Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház Pécsett
A Baranya vármegyei székhely, Pécs egyik ikonikus épülete a Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház, amit pécsi dóm, bazilika vagy vártemplomon néven is szoktak melegetni. Az egyik legszebb katedrálisunk 1991-ben, II. János Pál pápa magyarországi látogatása előtt Basilica minor rangot kapott, pár hónap múlva meg is látogatta a Szentatya.
Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház története
A mai látható székesegyház nem az első a pécsi templomok sorában. A régészeti kutatások szerint az altemplom alapjait már a 4. század végén megépítették. A Pécsi egyházmegye 1009-es alapításakor is állott már itt egy székesegyház.
A kezdetek
A második székesegyházat a trónon Szent Istvánt követő Orseolo Péter magyar király idejében építették a mai Dóm tér északnyugati részén. Salamon királyt Szent Mór ebben a templomban koronázta királlyá 1063-ban. 1064. április 11-én, háborúskodásuk befejezéseként Géza és Salamon együtt ülték meg a városban a húsvéti ünnepeket és kibékülésüket. Aznap éjjel tűzvész pusztította el a templomot és a palotát.
A harmadik székesegyház építése a 11. század végén kezdődött Szent Mór püspöksége idején, de csak 1140-1180 körül fejeződött be. A mai dómtól északkeletre egy ókeresztény szenthely fölé kezdték építeni az öthajós altemplomot, amely alatt egy ókeresztény mártír sírja vagy ereklyéi voltak. A belső szobrászati elemeket észak-itáliai és francia mesterek készítették.
A tatárjárás idején a várfal nélküli város dómját felgyújtották, majd 1299-ben a muszlim Mizse nádor dúlta föl Pécset, a dóm tetőzete ill. mennyezete megsemmisült. A 14. század első harmadában beboltozták a mellékhajókat és két új kápolna is épült. A 15. század második felében újabb építkezések kezdődtek, ekkor jelentek meg az épületen a gótika jegyei és több kápolnát is építettek.
Humanista püspökök, a 15. század végén Janus Pannonius és Hampó Zsigmond, majd a 16. század elején Szatmári György, Bakócz Tamás bizalmasa, a reneszánsz kultúra fellegvárává formálták Pécset, ennek nyomai megfigyelhetők a püspöki templomon.
Az 1543-ben kezdődött közel másfélszázados török uralom alatt több dzsámi épült, amelyből több még ma is áll. Ennek ékes példája Pécs másik legisemrtebb épülete, Gázi Kászim pasa dzsámija, ami napjainkban katolikus templomként üzemel és belépődíj fejében látogatható.
A törökök a székesegyház nyugati részét, a Corpus Christi-kápolnát is dzsáminak használták, a többi részében pedig élelmiszert, hadianyagot raktároztak. Nem tűrték az emberábrázolásokat, ezért megcsonkították az Árpád-kori domborműveket, lemeszelték a freskókat.
1631-ben egy villámcsapás miatt megsérült a délnyugati torony. Felújítása során arab betűs török feliratokat helyeztek el rajta, ami a mai napig látható. 1664-ben Zrínyi Miklós Mecsekre telepített ágyúi okoztak komoly károkat a székesegyház tetőzetében.
Folyamatos átalakítások
1712-1732 között javították ki az évszázadok sérüléseit, a déli homlokzat tengelyében díszes oromfalú, új bejáratot nyitottak. A főoltár 1741-ben készült el, a sekrestye rokokó szekrényeit 1756-ban helyezték el.
Aztán újabb megerősítést kellett végezni a templomon. Az 1831-ig tartó helyreállítás során a homlokzatok elé egységes, klasszicista és romantikus elemekből álló kulisszafalakat emeltek Pollack Mihály tervei alapján. Ekkor építették föl a Boldog Mór-kápolnát, és állították helyre a délnyugati tornyot.
1877-ben Dulánszky Nándor püspök megbízta Friedrich von Schmidt osztrák építész-restaurátort, hogy állítsa vissza az Árpád-kori székesegyházat. A barokk oltárokat, padokat és székeket kiárusították. Az építkezés közben lebontották a középkori várfalakat, így alakult ki a Dóm tér. A dóm fölszentelése 1891. június 22-én, Ferenc József magyar király jelenlétében történt.
1962-63-as tatarozás során a déli homlokzaton elhelyezték Antal Károly modern megfogalmazású apostolszobrait. Az 1854-ben készült tizenkét eredeti és az 1891-ben készült második sorozatból megmaradt kettő szobor a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola udvarán található meg, erősen leromlott állapotban. 2000-ben Rétfalvi Sándor szőlőlugast ábrázoló díszkapuját helyezték el a déli bejárathoz.
1991. január 9-én II. János Pál pápa a székesegyházat Basilica Minor rangra emelte, majd pár hónap múlva meg is látogatta.
