Pécsi Barbakán, a hajdani püspökvár bástyája
A gótikus stílusú pécsi Barbakán a baranyai megyeszékhely egyik szimbóluma. A 16. századi kör alaprajzú bástya a hajdani püspökvár előretolt kapuerődje, védelmi falrendszerének része volt. A lőrésekkel ellátott építmény tetejéről páratlan kilátás nyílik Pécs belvárosára.
Mi a barbakán?
Középkori erődített települések vagy várak része az előretolt kapuerőd, a barbakán. A barbakán általában különálló, árokkal körülvett erős torony, csapóhíddal és egy vagy több kisebb őrtoronnyal. A barbakán feladata a település vagy erődítmény főkapujának védelme. Barbakánokat leggyakrabban a városok főkapuihoz (pl. Bártfa, Buda, Pécs, Krakkó, Varsó, York) építettek.
A barbakánok formájuk szerint lehetnek kör, négy- vagy sokszög alakúak. Kör alakú barbakán volt: Győrben, Eperjesen, Körmöcbányán, Kassán, Lőcsén vagy a krakkói Barbakán. Négyszögletű barbakán volt pl. a párizsi Bastille. Sokszög alakú barbakán volt Kölnben.
Barbakánok találhatók még a szászföldi erődtemplomokban is: pl. Prázsmár – ebben volt és működött a városháza, Vidombák – délkeleti oldalán helyezkedett el a felvonóhíddal és három toronnyal ellátott barbakán, amelyet 1880-ban elbontottak, hogy a helyén felépítsék az új városházát. – olvasható a wikipédiában.
Pécs mellett Magyarországon Siklóson és Nagyvázsonyban látható még barbakán.
Pécsi Barbakán története
A pécsi barbakán a hajdani püspökvár védelmi rendszeréhez tartozott. A felvonókapuval és hátsó híddal ellátott épületet jura-márga mészkőből építették, és körülötte vizesárok húzódott.
A 21. század elejei kutatások szerint a barbakánt Szatmári György esztergomi érsek püspöksége alatt, a 16. században építették. Többen Kinizsi Pál hadvezér Pécsett tartózkodásához kötik a Barbakán megépülését.
A törökök képtelenek voltak maguktól elfoglalni Pécs várát. 1543-ban azonban püspökség elegendő haderő hiányában kénytelen volt önként feladni a várat.
A kaputorony az évszázadok során elveszítette harci fontosságát, állapota fokozatosan leromlott. 1787-ben áttörték a várfalat, a várárkot feltöltötték.
A kerámiagyáráról híres Zsolnay család a 20. század elején teniszpályát építtetett a barbakánárokba. Ennek helyére később kosárlabdapálya került, amelyet télen korcsolyapályává alakítottak át. 1968-ban a barbakán épületét – a régi várfal többi részével együtt – rendbe hozták.
A püspöki székháztól délre, az egykori várárok helyén jött létre a Barbakán kert. Itt áll a Borsos Miklós által készített Janus Pannonius szobor. A legnagyobb magyar humanista költő 1459 és 1472 között Pécs püspöke volt. Hiteles képmása nem maradt fenn, ezért a művész nem Janus Pannonius arcát emelte ki, hanem a humanista műveltséget és költészetet jelképező könyvet, amelyet féltőn szorít a szívére.
A fotókat 2010-ben készítettem, akkor még állt a magasház, amit később balesetveszélyessége miatt lebontottak.
A pécsi barbakán és kertje ingyenesen látogatható.
