Lébényi templom Szent Jakabnak szentelve

Magyarország egyik legjelentősebb középkori emléke a román stílusban, a 13. században épült lébényi templom. A Szent Jakab apostol-plébánia templom a Mosoni-síkság és a Hanság határán, Győr-Moson-Sopron megyében található, közel az M1-eshez. Érdemes letérni az útról és megcsodálni az épületet és a titokzatos mosolyú bajelhárító lébényi angyalt.

lébényi templom

Lébényi templom története

Lébény az őskortól kezdve folyamatosan lakott hely volt. Az ásatások során a kőkortól a bronzkorig találtak itt emlékeket, a vaskorban itt élt kelták lakóházmaradványait is feltárták.

Időszámításunk első éveiben a rómaiak katonai tábort és polgári települést létesítettek. Őket követték a hunok, a gótok, majd longobárdok és az avarok. követték. A honfoglalás idején kereszténnyé lett avarok és szlávok éltek itt.

A 1208-ban említették először a települést Libinnek írva. Ekkor tájt építették a monostort a bencések is, külső falába vésve egy 1206-os évszámot találtak.

A templom a tatárok pusztítását még átvészelte, de a török háborúk során erősen megrongálódott, 1529-ben a kőboltozata beomlott. A bencések a győrszentmártoni apátságba, a mai Pannonhalmára menekültek.

1631-ben egy végrendelettel a templom és hozzátartozó a monostor a jezsuiták tulajdonába került, akik felújították a romos épületet. Majd 1683-ban a törökök feldúlták a kolostort és felégették a falut, közben pedig még pestisjárvány tizedelte a lakosságot. A jezsuiták ismét felújították.

A jezsuiták rendjük 1773-as feloszlatása után elhagyták Lébényt, a kolostor másodszor is elnéptelenedett. A lébéyni birtokok többségét a Zichy-család szerezte meg, akik 1830-ban templomot a falunak adták át. A romos kolostorépületek nagy részét lebontották, egy kisebbik részt pedig meghagytak a plébániának.

1841-ben hatalmas tűzvész súlytotta a falut, leégett 96 ház a hozzátartozó melléképületekkel, istállókkal együtt. Súlyos károk keletkeztek a két iskolában és a két templomban, a római katolikus Szent Jakabbal és az evangélikus templomban is.

A templom mai formáját a 19. század második felében nyerte el. A belső helyreállítást 1862-1865, a külső felújítást 1872-1879 között August Ottmar Essenwein (1831-1892) német építész tervei szerint és irányításával végezték el. A korábbi barokk helyett új toronysisakot kapott, a tornyokat pedig egy szinttel megemelték. Ez volt az ország első restaurált műemléke.

Lébényi Szent Jakab-templom belső tere

A templom alaprajza a veleméri fénytemplomhoz hasonlóan keletelt, ami annyit tesz, hogy az épület tengelye kelet-nyugati fekvésű, a hívők és a pap kelet felé fordulva imádkoznak.

Háromhajós felépítésű, hajónként egy vonalra helyezett félkörös szentélyekkel záródik. Felépítése bazilikális, két nyugati toronnyal, kegyúri karzattal, fő- és déli oldalkapuval. Kereszthajója nincs.

A 19. századi felújításnál lehántolták a falakrók az évszázadok rétegeit, így ma a 13. századi csupasz falak állnak előttünk. A falfelületeiből leghangsúlyosabban gazdag tagozású és díszítésű főkapuzata tűnik ki. A levéldíszes oszlopfők, az oszlopközöket kitöltő növényi díszítések a – jáki templommal együtt – a hazai román kori művészet legszebb alkotásai közé tartoznak.

A két torony felső részén szintenként egy-egy kis méretű, két- illetve háromosztásos ablak, a háromszögletű oromfalon egyszerű kör alakú ablak található. Az előcsarnok fölött az épület teljes szélességében karzat húzódik. 

A főoltáron Szent Jakab szobra látható, lábánál a templom kicsinyített másával.

Lébényi Szent Jakab templom

Bajelhárító lébényi angyal

Mielőtt elhagynánk Lébényt, vessünk még egy utolsó pillantását a templom bejárata fölé és keressük meg a bajelhárító jelként elhelyezett szárnyas angyalt.

A templomnak eredetileg két bejárata volt: a déli és a nyugati. Ma a díszes déli kapun keresztül juthatunk be, efölött találjuk a titokzatos angyalt. A kapu tagozatai azonos kinézetűek, de befelé egyre szűkebbek. Alul balra is, jobbra is: 8 talapzat van, azon 4 féloszlop és azokon 4 kis oszlopfő. Felül 5 félköríves bordázatot találunk.

A díszítéshez kizárólag növényi motívumokat használtak: leveleket, indákat, virágokat, növényfonatokat. Ha alaposan megnézzük a csipkézettre faragott kődíszítéseket, akkor jobbra fent megtaláljuk az egyetlen kivételt a szerényen meghúzódó bajelhárító lébényi angyalt. Szárnyai szinte beleolvadnak a növénydíszekbe. Új fejét, mosolygó arcát és fiatalos kinézetét a restauráláskor kapta 1879-ben.

bajelhárító lébényi angyall

A fotókat 2011 nyarán készítettem, akkor kívül-belül nagy felújítási munkák folytak. Ezek azóta már befejeződtek.

  • 116
  •  
  • 4
  •  
  •  
  • 116
  •  
  • 4
  •  
  •  

Nézd meg ezeket is!

Te is jártál egy csodálatos helyen és szívesen megosztanád velünk fotóidat, gondolataidat? Várjuk szeretettel!
Csatlakozz a Közel és távol Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos információról, érdekességről!

Iratkozz fel a Közel és távol hírlevélre, hogy minden fontos utazási hír, információ eljusson hozzád!

Nagy Jucó

Nagy Jucó blogger, a virágok és az utazások szerelmese

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

négy × 1 =

A weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezd a sütik használatát, vagy zárd be az oldalt. További információ

Az Uniós adatvédelmi törvény értelmében tájékoztatlak, hogy a balkonada.hu honlapon "cookie"-kat, magyarul vagy "sütiket" használunk. A sütik kicsi, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé és személyre szabottá tegye számodra a böngészést.
A sütiket bármikor letilthatod vagy újra engedélyezheted a böngésző beállításaiban. Amennyiben a tiltást nem teszed meg, illetve ha a "Rendben" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

További információért a sütikről és az adatkezelésről kattints az alábbi linkre:
Adatkezelési tájékoztató

Bezárás