Tihanyi Bencés Apátság és altemploma
Tihany a Balaton-felvidék és egyben hazánk egyik legszebb felvésű települése. Legismertebb műemléke a kéttornyú bencés apátsági templom, a barokk kor egyik remeke, mely méltó megkoronázása annak a tájnak, ami körülveszi. Története egészen a 11. századig nyúlik vissza, a monostor alapító oklevele a legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt magyar szórványemlék. Ismerd megy a Tihanyi Apátság majd ezer éves történelmét és jelenét!
Tihanyi Apátság története
A Tihanyi-félsziget vulkanikus hegysorának kelet felé meredeken leszakadó peremén áll a Tihany büszkesége, a fenséges Tihanyi Apátság, ahonnan felejthetetlen kilátás nyílik a Füredi-öbölre. A templom Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére lett felavatva.
A tihanyi bencés monostort I. András király (1046-1060) alapította 1055-ben és itt is temették el 1060-ban. A templomot Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. Gondolom a Szűz Máriát nem kell különösebben ragozni, Szent Ányos neve viszont számomra is ismeretlen volt. Nem is csoda, hisz a Szent Ányos (Anianus) a franciaországi Orléans püspöke volt és sem hazánkban, sem a környező országokban nem alakult ki kultusza. Valószínűleg I. András révén került be a tisztelete hazánkba. A hagyomány szerint Szent Ányos imáival megmentette Orléanst Attila hunjainak támadásától, emlékét a francia uralkodók évszázadokon át gondosan ápolták.
A kolostor alapító oklevele a legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt magyarországi oklevél. Különlegessét az adja, hogy főleg latin nyelvű szövegében magyar szavakat, kifejezéseket is használtak. Ezt tekintjük a magyar nyelv legrégibb írásos emlékének, melynek eredeti példányát a Pannonhalmi Főapátság levéltárában őrzik, itt csak a másolata tekinthető meg. Iskola tanulmányokból talán még ismerősen cseng az oklevélben található leghosszabb egybefüggő magyar kifejezés: „feheruuaru rea meneh hodu utu rea” (Fehérvárra menő hadi útra).
Pusztítások, újjáépítés
A Tihanyi Apátság épületeiben a tatárjárás (1241-1242) nem okozott pusztítást, a törökdúlás annál inkább. A szerzetesi élet 1534-ben megszűnt. A katonaság csak 1674-ben adta vissza eredeti rendeltetésének a templomot. Az 1683-as tűzvész azonban romba döntötte a kolostori épületeket.
Az eredeti középkori építményből a szinte érintetlen altemplomot leszámítva csak néhány kőfaragvány maradt ránk.
1719-ben kezdődött meg az újjáépítés Wittwer Márton karmelita építész tervei szerint Lécs Ágoston apát megbízására egységes barokk stílusban. A középkori épületeket elbontották. Több mint harminc év alatt, 1754-re épült fel a 46 méter hosszú és 16 méter széles barokk templom a 35 méter magas két toronnyal és az új kolostor épülettel.
Főhomlokzata és két 35 méter magas tornya nyugatr, tehát a félsziget belseje felé néz. Barokk berendezését, a szószéket, az oltárokat, az orgonakarzatot, a padok pompás faragványait ma is megcsodálhatjuk. A berendezés a tiroli származású Stulhof Sebestyén munkája, aki negyedszázadig dolgozott a templomban, ott is temették el.
Ugyanekkorra készült el az új kolostorépület is, ahol egyszerű cellákat alakítottak ki. A földszintjén volt a refektórium (szerzetesi ebédlő), az emeleten pedig a könyvtár. A refektórium falképei bencés rendi és Árpád-házi szenteket és magyarországi uralkodókat ábrázoltak.
Bezáratások
II. József császár, akit „kalapos királyként” ismerünk, 1786-ban ahogy a majki kamalduli rendet, úgy a bencés rendet is feloszlatta. Csak egyetlen szerzetes maradhatott, aki ellátta a plébániai feladatokat. A rend tagjai 1802-ben térhettek vissza Tihanyba, csakúgy, mint Pannonhalmára.
1889-ben a templom nagy felújításakor falképeket is festettek. A kor jeles festőit, Deák-Ébner Lajost, Lotz Károlyt, Székely Bertalant és Novák Jánost bízták meg egy-egy boltmező kifestésével. Deák- Ébner Lajos az egyházatyák csoportját, Székely Bertalan a négy evangelistát, Lotz Károly a Hit, Remény, Szeretet, míg Novák János Szent Ányost festette.
A tatai Esterházy-kastélyból való menekülése után itt lakott utolsó uralkodónk, Habsburg IV. Károly király és Zita királyné, mielőtt Madeira szigetére száműzték őket.
A szerzetesnek 1950-ben ismét el kellett hagyniuk a monostort. A plébánia megmaradt, a monostor előbb szociális otthon lett, később pedig múzeum költözött bele.
A bencések 1990-ben térhettek vissza Tihanyba, a kolostoregyüttest azonban csak 1994-ben kapták vissza az államtól. Először a templombelső (falképek, oltárok) restaurálása történt meg, majd 1996-ban megkezdődhetett a monostor teljes felújítása. Ma is otthont ad a bencés szerzetesi közösségnek.
A Tihanyi Apátság látnivalói
Templom
Lenyűgüző a templom barokk belső tere. A főoltárkép Szent Ányos megdicsőülését ábrázolja, az oltár két oldalán pedig Szent István és Szent László királyunk szobrait helyezték el.
A Jézus Szíve mellékoltár középpontjában Jézus alakja áll, mindkét kezével tövissel koszorúzott szívére mutat. A tizenkét lángnyelvből és szívből formált nagyobb szív a 12 apostolt szimbolizálják. A fiókáit saját vérével tápláló pelikán az Oltáriszentséget jelképezi.
A Mariazell-i oltár az osztrák Mária zarándokhely oltárának másolata, a felöltöztetett Szűz Mária kegyszobrával.
Altemplom
Az eredeti 11. századi épületből fennmaradt, román stílusú altemplomban találjuk I. András király síremlékét. Ez az egyetlen Árpád-házi királysír, amely az eredeti helyén maradt meg. Megnézhetjük a tihanyi apátság alapítólevelének másolatát az ómagyar szavakkal.
Kolostor
A templommal egyszerre épült a déli falához zárt udevaros kolostorépület. Ennek könyvtára és ebédlőja szintén gazdagon dekorált, barokk műalkotás. Az épület nagy részébe visszaköltöztek a bencések, de itt található a Bencés Apátsági Múzeum is.
Az utolsó magyar király és neje tiszteletére egy kis kiállítást rendeztek be Boldog IV. Károly király Emlékszoba néven.
Az apátság látogatása
Az apátság nyaranta hangversenyeknek, tavasztól-őszig pedig kiállításoknak, rendezvényeknek ad otthont.
2011-ben épült meg az Apátsággal szemben a fogadóépület, ahol megvásárolhatjuk a belépőjegyeket, és a vetítőteremben bemutató filmeket láthatunk az apátságról.
A templom előtti téren, a lépcsősor tetején álló, Az alapító címet viselő, I. Andrást ábrázoló szobor Varga Imre alkotása, 1972-ben állították fel.
További olvasnivalók Tihanyról
- Tihany, az egyik legszebb fekvésű község látnivalói
- Tihany télen a magasból – videó
- Ilyen a gyönyörű a virágos Tihany
- Bazalttufába vájt barátlakások a Tihanyi-félszigeten
