Lesz újabb magyar világörökség? – A Dunai Limes

Jelenleg nyolc UNESCO világörökségi helyszínnel büszkélkedhet Magyarország. Hazánk 1985-ben csatlakozott az 1972-ben elfogadott Világörökség Egyezményhez. Legutóbb a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj nyert felvételt 2002-ben. De vajon lesz-e újabb és mi lesz az? Talán a Dunai Limes?

Az új magyar világörökségi helyszínre minden remény megvan, 10 úgynevezett világörökség-várományos helyszínünk  van. Tehát tíz pályázatot már benyújtottunk és arra várunk, hogy a bizottság meghozza a kedvező döntést.

A Dunai Limes

A legnagyobb és legátfogóbb pályázat a 2018. január 31-én benyújtott Frontiers of the Roman Empire – The Danube Limes (A Római Birodalom határai – A Dunai Limes helyszín) nevezés. A négy ország nevezését (Magyarország, Szlovákia, Ausztria, Németország) hazánk koordinálja.

A világörökségi pályázat gondolata és előkészítése csaknem 17 éve kezdődött. A három kötetes, mintegy 2300 oldalas 98 helyszínt foglal magába, a Dunának mintegy 1500 kilométeres szakaszán fekvő helyszíneket érint. A több mint 400 km-es magyar szakaszon 65 helyszín került nevezésre.

Néhány magyar helyszín Dunai Limes mellett:

• Mosonmagyaróvár (Ad Flexum)
• Máriakálnok
• Lébény (Qvadrata)
• Győr (Arrabona)
• Esztergom (Solva)
• Visegrád (Pone Navata)
• Szentendre (Ulcisia Castra)
• Óbuda (Aquincum)
• Százhalombatta (Matrica)
• Paks (Lussonium)
• Dunaszekcső (Lugio)
• Kölked (Altinum)

Az osztrák területen érintett például a Carnantum, a római Felső- Pannónia fővárosa.

Római Birodalom feltételezett és részben fel is tárt, 6000 kilométernyi szárazföldi (limes) és folyóparti (ripa) határvédelmi létesítményei kiemelkedő történeti és tudományos értékkel bírnak. A római limes magyarországi szakasza a Duna mentén húzódott.

A limes szó eredetileg ösvényt jelentett, a Római Birodalmat határoló limesnek három alkotórésze volt:

• sánc és sövénykerítés, fejlettebb formájában kőfal,
• előtte vagy mindkét oldalon árok, néha cölöpkerítéssel,
• őrtornyok.

Az európai limes mentén általában folyók jelentették a határt, így a Rajna és a Duna teljes hosszában védelmi szerepet töltött be. A védvonal a brit szigetektől Bulgáriáig, a Fekete-tengerig tartott, sőt afrikai részei is vannak. A magyarországi limes a hajdani Pannonia provincia Duna menti középső szakaszát képezi, legdélibb magyar része Altinum (Kölked), az a kis baranyai falu, ahol felnőttem és amihez Erdőfű, ahol megállt az élet is tartozik.

A limes vonalából elsőként 1987-ben a Nagy-Britanniában épített Hadrianus fala került fel a világörökség listájára. Azóta az érintett országok kezdeményezésére az ókori birodalom határvonalát egészként kezelik. A Németországban húzódó rész 2005-ben került fel a listára. A skóciai Antonius-fal pályázatát már benyújtották, de még nem került elfogadásra.

A cikkírása közben megint rádöbbentem, hogy milyen sok lemaradásom van a magyar látnivalók tekintetében is. A felsorolt magyar várományos helyszínek mindegyikén jártam már, de még nem írtam róluk. Sőt, Győrbe jártam három évig főiskolára, Budapestre költözésem előtt pedig nyolc évig százhalombattai lakos voltam.

A nevezés leírása az UNESCO honlapján

http://whc.unesco.org/en/tentativelists/5452/

A közös nevezésről szavazással dönt az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2019 júniusában.

Update: Sajnos 2019-ben nem került fel a Dunai Limes a világörökségi listára, aminek valószínűsíthető oka, hogy Magyarország nem a legelegánsabb módon, az utolsó pillanatban kivette az Óbudai-szigetet a javasolt helyszínek közül, amely a legfontosabb volt, hisz ott volt Alsó-Pannónia provincia helytartójának palotája.

Update: 2021 nyarán a Dunai limes a magyar szakaszok nélkül került fel a világörökségi listára.