Ausztria / Európa / Magyarország / Németország

Magyarországi helyek nélkül került fel a Dunai Limes az UNESCO listára

Published 2021-07-30 · Updated 2021-07-31

Az UNESCO 44. ülésszakán felvették a világörökségi listára a dunai limes vonalának németországi-ausztriai-szlovákia szakaszát. A Római Birodalom határvonala, a limes egykor Nagy-Britanniától Európán át, egészen Észak-Afrikáig húzódott. Az UNESCO célja a teljes, 6000 kilométeres határvonal felvétele a világörökségek közé. Hiába a közel 20 éves előkészítő munka a 400 km-es magyar szakasz és 65 helyszíne nem került fel a listára. Hát nem az UNESCO miatt…

Az UNESCO kiterjesztett 44. ülésszakát online tartottak Kína vezetésével Fuzhou-ból irányítva. 2020-ban a COVID-19 járvány miatt az ülés elmaradt, így a 2020-ban benyújtott jelöléseket is most bírálták el. Összesen 34 új helyszín került fel a listára és három régi világörökségi helyet bővítettek. Ezek között egyetlen magyar sincs.

Szó mi szó, nem ilyen hírre vártam. Reméltem, hogy a legalább valamelyik UNESCO világörökségi várományos helyszínünk felkerül a listára. És hát bíztam a csodában is, hogy a limes a magyar helyszínekkel együtt kerül fel a lsitára.

A Dunai limes ügyét már régóta nyomonkövetem. 2019 februárban mér reményekkel telve írtam a Lesz újabb magyar világörökség? címmel cikket.

A legnagyobb és legátfogóbb pályázat a 2018. január 31-én benyújtott Frontiers of the Roman Empire – The Danube Limes (A Római Birodalom határai – A Dunai Limes helyszín) nevezés. A négy ország nevezését (Magyarország, Szlovákia, Ausztria, Németország) hazánk koordinálja.

A világörökségi pályázat gondolata és előkészítése csaknem 17 éve kezdődött. A három kötetes, mintegy 2300 oldalas 98 helyszínt foglal magába, a Dunának mintegy 1500 kilométeres szakaszán fekvő helyszíneket érint. A több mint 400 km-es magyar szakaszon 65 helyszín került nevezésre.

Néhány magyar helyszín Dunai Limes mellett:

Mosonmagyaróvár (Ad Flexum)

Máriakálnok

Lébény (Qvadrata)

Győr (Arrabona)

Esztergom (Solva)

Visegrád (Pone Navata)

Szentendre (Ulcisia Castra)

Óbuda (Aquincum)

Százhalombatta (Matrica)

Paks (Lussonium)

Dunaszekcső (Lugio)

Kölked (Altinum)

Azt hiszem ilyen előzmények után nem hiába reménykedtem.

Aztán pár hónap múlva jött a hidegzuhany.

2019 májusban az Óbudai-szigetet kivették az eredeti listából. A döntést nem indokolták, csak a Magyar Közlönyből értesülhettünk a határozatról: “A Római Birodalom határai – A dunai limes magyarországi szakasza” világörökségi jegyzékbe jelöléséről szóló 2016-os kormányhatározatot fenntartja, ugyanakkor annak a budapesti Óbudai-sziget nem képezi részét.”

Márpedig Óbudai-sziget az UNESCO védettségre javasolt helyszínek közül a legfontosabb, mert ott volt Alsó-Pannónia provincia helytartójának palotája. A 32 hektáros sziget területe régészeti védelem alatt áll. A 1,5-2 méter mélyen lévő, óriási 8-10 ezer négyzetméteres helytartói palota egyes vélekedések szerint a II. század elején, Hadrianus császár uralkodása idején épült.

Ilyen előzmények után egyáltalán nem volt meglepő, hogy az UNESCO 2019-es ülésén a limes nem került a védettséget élvező helyszínek közé.

Gondolom a magyar kormány huza-vonája miatt nem akarták a másik három országot is hátrányos helyzetbe hozni, ezért döntöttek a rövidített szakaszról. A limes egyes szakaszai már eddig is védettséget élveztek. A világörökségi listára most a németországi Bad Göggingtől a szlovákiai Izsa községig húzódó Duna menti szakasz került fel, valamint a 400 kilométeres Rajna menti szakasz Rheinbrohltól a hollandiai Északi-tengeri partvidékig. Korábban a világörökségi helyszínek közé emelték a Nagy-Britanniában lévő Hadrianus falát (1987) és Antoninus falát (2008), valamint a Németországban lévő felső germán-raetiai limesszakaszt (2005) is. A listára újonnan felvett területekkel a Római Birodalom egykori határvonala egészen Skóciától Szlovákiáig felkerült a világörökségi listára.

Be kell tehát érnünk az eddigi 8 magyar világörökségi helyszínnel. Bár azért a Fertő-tó kulturtáj védettségéért azért joggal izgulhatunk.