a Moai-knak a jelentése még mindig megmagyarázhatatlan. Az egykori rongorongo írást még ma sem sikerült teljesen megfejteni, és ez hozzájárul a Húsvét-szigetek titokzatosságához és vonzerejéhez.
A moai-nak hívott szobrokat a 1400-as években vallási jelleggel építették. A kenuval ideérkezett emberek utódaiból több törzs is eredt, s a maga területén mindegyk kultikus célú épületeket és sírokat hozott létre. Nagyméretű, rendkívüli pontossággal egymáshoz illesztett kőtömbökből dombot (ahu) építettek és erre állították fel a hatalmas szobrokat.
A szobrok a tngernek háttal állnak, és gőgösnek látszó pillantással tekintenek le maguk elé, a szertartási térre. Egy kihunyt vulkán, a Rano Raraku lejtőiből vésték ki a szobrok anyagát.
A 21. század elejéig 887 darabot vettek számba, ezek közül 397 a fő készítő helyük a Rano Raraku vulkáni mellékkúp közelében található, nagyrészt befejezetlenül.
A derékszögű háromszöghöz közelítő alakú sziget oldalai körülbelül 22, 18 és 16 kilométer hosszúak, területe 171 km², tehát csupán egyharmad Budapestnyi területű.
A szigetvilágban barangolva a hatalmas kőszobrok megmászása és megtekintése valódi kaland, amely során betekintést nyerhetünk egy rég elveszett kultúra és civilizáció életébe és hagyatékába.
A Húsvét-sziget „vándorló szobrai” az UNESCO örökségi listán
Az óriási méretű kőszobrok, a polinéziai kultúra páratlan emlékei 1995-ben kerültek fel az UNESCO világörökségi listájára.
UNESCO világörökség része:
- a Húsvét-sziget „Te Pito O Te Henua”, azaz a „világ köldöke” és a Rapa Nui (nagy sziget),
- a szertartási dombok (ahu),ahol a kőszobrok (moai) találhatók, pl. Ahu Te Pito Kura, Ahu Huri A Urenga, Ahu Akivi,
- majd 1.000 moai, melyek súlya elérheti az akár 240 tonnát is,
- több mint 4.000 sziklarajz, melyek hím madarakat ábrázolnak.
Húsvét-sziget 8 titka – kevésbé ismert tények a kőszobrokról
1. Húsvét-sziget és nem Húsvét-szigetek
A monumentális szobrok Csenden-óceánban fekvő szigetét az őslakosok Rapa Nuinak hívják. Európai nevét arról kapta, hogy 1722-ben húsvét vasárnap kötött ki itt az első európai felfedező, a holland származású Jacob Roggeveen admirális hajója. Valójában egyetlen, 163,6 km²-es szigetről van szó, aminek kb. 5.800 lakosa ma főleg a turizmusból él. A sziget területének 40%-a a Rapa Nui Nemzeti Parkhoz tartozik, ami az UNESCO világörökség része.
Repülőgépekkel és nagy üdülőhajókkal turisták ezrei érkeznek rendszeresen a szigetre, hogy megcsodálják a rejtélyes kőszobrokat.
2. Az őslakosok Polinéziából érkeztek
Bár a sziget ma hivatalosan a közel 2.000 km-re lévő Chiléhez tartozik, az őslakosok nem innen, hanem Polinéziából érkeztek i. sz. 300 körül. Az évszázadok során jelentős kultúrát hoztak létre, a sziget fénykorában 15.000 lakos élt itt. Az elszeparált, más civilizációtól távoli szigeten túlnépesedés alakult ki, ami ökológiai katasztrófát okozott, az erdők kipusztultak. Az európai felfedezők megérkezésekor a lakosság már mindössze két-háromezer főre csökkent.
