Pécsi dzsámi – Gázi Kászim pasa dzsámija
A baranyai megyeszékhely egyik legismertebb épülete és jelképe a Széchenyi téren álló pécsi dzsámi. Gázi Kászim pasa dzsámija még a török időből származik, napjainkban római katolikus templomként üzemel. A magyarországi török-iszlám építészet legmonumentálisabb alkotása Európa legészakibb épségben maradt dzsámija is egyben. A belvárosi templomként is ismert, Gyertyaszentelő Boldogasszony tiszteletére felszentelt templom látogatható és szentmiséket is rendszeresen tartanak benne.
Pécsi dzsámi – Gázi Kászim pasa dzsámija
A pécsi dzsámi, helyén eredetileg is keresztény templom állt. A Szent Bertalan-templomot valószínűleg Bertalan püspök kezdte el építtetni a 13. század első felében. Nevét a keresztes hadjáratból visszatérő II. András királytól elnyert és itt elhelyezett Szent Bertalan-ereklye után kapta.
Először a 14. században bővítették, majd a 15. század végén nemcsak bővítették, de reneszánsz stílusban jelentősen átalakították. A főhajó mellett pilléres rendszerrel két mellékhajót kapott, a szentély félköríves lett. A korábbi síkfödémet dongaboltozat váltotta fel.
A törökök 1543-as bevonulása után a templomot egy ideig kettéosztva használták.
Az 1560-as években a templomot lebontották, és a köveiből Gázi Kászim budai pasa építtetett dzsámit. A néphiedelem szerint a Mekka felé tájolt épület építését a templom kincseiből finanszírozták.
A délkeleti, délnyugati és északkeleti homlokzaton egymás fölött két sorban 4-4, illetve 3-3 szamárhátíves ablak van. A dzsámi eredeti bejárata az északnyugati oldalon volt. Itt volt a lépcsőfeljárat is, mellyel a karzatra lehetett jutni. A nők csak lefátyolozva, a karzaton tartózkodhattak. A dzsámi délnyugati oldalán a középkori templom alapfalaiba beépülve állt a minaret.
A középső négyszögletes rész az, ami török kori, melyet nyolcszögletű dobon nyugvó kupola fed.
A templom belső falain jól látható a török díszítés, a Korán-feliratok. A török szószék és a nők karzata elpusztult, az imafülke (mihráb) sem az eredeti. A sekrestyék előtt álló két török mosdómedence, amit ma szenteltvíztartóként használnak, az egykor a templom mellett álló – azóta elpusztult – Gázi Kászim pasa fürdőjéből került ide.
A török felszabadító harcokban a minaret egy része leomlott, ezt végül 1766-ban bontották le, helyére tornyot építettek. A templom a jezsuita rend tulajdona lett. 1692-ben a város vezetősége itt a templomba tett fogadalmat, hogy a városban csak katolikusok élhetnek. 1702-ben keresztény templommá alakították át. Az északi részén kápolnát, tornyot, sekrestyét és kriptát, a déli részén portikuszos bejáratot építettek. Berendezései barokk ill. rokokó stílusúak voltak.
1766–70-ben újabb átalakítások következtek. Lebontották az északi főfalat, melyhez kupolát toldottak, ehhez pedig a kolostorboltozatos Alajos kápolna csatlakozott. Nyugaton sekrestye kapott helyet, a tér felé néző oldalon barokk stílusú előcsarnok épült.
1939-ben nagy átalakításokat végeztek Körmendy Nándor tervei alapján. Lebontották a barokk tornyot és a lépcsősort, helyére a félkör alakú északnyugati toldást építettek egy új Angster-orgonával. 8 évvel később Gebauer Ernő freskókat készített az épületrész falára. A kupolát 1956-ban firenzei típusú félgömbbé alakították át, amely az eredeti török állapotokhoz is jobban hasonlít.
