Visegrádi Fellegvár, a legszebb panorámájú várunk
Az egyik legszebb a panorámájú magyar vár címmel egyértelműen a Visegrádi Fellegvár (röviden Visegrádi vár) büszkélkedhet. A Dunakanyarban, a Visegrádi-hegység sziklacsúcsán magasodó erődítménynek a középkorban fontos hadászati és politika jelentősége volt. Nem mellesleg pedig a magyar királyok egyik leggazdagabb palotája állt itt.
Visegrádi Fellegvár története
A Pest megyei Visegrádon ma látogatható Fellegvár nem az első vár, amely itt épült, hisz mindig is fontos volt a Duna menti terület védelme. Az egykori római tábor alapjaira a Sibrik-dombon épült vár a tatárjárás során elpusztult. Ennek köveiből építette IV. Béla a hatszög alakú, vastag falú lakótornyot, amit Salamon-toronyként ismerünk.
A kettős várrendszer másik elemét a hegycsúcsra építette 1250-1260 körül IV. Béla király és felesége Laszkarisz Mária, a királyné eladott ékszereiből és hozományából. A vár erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A Fellegvárat az Alsóvárral völgyzárófal kötötte össze, mely egészen a Duna partjáig tartott, majd ott őrtoronyban végződött.
A 14. század elején Csák Máté fegyveresei elfoglalták, tőlük az országot egyesítő Anjou Károly király ostrommal vette vissza. Amikor Károly Róbert a fővárost ide helyezte, még a Szentkoronát is Visegrádba hozatta, két évszázadig őrizték itt.
Károly Róbert kibővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres visegrádi királytalálkozóra is. A napjainkban is sokat emlegetett visegrádi találkozót Károly Róbert invitálására Luxemburgi János cseh király és Nagy Kázmér lengyel király részvételével tartották. A diplomáciai találkozó eredményeképpen megszűnt a Lengyelország és Csehország közötti ellenségeskedés, helyette a három ország között szövetség és kereskedelmi együttműködés jött létre.
Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették az erődítményt és palotát, vélhetően ekkor készült el az asszonyház is. Később megépítették a kényelmesebb lakhatást biztosító Duna melletti Palotát, így a fellegvárban csak a helyőrség állomásozott.
Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején a felsővárbeli ötszögletű öregtoronyban őrizték a koronát. Luxemburgi Erzsébet királynő egyik dajkájával, Kottaner Ilonával azonban ellopatta, pár hónapra rá az ellopott koronával koronázták meg csecsemőkorú fiát, a későbbi V. Lászlót.
Mátyás király uralkodása idején a vár palotaszárnyait teljesen felújították. A török időkben a vár súlyosan megsérült, 1544-ben török kézre került. A következő másfél évszázadban többször cserélt gazdát az egyre romosabbá váló épületegyüttes. Az vár az 1685-ös török ostromban hatalmas károkat szenvedett el. Az 1700-as évek elején a még épségben maradt falakat az osztrákok lerombolták.
A vár helyreállítására az első törekvések az 1870-es évek elején, a dunai gőzhajózás beindulása után történtek, de csak az 1960-as évektől indult meg korszerű műemlékvédelmi helyreállítása.
A visegrádi hegyoldalban álló 13. századi Salamon-torony nem tartozik a fellegvárhoz. Az külön belépőjeggyel látogatható. Erről hamarosan egy külön bejegyzésben írok majd.
A visegrádi vár kiállításai és látogathatósága
A fellegvárban több kiállítás is látogatható, amelyek az egész várhoz hasonlóan a Pilisi Parkerdő Zrt. gondozásában vannak:
• A vár történeti kiállítása
• Rekonstruált makett-erődrendszer, vár
• Szent Korona másolata és itteni őrzésének története
• Panoptikum – a visegrádi királytalálkozó bemutatásával
• Vadászati, halászati és gazdálkodási kiállítás
Nyitvatartási és további információkat a vár hivatalos oldalán találsz.
Nagyon köszönöm a csodálatos fotókat Mészáros Henriettnek és Kiss P. Dórának!
