Pécsi dzsámi, ahol az iszlám és keresztény világ találkozik

Baranya vármegye székhelyének egyik legismertebb épülete és jelképe a Széchenyi téren álló pécsi dzsámi. Gázi Kászim pasa dzsámija még a török időből származik, napjainkban római katolikus templomként üzemel. A magyarországi török-iszlám építészet legmonumentálisabb alkotása Európa legészakibb épségben maradt dzsámija is egyben. A belvárosi templomként is ismert, Gyertyaszentelő Boldogasszony tiszteletére felszentelt templom belépőjeggyel látogatható és szentmiséket is rendszeresen tartanak benne. Egy igazi kulturális és történelmi kincs, amely évszázadokon átívelően hordozza magán a különböző vallások és korok lenyomatait.

Pécsi dzsámi: Gázi Kászim pasa dzsámija

A pécsi dzsámi elődje: a Szent Bertalan-templom

A pécsi dzsámi, helyén eredetileg is keresztény templom állt. A Szent Bertalan-templomot valószínűleg Bertalan püspök kezdte el építtetni a 13. század első felében. Nevét a keresztes hadjáratból visszatérő II. András királytól elnyert és itt elhelyezett Szent Bertalan-ereklye után kapta.

Először a 14. században bővítették, majd a 15. század végén nemcsak bővítették, de reneszánsz stílusban jelentősen átalakították. A főhajó mellett pilléres rendszerrel két mellékhajót kapott, a szentély félköríves lett. A korábbi síkfödémet dongaboltozat váltotta fel.

Pécsi dzsámi – Gázi Kászim pasa dzsámija

Pécs 1543-ban került török kézre, ami megpecsételte a téren álló Szent Bertalan-templom sorsát. A templomot egy ideig kettéosztva használták.

Az 1560-as években azonban az eredeti templomot lebontották, és a köveiből Gázi Kászim budai pasa építtetett dzsámit. A néphiedelem szerint a Mekka felé tájolt épület építését a templom kincseiből finanszírozták.

A térhez képest az épület furcsa szögben áll, ennek oka, hogy a dzsámit eredetileg természetesen Mekka felé tájolták. A kupola nyolcszögű dobon áll.

A délkeleti, délnyugati és északkeleti homlokzaton egymás fölött két sorban 4-4, illetve 3-3 szamárhátíves ablak van. A dzsámi eredeti bejárata az északnyugati oldalon volt. Itt volt a lépcsőfeljárat is, mellyel a karzatra lehetett jutni. A nők csak lefátyolozva, a karzaton tartózkodhattak. A dzsámi délnyugati oldalán a középkori templom alapfalaiba beépülve állt a minaret.

A középső négyszögletes rész az, ami török kori, melyet nyolcszögletű dobon nyugvó kupola fed.

A dzsámi története a törökidők után

A török felszabadító harcokban a minaret egy része leomlott, ezt végül 1766-ban bontották le, helyére tornyot építettek. A templom a jezsuita rend tulajdona lett. 1692-ben a város vezetősége itt a templomba tett fogadalmat, hogy a városban csak katolikusok élhetnek. 1702-ben keresztény templommá alakították át. Az északi részén kápolnát, tornyot, sekrestyét és kriptát, a déli részén portikuszos bejáratot építettek. Berendezései barokk illetve rokokó stílusúak voltak.

1766–70-ben újabb átalakítások következtek. Lebontották az északi főfalat, melyhez kupolát toldottak, ehhez pedig a kolostorboltozatos Alajos kápolna csatlakozott. Nyugaton sekrestye kapott helyet, a tér felé néző oldalon barokk stílusú előcsarnok épült.

Ma alakját a két világháború között nyerte el. 1939-ben nagy átalakításokat végeztek Körmendy Nándor tervei alapján. Akkor, és addig sok korábbi toldást visszabontottak, hogy a török kori épület jobban hasonlítson eredeti alakjára.

Lebontották a barokk tornyot és a lépcsősort, helyére a félkör alakú északnyugati toldást építettek egy új Angster-orgonával. A kupolát is félgömbre cserélték, eltűnt a térre néző előcsarnok.

8 évvel később Gebauer Ernő freskókat készített az épületrész falára.

Pécsi dzsámi látnivalói, nevezetességei

A templom ma is két korszak, két világ, két vallás különös ötvözete. Az eredeti részben ma is érvényesülnek a törökök kedvelt mintái, a szamáríves ablakok, a sorminták, sőt még arab feliratokat is találunk. Ettől eltekintve keresztény freskók és hagyományos szentély tölti ki a teret.

A pécsi dzsámi ma is aktív templomként működik, miközben turisztikai látványosságként is látogatható. Idegenvezetők segítenek megismerni a múltat, időnként pedig kulturális rendezvényeknek is helyet ad – koncertek, kiállítások, vallásközi párbeszéd eseményei.

