Lébényi templom Szent Jakabnak szentelve
Magyarország egyik legjelentősebb középkori emléke a román stílusban, a 13. században épült lébényi templom. A Szent Jakab apostol-plébánia templom a Mosoni-síkság és a Hanság határán, Győr-Moson-Sopron megyében található, közel az M1-eshez. Érdemes letérni az útról és megcsodálni az épületet és a titokzatos mosolyú bajelhárító lébényi angyalt. Vagy akár gyalog, kerékpáron vagy lovon is elzarándokolhatunk ide a Szent Jakab-út jelzéseit követve.
Lébényi templom története
Lébény az őskortól kezdve folyamatosan lakott hely volt. Az ásatások során a kőkortól a bronzkorig találtak itt emlékeket, a vaskorban itt élt kelták lakóházmaradványait is feltárták.
Időszámításunk első éveiben a rómaiak katonai tábort és polgári települést létesítettek. Őket követték a hunok, a gótok, majd longobárdok és az avarok. követték. A honfoglalás idején kereszténnyé lett avarok és szlávok éltek itt.
A 1208-ban említették először a települést Libinnek írva. Ekkor tájt építették a monostort a bencések is, külső falába vésve egy 1206-os évszámot találtak.
A templom a tatárok pusztítását még átvészelte, de a török háborúk során erősen megrongálódott, 1529-ben a kőboltozata beomlott. A bencések a győrszentmártoni apátságba, a mai Pannonhalmára menekültek.
1631-ben egy végrendelettel a templom és hozzátartozó a monostor a jezsuiták tulajdonába került, akik felújították a romos épületet. Majd 1683-ban a törökök feldúlták a kolostort és felégették a falut, közben pedig még pestisjárvány tizedelte a lakosságot. A jezsuiták ismét felújították.
A jezsuiták rendjük 1773-as feloszlatása után elhagyták Lébényt, a kolostor másodszor is elnéptelenedett. A lébéyni birtokok többségét a Zichy-család szerezte meg, akik 1830-ban templomot a falunak adták át. A romos kolostorépületek nagy részét lebontották, egy kisebbik részt pedig meghagytak a plébániának.
1841-ben hatalmas tűzvész súlytotta a falut, leégett 96 ház a hozzátartozó melléképületekkel, istállókkal együtt. Súlyos károk keletkeztek a két iskolában és a két templomban, a római katolikus Szent Jakabbal és az evangélikus templomban is.
A templom mai formáját a 19. század második felében nyerte el. A belső helyreállítást 1862-1865, a külső felújítást 1872-1879 között August Ottmar Essenwein (1831-1892) német építész tervei szerint és irányításával végezték el. A korábbi barokk helyett új toronysisakot kapott, a tornyokat pedig egy szinttel megemelték. Ez volt az ország első restaurált műemléke.
Lébényi Szent Jakab-templom belső tere
A templom alaprajza a veleméri fénytemplomhoz hasonlóan keletelt, ami annyit tesz, hogy az épület tengelye kelet-nyugati fekvésű, a hívők és a pap kelet felé fordulva imádkoznak.
Háromhajós felépítésű, hajónként egy vonalra helyezett félkörös szentélyekkel záródik. Felépítése bazilikális, két nyugati toronnyal, kegyúri karzattal, fő- és déli oldalkapuval. Kereszthajója nincs.
A 19. századi felújításnál lehántolták a falakrók az évszázadok rétegeit, így ma a 13. századi csupasz falak állnak előttünk. A falfelületeiből leghangsúlyosabban gazdag tagozású és díszítésű főkapuzata tűnik ki. A levéldíszes oszlopfők, az oszlopközöket kitöltő növényi díszítések a – jáki templommal együtt – a hazai román kori művészet legszebb alkotásai közé tartoznak.
A két torony felső részén szintenként egy-egy kis méretű, két- illetve háromosztásos ablak, a háromszögletű oromfalon egyszerű kör alakú ablak található. Az előcsarnok fölött az épület teljes szélességében karzat húzódik.
A főoltáron Szent Jakab szobra látható, lábánál a templom kicsinyített másával.
Bajelhárító lébényi angyal
Mielőtt elhagynánk Lébényt, vessünk még egy utolsó pillantását a templom bejárata fölé és keressük meg a bajelhárító jelként elhelyezett szárnyas angyalt.
A templomnak eredetileg két bejárata volt: a déli és a nyugati. Ma a díszes déli kapun keresztül juthatunk be, efölött találjuk a titokzatos angyalt. A kapu tagozatai azonos kinézetűek, de befelé egyre szűkebbek. Alul balra is, jobbra is: 8 talapzat van, azon 4 féloszlop és azokon 4 kis oszlopfő. Felül 5 félköríves bordázatot találunk.
A díszítéshez kizárólag növényi motívumokat használtak: leveleket, indákat, virágokat, növényfonatokat. Ha alaposan megnézzük a csipkézettre faragott kődíszítéseket, akkor jobbra fent megtaláljuk az egyetlen kivételt a szerényen meghúzódó bajelhárító lébényi angyalt. Szárnyai szinte beleolvadnak a növénydíszekbe. Új fejét, mosolygó arcát és fiatalos kinézetét a restauráláskor kapta 1879-ben.
A fotókat 2011 nyarán készítettem, akkor kívül-belül nagy felújítási munkák folytak. Ezek azóta már befejeződtek.
Szent Jakab-út, a magyar Camino zarándok út
A Lébénybe a magyarországi Szent Jakab zarándokúton is eljuthatunk és innen akár tovább is zarándokolhatunk. A Szent Jakab-út ugyanis becsatlakozok az egész Európán átívelő, hivatalos Camino de Santiago (El Camino) zarándokútba. Ez azt jelenti, hogy az El Camino hagyományait és értékeit követve, európai szabványhoz igazodó jelzésekkel, szállásrendszerrel, zarándokútlevéllel bandukolhatunk a karbantartott utakon. A Camino Húngaro és Camino Benedictus nevet viselő mindkét út azontúl, hogy gyönyörű tájakon halad át, több látnivalót, nevezetességet is érint.