A pécsi székesegyház látnivalói
A diadalív által kettéosztott hatalmas belső tér igen impozáns, amit a sátoros főoltár koronáz meg.
A Jézus Szíve és a Corpus Christi kápolnát Lotz Károly falfestményei díszítik. Székely Bertalan világhírű faliképei láthatók a Mária kápolnában és a Szent Mór püspökről elnevezett kápolnában.
A 12. századi, nagy alapterületű, keresztboltozatos, öthajós altemplomban régészeti ásatások során megtalálták, majd újratemették Janus Pannonius pécsi püspök és humanista földi maradványait. Tiszteletére ugyanott szobrot állítottak.
Orgona
A székesegyház orgonáját az Angster József nevével fémjelzett Angster orgonagyárban készítették 1887-ben. A sípok összes darabszáma 6101, a legnagyobb síp hossza 5 méter, míg a legkisebbé csupán 5 milliméter.
A régi orgonát 2008 elején felújították fel, ezzel a hangszer műszaki és zenei értelemben is korszerű hangszerré vált, amihez elgördíthető digitális játszóasztal és vezérlő elektronika készült, így az orgonista akár a templom közepén is játszhat. Az átépítéssel nemzetközi viszonylatban is a legnagyobb mechanikus csúszkaládás templomi orgona született.
Harangok
A pécsi székesegyház harangjai a déli oldal tornyaiban találhatók. A keleti toronyban a Mária, Pál és Ferenc harangok, a nyugatiban az 1819-ben öntött Péter, Magyarország nyolcadik legnagyobb harangja. Ez utóbbi csak a nagy egyházi ünnepeken szólal meg, maximum 32 másodpercig lehet működtetni, ellenkező esetben a rezgés károsíthatja a tornyot.
Pécsi székesegyház meglátogatása
A székesegyház a turisztikai céllal belépőjegy megváltása után látogatható a liturgia mentes időszakokban az előre meghatározott nyitvatartási idő szerint.
Nyitvatartási és egyéb információkat a székesegyház hivatalos oldalán találsz.
Érdemes felsétálni a székesegyház feletti parkhoz is, ahonnan közelebbről is megcsodálhatjuk az épülettornyait.
További látnivalók Pécsett
A gótikus stílusú pécsi Barbakán a baranyai megyeszékhely egyik szimbóluma. A 16. századi kör alaprajzú bástya a hajdani püspökvár előretolt kapuerődje, védelmi falrendszerének része volt. A lőrésekkel ellátott építmény tetejéről páratlan kilátás nyílik Pécs belvárosára.
A baranyai megyeszékhely egyik legismertebb épülete és jelképe a Széchenyi téren álló pécsi dzsámi. Gázi Kászim pasa dzsámija még a török időből származik, napjainkban római katolikus templomként üzemel. A magyarországi török-iszlám építészet legmonumentálisabb alkotása Európa legészakibb épségben maradt dzsámija is egyben. A belvárosi templomként is ismert, Gyertyaszentelő Boldogasszony tiszteletére felszentelt templom látogatható és szentmiséket is rendszeresen tartanak benne.
A pécsi Zsolnay porcelángyár a magyar ipar történetének kiemelkedő, egykor külföldön is keresett szereplője. Fénykorát a századfordulón élte, amikor a szecessziós építészet remekeit díszítették az itt készített majolikákkal és kerámiákkal. A Kárpát-medence teljes területére szállított építészeti kerámiáit, dísztárgyait és porcelánkészleteit – részben a saját fejlesztésű eozinnak köszönhetően – világkiállításokon is díjazták. A néhai gyár területén 2012-ben új városrészt alakítottak ki Zsolnay Kulturális Negyed néven, ahol múzeumok, interaktív kiállítások, rendezvények és vendéglátó helyek gondoskodnak a családok tartalmas és önfeledt kikapcsolódásáról.
Pécsett, a Mecsek-oldalban álló egykori Vasváry-villa a város egyik legszebb épülete. A Zsolnay Porcelángyár remekeivel díszített épület ma a Baranya megyei megyeszékhely MTA-székházaként funkcionál.
A pécsi ókeresztény sírkamrák egyike a nyolc magyar UNESCO világörökségi helyszínnek. Sopianae – a római kori Pécs – városának 4. századi ókeresztény közössége jelentős számú sírépítményt (kápolnát, sírkamrát, épített sírokat) emelt az egykori temetőjében, a Mecsek déli lejtőjén, a római kori lakott településtől északra. Az itt feltárt leletegyüttes egyetemes jelentőségénél fogva különleges helyet foglal el Magyarország régészeti emlékei között. 2000. november 30-án az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.
2019. március 19 óta különös figyelem övezi a Pécs talán legszebb mandulafáját. A Havas Boldogasszony-templom előtt díszelgő, csavarodott törzsű mandulafa ugyanis kiérdemelte az Európai Év Fája 2019 címet. Ismerkedjünk meg a mandulafa és a Havi-hegyi templom történetével!
