Esztergomi vár, a legrégebbi kőből épített erődítményünk
Az Esztergomi vár és palotája az ország legrégibb kőből épített erődítménye. Géza fejedelem az esztergomi Várhegyet választotta székhelyének. Szent István király itt született, itt keresztelték meg, és koronázására is itt került sor. A magyar egyházszervezet kialakításakor ugyancsak Esztergom lett az első számú vezető, az érsek székhelye. A vár a mellette található bazilikával együtt a Duna-parti város legfőbb látnivalója.
Esztergomi vár, a legrégebbi kőből épített erődítményünk
Az esztergomi vár az egyik legszebb fekvésű várunk a Duna jobb partján. A folyó bal partján lévő, Szlovákiához tartozó Párkányból szép felvételeket késízthetünk a várról és a bazilikáról.
A vár több mint ötven méter magas, szakadékos oldalfalakkal határolt magaslaton áll.
Géza fejedelem a 10. század utolsó harmadában az esztergomi Várhegyet szemelte ki, hogy királyi palotát építessen. Szent István már itt született, itt keresztelték és koronázták meg. Géza halála után István folytatta apja megkezdett munkáját. A 11. század első éveiben a vár a király egyik legfontosabb székhelyévé vált. Vele együtt Esztergom városa lett a Magyar Királyság egyik központja és érseki székhelye.
Szent István nevelője, Szent Adalbert tiszteletére emelték Magyarország egyik első székesegyházát, a Szent Adalbert-székesegyházat. Írásos említése 1010-ből származik.
A ma is látható lakóépületeket Árpád-házi III. Béla király parancsára emelték. Az 1241-1242-es tatárjárás idején a királyi városrészt elfoglalták és földúlták, a kővárat azonban nem tudták bevenni.
A 13. század második felében már az egész Várhegy az esztergomi érsek birtokában állt. A 14. század elején a felvidéki vármegyéket uraló Csák Máté pusztította az érsekség birtokait, majd a cseh származású Vencel király csapatai el is foglalták.
Károly Róbert uralkodása idején indult meg Esztergom virágzása. A folyó felőli oldalon ebédlőpalota épült, valamint európai hírű függőkertet alakítottak ki.
1543-ban I. Szulejmán szultán serege ostrommal elfoglalta a várat. Több kisérlet folyt a visszafoglalására, 1594-es ostrománál esett el Balassi Bálint, a korszak legjelentősebb reneszánsz költője.1595-ben 10 évre sikerült visszafoglalni a várat, majd ismét török kézbe került. Véglegesen csak 1683 őszén szabadult fel a jelentősen megrongálódott vár a török uralom alól Sobieski János lengyel király segítségével.
1869-re elkészült a régebbi templom helyén a monumentális méretű Bazilika, amit ma is láthatunk. Az építkezés során a vár egyes részeit beáldozták és lebontották, hogy helyet adjanak hazánk legnagyobb templomának.
Szent István megkoronázása
2000-ben a vár egyes részeit teljesen újjáépítették, és megkezdték a freskók feltárását, felújítását. 2001. augusztus 15-én a vár északi körbástyáján felavatták Melocco Miklós Szent István megkoronozása című szobrát.
A közel 12 méter magas alkotás kétszeres életnagyságban ábrázolja Szent Istvánt és az őt megkoronázó püspököt, aki a II. Szilveszter által küldött koronát helyezi István fejére.
A vár feltárása folyamatosan zajlik a Nemzeti Várporgram keretében. A közeljövőben számos, új, eddig még nem látogatható részletet tesznek bemutathatóvá.
Várkápolna és Vármúzeum
Déli részén működik a Várszínház, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma, valamint a Panoptikum is. Az épületegyüttes 2008-ban elnyerte az Európai örökség helyszíne kitüntető címet.
Az Esztergomi és Visegrád középkori magyar királyi központok, valamint az egykori Pilisi Királyi erdő területe (K) (1993) (K) (2000) néven része az UNESCO világörökségi várományosi listájának.
A 12. századi királyi várkápolna a késő román-koragót építészet egyik kiemelkedő alkotása korabeli freskómaradványokkal, késbőő falképekkel. A város egyik jelképe, a művészettörténeti tankönyvekből ismerős küllős rózsaablak is itt tekinthető meg.
Ha a kápolnából tovább megyünk, a magyar királyok panoptikumát tekinthetjük meg.
A Vármúzeumban, az Árpád-házi királyok palotájának helyreállított részletei között a látogató átélheti az ezeréves magyar államiság történetének fontos fejezeteit. A vár egyik termében látható az egykori, 12. századi székesegyház díszkapuja, a Porta Speciosa makettje.
A Vitéz János dolgozószobájának tartott termben a négy fő erény jelenik meg a 15. századi freskókon.
A Vármúzeum leghosszabb túrájára befizetők útba ejtik többek között a Ciszternás termet, a Török udvart, a Fehér Tornyot, a fürdőt, a konyhát, a Börtön- és Őrszoba-termet.
A várból lesétálhatunk a bazilika mögött Szulejmán-lépcsőn (vagy „macskalépcsőn”), ezt használták egérútnak a középkorban.
Végül egy érdekesség: 2005-ben avatták fel a várnak a török fővárosban, Ankarában felépített mását, az Estergon Kalesit.
Nagyon köszönöm a fotókat Zirsai Antalnak és Kiss P. Dórának!
