A pécsi ókeresztény sírkamrák – UNESCO világörökség

A pécsi ókeresztény sírkamrák egyike a nyolc magyar UNESCO világörökségi helyszínnek. Sopianae – a római kori Pécs – városának 4. századi ókeresztény közössége jelentős számú sírépítményt (kápolnát, sírkamrát, épített sírokat) emelt az egykori temetőjében, a Mecsek déli lejtőjén, a római kori lakott településtől északra. Az itt feltárt leletegyüttes egyetemes jelentőségénél fogva különleges helyet foglal el Magyarország régészeti emlékei között. 2000. november 30-án az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.

Pécsi ókeresztény sírkamrák

Sopianae – a római kori Pécs – városának 4. századi ókeresztény közössége jelentős számú sírépítményt (kápolnát, sírkamrát, épített sírokat) emelt az egykori temetőjében, a Mecsek déli lejtőjén, a római kori lakott településtől északra.

Az itt feltárt leletegyüttes egyetemes jelentőségénél fogva különleges helyet foglal el Magyarország régészeti emlékei között. 2000. november 30-án az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.

A terület ma Pécs belvárosának észak-nyugati részén, a pécsi székesegyház szomszédságában található.

Az első sírkamrát a 18. század elején a mai Nagy Lajos Gimnázium udvarán találták, erről azonban csak feljegyzések tudósítanak. 1782-ben bukkant elő az első olyan ókeresztény emlék, a Péter-Pál sírkamra, amely mind a mai napig fennmaradt. Ez képezi a mai múzeum alapját és ennek hatására kezdődtek meg az újabb ásatások.

2000-ben nagy jelentőségű volt a legújabb lelet, az alaprajzilag egyedülálló nyolcszögű sírkamra feltárása. A feltárások során összesen 16 sírkamrát, több száz sírt és az azokban eltemetett több ezer késő római tárgyat találtak a régészek.

A pécsi ókeresztény sírkamrák falain az ókeresztény szimbólumok (pohár, galamb, korsó) mellett bibliai jeleneteket is láthatunk, ami a római katakombafestészethez hasonlítható. Jelentőségüket az adja, hogy a sopianaei temetőépületek között kétszinteseket is találunk, ellentétben a Balkánon és más provinciákban talált hasonló épületektől. Kettős feladatot láttak el: egyszerre voltak temetkezési helyek (sírkamra) és szertartások céljára szolgáló kápolnák.

A leghíresebb az 1782-ben feltárt I. számú, Péter-Pál sírkamra, amelynek dongaboltozatos sírkamrájában tökéletesen fennmaradt fali festményeket találtak.

A II. számú, Korsós sírkamra északi falába mélyített kis fülkében az oltáriszentség vagy felfrissülés jeleként értelmezhető kancsó és pohár látható.

A Cella Septichora Látogatóközpontban nyolc kétszintes sírkamra – köztük a Péter-Pál és a Korsós- , és két nagyobb egyterű épület (Cella Septichora és az V. számú sírkamra) tekinthető meg.

A  pécsi ókeresztény sírkamrákról bővebben is olvashatsz a wikipédiában.

Pécsett járva ne hagyd ki a Havi-hegyi templomot és híres mandulafáját.