Zsolnay Kulturális Negyed – Pécs színpompás öröksége
A pécsi Zsolnay porcelángyár a magyar ipar történetének kiemelkedő, egykor külföldön is keresett szereplője. Fénykorát a századfordulón élte, amikor a szecessziós építészet remekeit díszítették az itt készített majolikákkal és kerámiákkal. A Kárpát-medence teljes területére szállított építészeti kerámiáit, dísztárgyait és porcelánkészleteit – részben a saját fejlesztésű eozinnak köszönhetően – világkiállításokon is díjazták. A néhai gyár területén 2012-ben új városrészt alakítottak ki Zsolnay Kulturális Negyed (röviden Zsolnay negyed) néven, ahol múzeumok, interaktív kiállítások, rendezvények és vendéglátó helyek gondoskodnak a családok tartalmas és önfeledt kikapcsolódásáról. Most nemcsak olvasnivalót, de egy filmet is hoztam. A föld szeretője címmel forgatott játékfilm hitelesen és a Zsolnay-gyár létrejöttének és világhírűvé válásának történetét.
Zsolnay-gyár rövid története – a kezdetek
A Baranyai megye székhely, Pécs teljesen összeforrt a Zsolnay-porcelánnal és gyárral.
Zsolnay Miklós 1852-ben alapította a tönkrement lukafai keménycserép manufaktúra berendezéseiből a gyár elődjét, a Zsolnay Keménycserép Manufaktúrát. 1854-től 10 éven át idősebb fia, Ignác vezette kézi erőre berendezett üzeme, ahol kőedényeket, épületkerámiákat és vízvezetékcsöveket gyártottak. A tőkehiányos, fejlesztésekre képtelen gyár nem bírta a piaci versenyt. A teljes csődtől öccse, Zsolnay Vilmos mentette meg, aki 1865-ben átvette üzemet, majd kemény munkával világhírű gyárrá fejlesztette.
Az első sikert az 1873-as bécsi világkiállításon érték el, bronzérmet és elismerő oklevelet nyertek, valamint Zsolnay Vilmost az uralkodó Ferenc József-renddel tüntette ki. Az elismerésnek öszönhetően nem mardatak el a külföldi megrendelések, például Angliából, Franciaországból, Oroszországból, Amerikából, Svájcból, Ausztriából, Japánból.
1874-től az 1880-as évek végéig Vilmos lányai, Zsolnay Teréz és Zsolnay Júlia által tervezett magyaros és perzsa stílusú díszítményekkel mintázták a porcelánokat. Az 1878-as párizsi világkiállításon a gyár új kerámiája, a porcelánfajansz elnyerte a kiállítás aranyérmét, a „Grand Prix”-t, Zsolnay Vilmos pedig megkapta a Francia Becsületrendet.
A pirogránit az építészetet is meghódította
Ezzel egyidőben elindult az időtálló, luxus és nemes anyag, az úgynevezett pirogránit kerámia építészeti alkalmazása. Szecessziós stílusú építkezések épületdíszítéséhez, tetőfedéséhez készítettek anyagokat. Kerámia díszítést kapott például a budavári Mátyás-templom, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Állami Földtani Intézet, az Országház, a Műcsarnok, Milleniumi földalatti vasút állomásai, budapesti Állatkert Elefánt háza, Postatakarékpénztár, Párisi-udvar.
Vidéki városainkban több épületet díszítettek Zsolnay.kerámiával, mint például a kecskeméti Városháza és a Cifrapalota, a pécsi Posta-palota és Vasváry-villa, Szegeden a Deutsch-palota vagy a Szent Anna-templom tetőzete Tompán.
Az 1929–33-as világgazdasági válság következtében a gyár termelése a felére esett vissza. A második világháború alatt a termelés ismét visszaesett, majd szünetelt, mert a pesti gyárat bombatalálat érte. Újbóli üzembe állítás után a gyárat 1948-ban államosították.
