Lesz újabb magyar világörökség? – A Dunai Limes

Jelenleg nyolc Unesco világörökségi helyszínnel büszkélkedhet Magyarország. Hazánk 1985-ben csatlakozott az 1972-ben elfogadott Világörökség Egyezményhez. Legutóbb a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj nyert felvételt 2002-ben. De vajon lesz-e újabb és mi lesz az? Talán a Dunai Limes?

 

Dunai Limes

Aquincum

 

Az új magyar világörökségi helyszínre minden remény megvan, 10 úgynevezett világörökség-várományos helyszínünk  van. Tehát tíz pályázatot már benyújtottunk és arra várunk, hogy a bizottság meghozza a kedvező döntést.

A Dunai Limes

A legnagyobb és legátfogóbb pályázat a 2018. január 31-én benyújtott Frontiers of the Roman Empire – The Danube Limes (A Római Birodalom határai – A Dunai Limes helyszín) nevezés. A négy ország nevezését (Magyarország, Szlovákia, Ausztria, Németország) hazánk koordinálja.

A világörökségi pályázat gondolata és előkészítése csaknem 17 éve kezdődött. A három kötetes, mintegy 2300 oldalas 98 helyszínt foglal magába, a Dunának mintegy 1500 kilométeres szakaszán fekvő helyszíneket érint. A több mint 400 km-es magyar szakaszon 65 helyszín került nevezésre.

Néhány magyar helyszín Dunai Limes mellett:

  • Mosonmagyaróvár (Ad Flexum)
  • Máriakálnok
  • Lébény (Qvadrata)
  • Győr (Arrabona)
  • Esztergom (Solva)
  • Visegrád (Pone Navata)
  • Szentendre (Ulcisia Castra)
  • Óbuda (Aquincum)
  • Százhalombatta (Matrica)
  • Paks (Lussonium)
  • Dunaszekcső (Lugio)
  • Kölked (Altinum)

Az osztrák területen érintett például a Carnantum, a római Felső- Pannónia fővárosa.

Római Birodalom feltételezett és részben fel is tárt, 6000 kilométernyi szárazföldi (limes) és folyóparti (ripa) határvédelmi létesítményei kiemelkedő történeti és tudományos értékkel bírnak. A római limes magyarországi szakasza a Duna mentén húzódott.

A limes szó eredetileg ösvényt jelentett, a Római Birodalmat határoló limesnek három alkotórésze volt:

  • sánc és sövénykerítés, fejlettebb formájában kőfal,
  • előtte vagy mindkét oldalon árok, néha cölöpkerítéssel,
  • őrtornyok.

Az európai limes mentén általában folyók jelentették a határt, így a Rajna és a Duna teljes hosszában védelmi szerepet töltött be. A védvonal a brit szigetektől Bulgáriáig, a Fekete-tengerig tartott, sőt afrikai részei is vannak. A magyarországi limes a hajdani Pannonia provincia Duna menti középső szakaszát képezi, legdélibb magyar része Altinum (Kölked), az a kis baranyai falu, ahol felnőttem és amihez Erdőfű, ahol megállt az élet is tartozik.

A limes vonalából elsőként 1987-ben a Nagy-Britanniában épített Hadrianus fala került fel a világörökség listájára. Azóta az érintett országok kezdeményezésére az ókori birodalom határvonalát egészként kezelik. A Németországban húzódó rész 2005-ben került fel a listára. A skóciai Antonius-fal pályázatát már benyújtották, de még nem került elfogadásra.

A cikkírása közben megint rádöbbentem, hogy milyen sok lemaradásom van a magyar látnivalók tekintetében is. A felsorolt magyar várományos helyszínek mindegyikén jártam már, de még nem írtam róluk. Sőt, Győrbe jártam három évig főiskolára, Budapestre költözésem előtt pedig nyolc évig százhalombattai lakos voltam.

A nevezés leírása az Unesco honlapján:

http://whc.unesco.org/en/tentativelists/5452/

 

A közös nevezésről szavazással dönt az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2019 júniusában.

 

Te is jártál egy csodálatos helyen vagy van egy jó utazós tipped és szívesen megosztanád velünk fotóidat, gondolataidat? Várjuk szeretettel!

Csatlakozz a Közel és távol Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos információról, érdekességről!

  • 38
  •  
  •  
  • 2
  •  
  •  
  • 38
  •  
  •  
  • 2
  •  
  •  

Nézd meg ezeket is!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

kettő + tizenegy =

A weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezd a sütik használatát, vagy zárd be az oldalt. További információ

Az Uniós adatvédelmi törvény értelmében tájékoztatlak, hogy a balkonada.hu honlapon "cookie"-kat, magyarul vagy "sütiket" használunk. A sütik kicsi, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé és személyre szabottá tegye számodra a böngészést.
A sütiket bármikor letilthatod vagy újra engedélyezheted a böngésző beállításaiban. Amennyiben a tiltást nem teszed meg, illetve ha a "Rendben" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

További információért a sütikről és az adatkezelésről kattints az alábbi linkre:
Adatkezelési tájékoztató

Bezárás