A pécsi ókeresztény sírkamrák – UNESCO világörökség
A pécsi ókeresztény sírkamrák egyike a nyolc magyar UNESCO világörökségi helyszínnek. Sopianae – a római kori Pécs – városának 4. századi ókeresztény közössége jelentős számú sírépítményt (kápolnát, sírkamrát, épített sírokat) emelt az egykori temetőjében, a Mecsek déli lejtőjén, a római kori lakott településtől északra. Az itt feltárt leletegyüttes egyetemes jelentőségénél fogva különleges helyet foglal el Magyarország régészeti emlékei között. 2000. november 30-án az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.
Pécsi ókeresztény sírkamrák története
A pécsi ókeresztény sírkamrák elnevezésű régészeti bemutató hely Pécs belvárosának északnyugati részén, a pécsi székesegyház környékén található.
Az itt feltárt leletegyüttes egyetemes jelentőségénél fogva különleges helyet foglal el Magyarország régészeti emlékei között. 2000. november 30-án az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.
Sopianae, a római kori Pécs története a 2. századig nyúlik vissza, amikor a Mecsek hegység déli lábánál haladó kereskedelmi utak találkozásánál egy kedvező fekvésű, de nem túlságosan fejlet település alapult ki. Később már városiasabb külsőt öltött és időközben a rangot is elnyerte.
A 3. század legvégén már a négy részre osztott Pannonia provincia Valeria nevű tartományának központja lett, ahonnan a helytartó irányította a provincia ügyeit.
Pécs 4. századi ókeresztény közössége jelentős számú sírépítményt (kápolnát, sírkamrát, épített sírokat) emelt az egykori temetőjében, a Mecsek déli lejtőjén, a római kori lakott településtől északra.
A pécsi emlékek építészetileg abban térnek el a Balkánon és más európai povinciákban talált épületektől, hogy ezek között kétszintesek is találhatók.
Pécsi ókeresztény sírkamrák feltárása és látnivalói
Az első sírkamrát a 18. század elején, a mai Nagy Lajos Gimnázium udvarán találták, erről azonban csak feljegyzések tudósítanak. 1782-ben bukkant elő az első olyan ókeresztény emlék, a Péter-Pál sírkamra, amely mind a mai napig fennmaradt. Ez képezi a mai múzeum alapját és ennek hatására kezdődtek meg az újabb ásatások.
2000-ben nagy jelentőségű volt a legújabb lelet, az alaprajzilag egyedülálló nyolcszögű sírkamra feltárása. A feltárások során összesen 16 sírkamrát, több száz sírt és az azokban eltemetett több ezer késő római tárgyat találtak a régészek.
A pécsi ókeresztény sírkamrák falain az ókeresztény szimbólumok (pohár, galamb, korsó) mellett bibliai jeleneteket is láthatunk, ami a római katakombafestészethez hasonlítható. Jelentőségüket az adja, hogy a sopianaei temetőépületek között kétszinteseket is találunk. Ezek. kettős feladatot láttak el: egyszerre voltak temetkezési helyek (sírkamra) és szertartások céljára szolgáló kápolnák.
A leghíresebb az 1782-ben feltárt I. számú, Péter-Pál sírkamra, amelynek dongaboltozatos sírkamrájában tökéletesen fennmaradt fali festményeket találtak.
A II. számú, Korsós sírkamra északi falába mélyített kis fülkében az oltáriszentség vagy felfrissülés jeleként értelmezhető kancsó és pohár látható.
1975-ben bukkantak rá az Ókeresztény Mauzóleumra a Szent István tér korábbi vízesésének javítási munkálatai során. A hosszentartó ásatások során előkerült egy őkeresztény temetőkápolna, és alatt az eddig ismert legnagyobb sírkamra.
