Magyarország UNESCO világörökségi helyszínei térképpel
Magyarországról eddig 8 helyszín került fel az UNESCO világörökségi listájára. További 10 csodálatos helyszín pedig a világörökségi várományosi listán vár a pozitív elbírálásra. Térképen is mutatom, hogy melyek a magyar világörökségek és hol találhatók Magyarország világörökségi helyszínei.
Magyarország világörökségi helyszínei
Az UNESCO 1972-ben hozta létre a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezményt, melyhez Magyarország 1985-ben csatlakozott. Két évvel később már az első két magyar helyszín fel is került a rangos listára.
Jelenleg nyolc magyar viláágörökségi helyszín van, ezek közül hét a kulturális, egy pedig a természeti kategóriába tartozik. Ez utóbbi az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai.
Kettő pedig határainkon túlnyúló, úgy nevezett közös helyszín. Az Aggteleki-karszt és a
Szlovák-karszt barlangjai címet viselő északi szomszédunkkal, Szlovákiával közös. Míg a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj a „sógorokkal”, azaz Ausztriával.
Legutoljára 2002-ben bővült a magyar világörökségi helyek listája, a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtájjal.
Hollókő – a hagyományőrző palóc falu
A Nógrád megyében található palóc falu, Hollókő Budapesttel egyidőben, elsőként került fel a listára. Hazánk egyetlen világörökségi faluja a tradicionális építészet és a falusi élet hagyományainak őrzésével vívta ki az elismerést. A falu házainak többsége ma is lakott, az egyikben alakították ki a falumúzeumot.
Budapest- a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út
Budapest a világ egyik legszebb panorámáját nyújtó városa. A világörökségi helyszínhez a budai Várnegyed, a Duna két partja és az Andrássy út tartozik. Budáról a Budai Várnegyedet, a Gellérthegyet a Szabadság-szoborral és a Citadellával, valamint a Gellért fürdőt foglalja magában.
A pesti oldalon a Duna-parti sáv és épületei, építményei élveznek védettséget: Országház, a Magyar Tudományos Akadémia, Gresham-palota, Vigadó. A terület négy Duna-hídja, a Margit híd, Lánchíd, Erzsébet híd, Szabadság híd szintén része a világörökségnek.
2002-ben bővítéssel csatlakozott még az Andrássy út és a Hősök tere a Millenniumi emlékművel, a Szépművészeti Múzeummal és a Műcsarnokkal, valamint a Millenniumi Földalatti Vasút. Ezutóbbi maga nemében a legrégebbi a kontinens szárazföldi részén és a londoni után második Európában.
Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai
Magyarország és Szlovákia közös világörökségi helyszínén eddig 712 barlangot tártak fel, ebből 273 nyílik magyar területen. A karsztrendszerben egy jéggel teli szakadék is található ami, tengerszint feletti magasságát figyelembe véve egyedülálló Európában. A barlangrendszer egy része látogatható, legfőbb látványosság a Baradla-barlang hatalmas álló és függő cseppköveivel. A barlangban több tízmillió év történetét lehet tanulmányozni: megkövült állatmaradványok (fosszíliák) is előkerültek, és a barlangokban lakó kőkori emberekről is találtak bizonyítékokat.
Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete
Az apátság és a benne élő szerzetesközösség egyidős a magyar államisággal. 996-ban jelentek meg a dombvidéken a szerzetesek, a monostor alapítása Géza fejedelemhez köthető. I. (Szent) István főapátsági rangra emelte, majd ezer évvel később bekerült az UNESCO világörökségek közé. A könyvtár dísztermében értékes kéziratokat és ősnyomtatványokat őriznek, mint például a Tihanyi Apátság alapítólevele. Az épületegyüttesben jelenleg is élnek szerzetesek, akik egy iskolát is működtetnek.
Hortobágyi Nemzeti Park – Puszta
A Hortobágy füves pusztái, gémeskútjai és a híres kilenclyukú híd 1999-ben kerültek fel az UNESCO Világörökségi Listára. A hortobágyi Puszta Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, egyúttal az ember és a természet kétezer éves harmonikus együttélésének kiemelkedő példája.
Pécsi ókeresztény sírkamrák
Sopianae, a mai Pécs az egykori római provincia, Pannonia fontos települése volt. A 18. század végén fedezték fel a 4. századi ókeresztény közössége temetőjét benne a kápolnát, sírkamrákat és épített sírokat. Az ókeresztény sírkamrák közül három látogatható.
Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj
A Fertő-tó Európa nemzetközi jelentőségű vadvize és a kontinens legnagyobb sósvizű tava is egyben. A Fertő-táj Magyarország és Ausztria közös világörökségi helyszíne. Kétharmada Ausztriához, többi része Magyarországhoz tartozik. Magyar oldalon a Fertő–Hanság Nemzeti Park és a fertődi Esterházy-kastély áll védelem alatt, míg osztrák oldalról több község mellett a Neusiedler és Seewinkel park tartoznak a helyszínhez.
Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj
A tokaji borvidék az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen formában való továbbélésének köszönhetően érdemelte ki a Világörökségi rangot. 132 négyzetméternyi szőlőtermő területet és 27 települést foglal magában. Többek közt része a 11. században alapított Tokaj, aminek a török eredetű neve szőlőt jelent. Sátorlaljaújhelyen az Ungvári pince 27, több szinten kialakított, egymáshoz kapcsolódó pincéből áll. Hercegkút település mindkét végén találunk egy-egy pincesort.
UNESCO világörökségek összefoglaló táblázata
Megnevezés | Helyszín | Típus | Mióta? | |
1. | Hollókő ófalu és környezete | Hollókő | Kulturális | 1987 |
2. | Budapest- a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út | Budapest | Kulturális | 1987/2002 |
3. | Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai | Aggteleki karszt | Természeti | 1995 |
4. | Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete | Pannonhalma | Kulturális | 1996 |
5. | Hortobágyi Nemzeti Park – Puszta | Hortobágy | Kulturális | 1999 |
6. | Pécsi ókeresztény sírkamrák | Pécs | Kulturális | 2000 |
7. | Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj | Fertő-tó | Kulturális | 2001 |
8. | Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj | Tokaj-Hegyalja | Kulturális | 2002 |
Magyarország világörökségi helyszínei térképen
Tudtad, hogy nemcsak a magyar világörökségeket tekintheted meg térképen? Az UNESCO világörökségi interaktív térkép a világ összes, oltalom alatt álló helyszínét megmutatja.