3. Jelentős stílusfejlődést is felfedezhetünk
A Húsvét-szigeten több mint 800 embert formázó kőszobor (az őslakosok nyelvén moai) áll, akik a bennszülöttek falvakra és szertartási helyszíneire vigyázó szent őseit ábrázolják. A 2 és 20 méter között váltakozó magasságú szobrokat mésztufából és megkövült lávából faragták ki. A moaik alakjában és méretében megmutatkozó különbségek jelentős stílusfejlődésről árulkodnak. A korábbi kisméretű, kerekfejű és kerekszemű alakoktól jutottak el a legismertebb nagyméretű, megnyújtott formájú, hatalmas orrú és fülű szobrokig. A szobrok súlya 6-270 tonnáig terjed.
4. Vannak félben hagyott szobrok is
Több szobor áll befejezetlenül a bánya mélyén, ezek közül a legnagyobb 21 méter magas és kb. 270 tonnás.
5. A szentélyek a tengernek háttal állnak
A szobrok egy része egy szentélyen (ahu) áll háttal a tengernek. Ennek oka, hogy a szobrokat a közösségi terek, a falvak és a szentélyek felé néznek. A szobroknak fehér, korallból készített szemük volt, ez ma már nem látható. A szentélyek egy része sírhelyként szolgált, emberi maradványokat fedeztek fel bennük.
6. A szobrok fején nem kalapok vannak
Az emberi fejet és törzset mintázó kőszobrok többségén vulkanikus kőzetből készült, külön faragott, korong alakú kalap (pukao) is látható. Ezeket sokáig valami fejfedőnek vagy fejéknek hitték: kalapnak, turbánnak, tollas diadémnak. A mostanra kiderült, hogy ez valójában haj, ezt bizonyítja, hogy rapanui nyelvű elnevezésük, a pukao kontyot jelent. A legnagyobb szobrok kalapjainak átmérője akár a 2 métert is eléri, és 12 tonnát nyom.
7. A kalapokat valószínűleg utólag helyezték fel
A kalapokat nem a moaikkal együtt készítették, azokat utólag helyezték fel a sokszor 12 méter magas szobrok tetejére. Nagy valószínűséggel rámpákat használtak a felhelyezésre, erre utal, hogy a legtöbb pukao inkább ovális, mint kör alakú, ami megakadályozhatta, hogy visszaguruljon a rámpán, és agyonnyomja az alatta álló embereket. A régészek a pukaók oldalán látható súrlódásnyomokat a görgetés eredményének tartják.
8. Thor Heyerdahl kutatásainak köszönhető a moaik (kőszobrok) népszerűsége
A 19. és a 20. században sok tudós vizsgálta a Húsvét-sziget kőszobrainak történetét. A norvég Thor Heyerdahl tézisei váltották ki a legnagyobb visszhangot, fő elméleteit tudóstársai sorra megcáfolták, ennek ellenére neki köszönhető a felfokozott érdeklődés és népszerűség. A sok viszontagságot megélt szobrokat az 1995-ös UNESCO világörökségi listára kerüléskor állították a most látható helyükre.
A wikipédiában még több érdekességet megtudhatsz a rejtélyes szobrokról.
+1 Európában is látható húsvét-szigeti kőszobor
Elég Londonig utazni ahhoz, hogy egy húsvét-szigeti kőszobrot megcsodáljunk.
A Hoa Hakananai’a = „A barát, akit elloptak” névre keresztelt szobor az egyik legérdekesebb moai Orongo kultikus központban állt egy, a szobor köré épített épületben. A szobor kemény bazaltból készült, egyes kutatók véleménye szerint ez lehetett a „prototípusa” a moaiknak.
A két és fél méter magas, 4 tonnás szobor a tengernek háttal állt a mellkasáig a földbe temetve. A szobor hátát a madárember-kultusz jelképeivel, stilizált madáremberekkel, rituális evezőkkel, a hatalom jelképeivel és vulvákkal, a termékenység szimbólumaival díszítették.
1868-ban egy brit hajó legénysége, 300 matróz, 200 bennszülött segítségével kimozdította a helyéről a hatalmas szobrot és Londonba szállította. Ma a British Museumban tekinthető meg.
Húsvét-sziget monumentális kőszobrai, a moaik – videó
Sok-sok rejtélyt tartogatnak még a kőszobrok. Talán épp ebben a videóban bemutatott módon mozgatták a szobrokat annak idején.