Cella Septichora – hétkaréjos épület
A Cella Septichora Látogatóközpontban nyolc kétszintes sírkamra – köztük a Péter-Pál és a Korsós- kamra, és két nagyobb egyterű épület (Cella Septichora és az V. számú sírkamra) tekinthető meg.
A Cella Septichora, vagy más néven hétkaréjos épület az eddig ismert legnagyobb épület az ókeresztény temetőben. Nevét a különleges hét apszisáról kapta. 1927-ben került elő, majd 2005-2006-ban került sor az épület teljes régészeti kutatására és feltárására.
Az építmény falainak átlag vastagsága több mint egy méter, külső hossza 22,45 méter, legnagyobb szélessége 17,45 méter. Belső térszintje a jelenlegi térszint alatt van mintegy 6 méterrel. A Cella Septichora falai a római korban a föld alatt voltak, tehát kívülről nem voltak láthatók.
A viszonylag kis területen feltárt, dokumentált építmények műemlékegyüttese egy késő római temető hangulatát idézi. Az 1600 éves pécsi ókeresztény temető csodálatosan mutatja a késő római temetkezési gyakorlatot és halotti kultuszt. Az épületegyüttes értékét növeli, hogy a 4. században emelt kultikus épületek olyan állapotban maradtak meg, amilyenben a népvándorlás korában voltak.
A sírkamrákról bővebben is olvashatsz a wikipédiában.
További pécsi látnivalók
2019. március 19 óta különös figyelem övezi a Pécs talán legszebb mandulafáját. A Havas Boldogasszony-templom előtt díszelgő, csavarodott törzsű mandulafa ugyanis kiérdemelte az Európai Év Fája 2019 címet. Ismerkedjünk meg a mandulafa és a Havi-hegyi templom történetével!
A Baranya vármegyei székhely, Pécs egyik ikonikus épülete a Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház, amit pécsi dóm, bazilika vagy vártemplomon néven is szoktak melegetni. Az egyik legszebb katedrálisunk 1991-ben, II. János Pál pápa magyarországi látogatása előtt Basilica minor rangot kapott, pár hónap múlva meg is látogatta a Szentatya.
A gótikus stílusú pécsi Barbakán a baranyai megyeszékhely egyik szimbóluma. A 16. századi kör alaprajzú bástya a hajdani püspökvár előretolt kapuerődje, védelmi falrendszerének része volt. A lőrésekkel ellátott építmény tetejéről páratlan kilátás nyílik Pécs belvárosára.
A baranyai megyeszékhely egyik legismertebb épülete és jelképe a Széchenyi téren álló pécsi dzsámi. Gázi Kászim pasa dzsámija még a török időből származik, napjainkban római katolikus templomként üzemel. A magyarországi török-iszlám építészet legmonumentálisabb alkotása Európa legészakibb épségben maradt dzsámija is egyben. A belvárosi templomként is ismert, Gyertyaszentelő Boldogasszony tiszteletére felszentelt templom látogatható és szentmiséket is rendszeresen tartanak benne.
A pécsi Zsolnay porcelángyár a magyar ipar történetének kiemelkedő, egykor külföldön is keresett szereplője. Fénykorát a századfordulón élte, amikor a szecessziós építészet remekeit díszítették az itt készített majolikákkal és kerámiákkal. A Kárpát-medence teljes területére szállított építészeti kerámiáit, dísztárgyait és porcelánkészleteit – részben a saját fejlesztésű eozinnak köszönhetően – világkiállításokon is díjazták. A néhai gyár területén 2012-ben új városrészt alakítottak ki Zsolnay Kulturális Negyed néven, ahol múzeumok, interaktív kiállítások, rendezvények és vendéglátó helyek gondoskodnak a családok tartalmas és önfeledt kikapcsolódásáról.
Pécsett, a Mecsek-oldalban álló egykori Vasváry-villa a város egyik legszebb épülete. A Zsolnay Porcelángyár remekeivel díszített épület ma a Baranya megyei megyeszékhely MTA-székházaként funkcionál.
