Petra romvárosa Jordániában, amit kár lenne kihagyni

Petra romvárosa az egyik legismertebb és leglátványosabb régészeti lelelőhely, ahol az ősi keleti hagyományok a az ógörög építészettel keverednek. Jelentőségét mutatja, hogy 1985 óta az Unesco világörökségi oltalmát élvezi és 2007-ben a világ hét új csodája közé is beválasztották. 

 

Petra kincsesház

Petra (görögül: „szikla”, arab neve: البتراء, al-Butrá) a jordániai sivatag sziklái között megbúvó egykori karavánközpont egy arab néptörzs, a nabateusok virágzó fővárosa volt.

A Vörös- és Holt-tenger között elterülő, félig épített, félig sziklába vájt Petra fontos kereszteződést jelentett Arábia, Egyiptom és Szíria-Fönícia között. A hatalmas mészkőhegyek természetes védelmet nyújtottak a településnek.

 

Petra romvárosa

Tavaly igen nagy riadalmat okozott amikor  árvíz miatt le kellett zárni Petrát, és a heves esőzések miatt 3500 turistának kellett elhagynia a várost. 

Petra fénykora

Petrát a Kr. e.  6. század körül egy szemita népcsoport, a nabataeusok alapították, akik egy Szíriáig terjedő  kereskedő-birodalom alapjait fektették le. Az i. e. 200 – i. sz. 100 között élte virágkorát. Évszázadokig itt volt a Földközi-tenger, a Közel-Kelet, Afrika és India között fűszereket szállító tevekaravánok fő találkozópontja.

Petra hanyatlása és felfedezése

Hanyatlása kr. u. 106-ban kezdődött, amikor Traianus császár végleg meghódította a nabateus királyságot és Szíria kormányzója, Cornelius Palma fennhatósága alatt Arabia Petraea néven provinciájává tette. Petra kereskedelmi kapcsolatai leépültek, és az új karavánutak fölötti felügyeletet a szíriai Palmüra városa vette át (130–270 között). Tovább rontotta a helyzetet a várost sújtó számos földrengés.

Bár a város korábbi tekintélye megkopott, építészetileg ez idő alatt is fejlődött. Ekkor épült a római színház, az oszlopokkal határolt út – a cradus maximus, diadalívek, új fürdők és nymphaeumok. 

Petra romvárosa

636-ban muszlim arabok vették be a várost, azonban a város nem esett a Mekkába vezető zarándokútba, így nem fejlődött.

Petra a 12. században nyerte vissza ókori pompáját, amikor keresztesek építettek itt erődöt. A lovagok hamar visszavonultak és ismét feledésbe merült a város. Csupán a beduin pásztorok tudtak létezéséről egészen 1812-ig. Ekkor Jean Louis Burckhardt svájci felfedező egyik útja során kalandos körülmények között talált rá a romvárosra.

 

Petra romvárosa

Petra romvárosának látnivalói

Petra egyik leghíresebb látnivalója a Khazne Firaun, más néven “a fáraó kincsesháza”. Szinte mindig ezzel reklámozzák Petrát és ez tárul elénk amikor a Siken (Siq) keresztül megérkezünk. A Sik a Musza folyó által formált szurdok. A folyót a nabateaiak gáttal torlaszolták el, s csatornába terelték, hogy a városba ivóvizet vezessenek. 

Petra Sik

A szurdokban megtett 1,2 km-es szakasz is igazi élmény.  Meredek, az út mindkét oldalán több száz méter magasba törő falak közt kanyarogva érjük le a végcélt. A végén alig több mint 5 méterre szűkül. Ez még katartikusabbá teszi az elénk táruló varázslatos kincsesház látványát.

Petra kincsesház

A kincsesház az egyetlen épület Petrában, ami nélkülöz minden nabateai elemet, és kizárólag Alexandriához és az ógörög művészeti hagyományokhoz kapcsolódik. A lenyűgöző homlokzat mögött egy hatalmas, négyzet alaprajzú termet vájtak ki a sziklából. A petrai sírokra jellemzően a term belső kialakításának egyszerűségével szemben a külső megmunkálás összetett és bonyolult. 

Petra kincsesház

A Khaznétől északra fekszik Dzsebel-Khubtha hatalmas tömbje. Itt három nagyméretű királysírt vájtak “a király falaként” ismert sziklafalba: az Urna-, a Korinthoszi-, és Selyem-sírt (Palotasír).

Petra jelentős római relikviákat rejt, köztük az 1. században emelt színházat. A csaknem teljesen a sziklába vájt építmény több mint 8.000 néző befogadására volt képes.

 

A legtöbb turista – ahogy mi is -, általában csak pár órát töltenek az ősi romvárosban, pedig a látnivalók sokasága miatt egy napot is nyugodtan el lehet itt tölteni. Ha van időnk érdemes alaposan felfedezni az ősi várost. Ha megéhezünk, akkor sem kell izgulni, még éttermet is találunk a terülten.

 

Az Áldozatok Magas Helyére felmászva csodálatos panoráma tárul elénk. A hegytetőn álló Ad-Deir kolostor hasonló a kincsesházra, de megközelíthetősége miatt kevésbé ismert.

Engem a hely természeti szépsége is teljesen lenyűgözött.

 

Petra romvárosa

A fotóimat 2004 decemberében készítettem, de a látvány és Petra varázslatos világa szerint azóta sem változott.

Kattints a logóra vagy Közel és távol szöveg alatti dátumra és már láthatod is a további fotókat!

Közzétette: Közel és távol utazás – 2018. november 11., vasárnap

  • 136
  •  
  • 5
  •  
  •  
  • 136
  •  
  • 5
  •  
  •  

Nézd meg ezeket is!

Te is jártál egy csodálatos helyen és szívesen megosztanád velünk fotóidat, gondolataidat? Várjuk szeretettel!
Csatlakozz a Közel és távol Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos információról, érdekességről!

Iratkozz fel a Közel és távol hírlevélre, hogy minden fontos utazási hír, információ eljusson hozzád!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

18 − tizenhárom =

A weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezd a sütik használatát, vagy zárd be az oldalt. További információ

Az Uniós adatvédelmi törvény értelmében tájékoztatlak, hogy a balkonada.hu honlapon "cookie"-kat, magyarul vagy "sütiket" használunk. A sütik kicsi, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé és személyre szabottá tegye számodra a böngészést.
A sütiket bármikor letilthatod vagy újra engedélyezheted a böngésző beállításaiban. Amennyiben a tiltást nem teszed meg, illetve ha a "Rendben" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

További információért a sütikről és az adatkezelésről kattints az alábbi linkre:
Adatkezelési tájékoztató

Bezárás