A templom belső falain jól látható a török díszítés, a Korán-feliratok. A török szószék és a nők karzata elpusztult, az imafülke (mihráb) sem az eredeti. A sekrestyék előtt álló két török mosdómedence, amit ma szenteltvíztartóként használnak, az egykor a templom mellett álló – azóta elpusztult – Gázi Kászim pasa fürdőjéből került ide.

pécsi dzsámi

A kupola

A dzsámi jellegzetes, nagy kupolája messziről is látható, és egyedülállóvá teszi az épületet Magyarországon. 17 méter magas, amelyet belülről lenyűgöző térérzet és akusztika jellemez. A kupola alatti térben ma is megfigyelhetőek a török kori díszítések maradványai.

A kupolát 1956-ban firenzei típusú félgömbbé alakították át, amely az eredeti török állapotokhoz is jobban hasonlít. Ugyanakkor a kupola díszítésében már emberábrázolásokat is találunk.

pécsi dzsámi kupolája

Kereszt és félhold együtt

Az épület homlokzatán is látható ez a különös szimbiózis: a templomtornyon kereszt, de alatta iszlám stílusjegyek.

Kereszt és félhold a pécsi dzsámi tetején

Harangtorony

Komoly műszaki problémák miatt a Belvárosi templom (Dzsámi) különleges harangtornya és harangjai több éve nem üzemelnek. A felújításhoz adományokat várnak.

Freskók és arab feliratok

A belső falakon török kori kalligráfiák, Korán-idézetek, valamint keresztény festmények is megférnek egymás mellett.

A freskókon magyar szentek, így például IV. Béla lányának, Árpád-házi Szent Margitnak az életéből vett jelenetek elevenednek meg.

Egy részüket pedig régi freskótöredékek alapján készítették a 20. század közepén.

A karzat egyik oldalán az orgona kapott helyet, míg a másik oldalon a Hunyadi János nándorfehérvári győzelméről emlékeznek meg, aminek a déli harangszót is köszönhetjük.

Hunyadi János freskó a pécsi dzsámiban

A mihráb és a kibla

Bár ma katolikus templomként működik, a dzsámi belsejében megmaradt az eredeti mihráb, azaz az imafülke, amely a muszlimok számára Mekka irányát jelöli. Ez az egyik legértékesebb iszlám műemlék Magyarországon. Ezen a falon találhatóak az úgynevezett kiblairat-kövek, amelyek a Koránból vett idézeteket tartalmaznak. Ez a rész ma is a legizgalmasabb része a belső térnek, hisz érzékelteti az épület kettős vallási funkcióját.

A minbar maradványai

Bár az eredeti minbar nem maradt fenn, a helye ma is felismerhető, utalva a hajdani mecsetfunkcióra. A minbar egy kiemelkedő, lépcsős szószék a mecsetekben, amelyről az imám (muszlim vallási vezető) a pénteki prédikációt (hutba) mondja.

A rózsaablak

Az épület nyugati homlokzatán található hatalmas rózsaablak a középkori templom maradványa, és gyönyörű kontrasztot alkot a török kori elemekkel.

A befalazott bejárat

A dzsámi északi oldalán, a mai Széchenyi tér felé vezető bejárat ma is befalazott formában látható. Ez volt az eredeti mecset bejárata, amelyet a török uralom után zártak le.

Altemplom és kripta

Az épület alatt kriptát is kialakítottak, amely a barokk átépítések idejéből származik. Ma az altemplomon keresztül bejutva tekinthetük meg a templomot.

Pécsi dzsámi altemploma

Érdekességek

  • Európa ritkasága: Kevés olyan templom van Európában, amely ennyire látványosan ötvözi a keresztény és muszlim vallás emlékeit – emiatt a dzsámi nemcsak vallási, hanem interkulturális szimbólum is.
  • Eltűnt minaret: A dzsáminak eredetileg volt minaretje is, de azt a 18. században lebontották – ma már csak archív rajzokon és maketteken látható.
  • Restaurálások: Az épület több nagyobb felújításon is átesett, legutóbb a 2010-es években. A cél mindig az volt, hogy mindkét kultúra örökségét megőrizzék.
  • Filozófiai üzenet: A helyszín különös aktualitást kap a mai világban: békés egymás mellett élés, vallási tolerancia, kulturális örökség tisztelete.

Praktikus információk

  • Cím: Széchenyi tér, Pécs
  • Nyitvatartás: A templom látogatása a szentmiséken kívüli időszakban lehetséges
  • Belépő: A látogatás díjköteles, diák- és nyugdíjas kedvezményekkel
  • Tárlatvezetés: Magyar és idegen nyelven is kérhető

Tipp: Ha szeretnéd a székesegyházat is megtekinteni, akkor érdemes kombiált jegyet váltani, amivel kedvezményes áron juthatsz be mindkét helyszínre.

Nyitvatartási és egyéb infromációkért keresd fel a dzsámi hivatalos oldalát.

További olvasnivalók Pécs látnivalóiról

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük