Az egyik legszebb a panorámájú magyar vár címmel egyértelműen a Visegrádi Fellegvár (röviden Visegrádi vár) büszkélkedhet. A Dunakanyarban, a Visegrádi-hegység sziklacsúcsán magasodó erődítménynek a középkorban fontos hadászati és politika jelentősége volt. Nem mellesleg pedig a magyar királyok egyik leggazdagabb palotája állt itt.
Visegrádi Fellegvár története
A Pest megyei Visegrádon ma látogatható Fellegvár nem az első vár, amely itt épült, hisz mindig is fontos volt a Duna menti terület védelme. Az egykori római tábor alapjaira a Sibrik-dombon épült vár a tatárjárás során elpusztult. Ennek köveiből építette IV. Béla a hatszög alakú, vastag falú lakótornyot, amit Salamon-toronyként ismerünk.
A kettős várrendszer másik elemét a hegycsúcsra építette 1250-1260 körül IV. Béla király és felesége Laszkarisz Mária. Az építkezést a királyné eladott ékszereiből és hozományából finanszírozták. A vár erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A Fellegvárat az Alsóvárral völgyzárófal kötötte össze, mely egészen a Duna partjáig tartott, majd ott őrtoronyban végződött.
Visegrádi vár a Szent Korona őrzője
A 14. század elején Csák Máté fegyveresei elfoglalták, tőlük az országot egyesítő Anjou Károly király ostrommal vette vissza. Amikor Károly Róbert Buda ellenében itt hozta létre királyi székhelyét, egy díszes, lakályos, dunai kilátással bíró palotát építtetett. Még a Szentkoronát is Visegrádba hozatta, két évszázadig őrizték itt.
1326. március 5-én Visegrádon látta meg a napvilágot Károly Róbert királyunk harmadik fia, aki később I. (Nagy) Lajos néven vonult be a törtélembe. Két bátyja korai halálát követően már négyévesen a magyar trón örököse lett.
Az épület volt helyszíne a Zách Fleicián tragikus véget ért merényletének 1330. április 17-én. Az előkelő katona udvarhölgyként szolgáló lánya, Klára meggyalázása miatt bosszúból karddal rontott az ebédhez készülődő uralkodói családra. Őt a helyszínen lekaszabolták, de tette miatt gyermekei is szörnyű megtorlásban részesültek. A történetről Arany János a Zách Klára balladája című művében írt. 1860-ban pedig fetészetünk jeles alakja, Madarász Viktor örökítette meg a palotabeli támadást.
Károly Róbert kibővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres visegrádi királytalálkozóra is. A napjainkban is sokat emlegetett, Kelet-Európa békéjét biztosító visegrádi találkozót Károly Róbert invitálására Luxemburgi János cseh király és Nagy Kázmér lengyel király részvételével tartották. A diplomáciai találkozó eredményeképpen megszűnt a Lengyelország és Csehország közötti ellenségeskedés, helyette a három ország között szövetség és kereskedelmi együttműködés jött létre.
Habár Nagy Lajos trónra kerülésekor székhelyét visszahelyezte Budára, a palota az uralkodók számára a nyugalom szigete maradt.
Szent Korona elrablása
Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették az erődítményt és palotát, vélhetően ekkor készült el az asszonyház is. Később megépítették a kényelmesebb lakhatást biztosító Duna melletti Palotát, így a fellegvárban csak a helyőrség állomásozott.
Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején a felsővárbeli ötszögletű öregtoronyban őrizték a koronát. Ám Luxemburgi Zsigmond lánya, az állapotos Erzsébet királyné, férje V. (Habsburg) Albert halála után, 1440. február 21-én éjjel krimibe illő módon egyik dajkájával, Kottaner Ilonával elraboltatta. és egy vánkosba rejtve Komáromba vitette.
Ezzel meghiúsította az országgyűlés által választott I. Ulászló megkoronázását, és lehetővé tette újszülött fia, V. László trónra kerülését.
Máytás király uralkodása idején volt Visegrád utolsó fénykora
Mátyás király uralkodása idején a vár palotaszárnyait késő gótikus stílusban teljesen felújították. Az épület egyes részeinmár az itáliai reneszánsz hatása is megjelent: ilyen a Herkules-kút, a Múzsák-kútja, a díszudvar loggiája, a kápolna orgonakarzata és oltára. A Herkules-kút látható az 1000 forintos bankjegyünk hátoldalán, előoldalát pedig Mátyás király portréja díszíti.
A török időkben a vár súlyosan megsérült, 1544-ben török kézre került. A következő másfél évszázadban többször cserélt gazdát az egyre romosabbá váló épületegyüttes. Az vár az 1685-ös török ostromban hatalmas károkat szenvedett el. Az 1700-as évek elején a még épségben maradt falakat az osztrákok lerombolták.
A vár helyreállítására az első törekvések az 1870-es évek elején, a dunai gőzhajózás beindulása után történtek, de csak az 1960-as évektől indult meg korszerű műemlékvédelmi helyreállítása.
A visegrádi vár kiállításai és látogathatósága
A fellegvárban több kiállítás is látogatható, amelyek az egész várhoz hasonlóan a Pilisi Parkerdő Zrt. gondozásában vannak:
• A vár történeti kiállítása
• Rekonstruált makett-erődrendszer, vár
• Szent Korona másolata és itteni őrzésének története
• Panoptikum – a visegrádi királytalálkozó bemutatásával
• Vadászati, halászati és gazdálkodási kiállítás
A Visegrádi Nemzetközi Palotajátékokat először 1985-ben rendezték meg. A történelmi esemény az 1335-ös híres visegrádi királytalálkozónak (kongresszusnak) állít emléket. Azóta minden év júliusában megrendezik, többek közt lovagi tornák, régizenei koncertek és solymászbemutatók várják a látogatókat.
Nyitvatartási és további információkat a vár hivatalos oldalán találsz.
Nagyon köszönöm a csodálatos fotókat Mészáros Henriettnek és Kiss P. Dórának!
A visegrádi hegyoldalban álló 13. századi Salamon-torony nem tartozik a fellegvárhoz. Az külön belépőjeggyel látogatható. A Salamon-torony történetének egy külön bejegyzést szenteltem.