Az 1991 végén részvénytársasággá alakult gyárat 1995-ben privatizálták, fő tulajdonosa a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank (MBFB) lett. A Zsolnay védjegyek jelenlegi jogosultja a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.
Zsolnay Kulturális Negyed létrejötte
A Zsolnay negyed Pécs központi részétől keletre található a Budai illetve a Balokány városrészekben. A Zsolnay Kulturális Negyed (ZSKN) kialakítása a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa projekt legnagyobb beruházása volt. A több mint 11 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően új életre kelt a Zsolnay-gyár öt hektáros területe.
A kivitelezés 2009-es megkezdésekor a terület jelentős részét használó Zsolnay porcelánmanufaktúrát átköltöztették a negyed keleti részébe. A megüresedett épületeket átépítették, felújították, a rossz állapotúakat lebontották. Megszépült a gyár értékes növényeket rejtő, műemlék szobrokkal, vázákkal díszített parkja is.
Zsolnay negyed látnivalói
A kulturális negyed tartalmilag négy részre tagolódik. A kulturális negyeden belül a Míves negyed északkeleten, Az alkotónegyed délnyugaton, a Gyermek és családi negyed északnyugaton, az Egyetemi negyed pedig délkeleten fekszik. A negyed északi és déli területét a Zsolnay Vilmos út felett átívelő gyalogos híd köti össze. A Zsolnay-mauzóleum a negyed többi részétől északkeletre található.
Míves negyed
A Míves negyedben található a Zsolnay családdal és történetével kapcsolatos kiállítás, Winkler Barnabás Rózsaszín Zsolnay kiállítása, valamint a Sikorski-házban kiállított Gyugyi-gyűjtemény. Innen érhető el a negyed összefüggő területén kívülre eső Zsolnay-mauzóleum. Az épületegyüttesben ezen kívül helyet kapott egy rendezvényterem, egy étterem, egy bortrezor, valamint ide került az Inkubátorház is. A képző- és iparművészek, kézművesek üzletei a Kéz-művész utca mentén helyezkednek el.
Alkotó negyed
Az Alkotó Negyed központi épületegyüttese a volt pirogránit üzem, egyik dísze a „cifra kémény”. A negyedben kapott helyet a Pécsi Ifjúsági Központ Ifjúsági Háza rendezvényterekkel és kapcsolódó vendéglátóhelyekkel.
Gyermek és családi negyed
A gyermek és családi negyedben található az interaktív tudományos-technikai kiállítás, a Planetárium, valamint a Pécsi Galéria. A negyed északnyugati részén lévő „Zöld Ház” a Bóbita Bábszínház és bábmúzeum épülete. Az épületek között kialakítottak egy szabadtéri színpadot és egyéb játszótereket és sportpályákat.
Egyetemi negyed
Az Egyetemi Negyedben a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara, a Bölcsészettudományi Kar Kommunikációs és Médiatudományi Tanszéke és a Szociológia Tanszék kapott helyet. Az egyetemi oktatáshoz szükséges termek, műhelyek, illetve menza mellett itt található a Janus Egyetemi Színpad is.
A Zsolnay Porcelánmanufaktúra kerámiatermékei nemcsak művészi értékek, hanem funkcionális megoldások is. Az építészeti alkalmazások terén elért innovációik nemzetközi hírnévre tettek szert, és ma is inspirációt nyújtanak az építészeknek és dizájnereknek világszerte. A Zsolnay kerámia egy olyan példája a művészet és a funkcionalitás összefonódásának, amely örökké megmarad az építészet és a design történetében.
A föld szeretője – teljes film Zsolnay Vilmos életéről
Zsolnay Vilmos és porcelángyára olyan hagyatéka a magyar a kultúrának, mely joggal érdemelte ki, hogy filmvászonra kerüljön. Pozsgai Zsolt 2010-ben A föld szeretője címmel forgatott filmje elmeséli a gyár létrejöttének és világhírűvé válásának történetét.
