Petra romvárosa, nabateusok csodálatos öröksége Jordániában
Jordániai Petra romvárosa az egyik legismertebb és leglátványosabb régészeti lelőhely, ahol az ősi keleti hagyományok az ógörög építészettel keverednek. A sivatag sziklái között megbúvó egykori karavánközpont egy arab néptörzs, a nabateusok virágzó fővárosa volt. Jordánia legfőbb látványosságának jelentőségét mutatja, hogy 1985 óta az UNESCO világörökségi oltalmát élvezi és 2007-ben a világ hét új csodája közé is beválasztották. Érdemes legalább fél napot áldozni az időszámítás előtt 3. században épült Petra látnivalóinak megtekintésére, csodálatos túrákat tehetünk a romvárosból indulva.
Petra, Jordánia csodája
Petra (görögül: „szikla”, arab neve: البتراء, al-Butrá) a jordániai sivatag sziklái között megbúvó egykori karavánközpont egy arab néptörzs, a nabateusok virágzó fővárosa volt.
A régészeti kutatások eredményei szerint az Akaba és a Holt-tenger között elterülő szakadékokkal tagolt völgyterület időszakosan, már a kőkorszak (I. e. 9. évezred) óta lakott volt. A Biblia alapján a térséget I. e. 1500 körül a hurrik, majd az edomiták népesítették be. Az I. e. 6-5. század között egy belső Arábiából indult sémi nép, a nabateusok hódították meg.
A Vörös- és Holt-tenger között elterülő, félig épített, félig sziklába vájt Petra fontos kereszteződést jelentett Arábia, Egyiptom és Szíria-Fönícia között. A hatalmas mészkőhegyek természetes védelmet nyújtottak a településnek. A nabateusok ellenőrzésük alá vonták a selyemút Damaszkusztól az Akabai-öbölig húzódó szakaszán folyó kereskedelmet.
A sivatagi területen nagyon kevés csapadék hullik, ezért is keltett nagy szenzációt és riadalmat, amikor 2018-ban árvíz miatt le kellett zárni Petrát, és a heves esőzések miatt 3500 turistának kellett elhagynia a várost.
Petra fénykora és a nabateusok
Petrát a Kr. e. 6. század körül egy szemita népcsoport, a nabataeusok alapították, akik egy Szíriáig terjedő kereskedő-birodalom alapjait fektették le. Az i. e. 200 – i. sz. 100 között élte virágkorát. Évszázadokig itt volt a Földközi-tenger, a Közel-Kelet, Afrika és India között fűszereket szállító tevekaravánok fő találkozópontja.
A nabateusok a kőfalakből faragták ki elegáns, monumentális épületeiket, templomaikat, fürdőiket, lakóházaikat és sírboltjaikat.
Tökélyre fejlesztették fazekas-, kőfaragó- és ciszternaépítő-tudományukat. A sziklák között fakadő patak vizét ötletes felszíni és föld alatti csatornákból és víztározókból álló rendszerrel vezették a városba, hogy a rendelkezésre álló víz minden cseppjét megőrizzék.
Petra hanyatlása
Hanyatlása kr. u. 106-ban kezdődött, amikor Traianus császár végleg meghódította a nabateus királyságot és Szíria kormányzója, Cornelius Palma fennhatósága alatt Arabia Petraea néven provinciájává tette. Petra kereskedelmi kapcsolatai leépültek, és az új karavánutak fölötti felügyeletet a szíriai Palmüra városa vette át (130–270 között). Tovább rontotta a helyzetet a várost sújtó számos földrengés.
Bár Petra korábbi tekintélye megkopott, építészetileg ez idő alatt is fejlődött. Ekkor épült a római színház, az oszlopokkal határolt út – a cradus maximus, diadalívek, új fürdők és nymphaeumok.
636-ban muszlim arabok vették be a várost, azonban mivel a város nem esett a Mekkába vezető zarándokútba, így nem fejlődött.
Petra a 12. században nyerte vissza ókori pompáját, amikor keresztesek építettek itt erődöt. A lovagok hamar visszavonultak és ismét feledésbe merült a város.
Petra felfedezése
Miután Petra a 7. századtól hanyatlásnak indult és fokozatosan elnéptelenedett, csupán a beduin pásztorok tudtak létezéséről. Utolsó európai látogatói a keresztes lovagok voltak. 1812-ben Jean Louis Burckhardt svájci felfedező egyik útja során kalandos körülmények között talált rá a romvárosra.
A 19. század során mind több utazó, kalandor, felfedező és kutató jutott el Petrába. A város tudományos feltárása 1907-ben vette kezdetét.
A beduinok nagyon rosszul jártak Petra felfedezésével. Néhány évtizeddel később a jordán kormány kitelepítette a törzset a a romváros területéről, hogy átadják a helyüket az egyre növekvő számú turistáknak.
A modern turizmus az 1930-as években kezdődött, ekkoriban épültek az első szállodák, néhány éppen a romvárosban, közvetlenül a római színház mellett. Ezeket a városképet romboló épületeket azóta visszabontották.
Az utolsó döfést Petra elszigeteltségének Steveh Spielberg adta meg híres filmjével.
Az 1980-as évek végén a Petra felé vezető úton, a Szik bejárata előtt egy látogatóközpontot létesítettek.
Petra romvárosa és látnivalói
Petra nemcsak abból a pár épületből áll, amelyet a Spielberg filmből megismert a világ. A Kincstár és a Kolostor talán a két legismertebb látványosság, de a területen több mint 800 történelmi emlék van. Ezek között láthatunk egyszerűbb sírokat, obeliszkeket, amfiteátrumot, utcákat és kegyhelyeket.
Sik (Siq) szurdok
A Sik a Musza folyó által formált szurdok. A folyót a nabateaiak gáttal torlaszolták el, s csatornába terelték, hogy a városba ivóvizet vezessenek. Ezen a mély és helyenként szűk szurdokon keresztül juthatunk be Petrába. A sziklák között fakadó patak vize egykor az életet jelentette.
A szurdokban megtett 1,2 km-es szakasz is igazi élmény. Meredek, az út mindkét oldalán több száz méter magasba törő falak közt kanyarogva érjük le a végcélt. A végén alig több mint 3 méterre szűkül. Ez még katartikusabbá teszi az elénk táruló varázslatos, 40 méter magas, 25 méter széles kincsesház látványát.
Kincsesház (Kincstár) – Khazne Firaun
Petra egyik leghíresebb látnivalója a Khazne Firaun, más néven „a fáraó kincsesháza”. Szinte mindig ezzel reklámozzák Petrát és ez tárul elénk amikor a Siken (Siq) keresztül megérkezünk
A kincsesház (kincstár) az egyetlen épület Petrában, ami nélkülöz minden nabateai elemet, és kizárólag Alexandriához és az ógörög művészeti hagyományokhoz kapcsolódik. A lenyűgöző homlokzat mögött egy hatalmas, négyzet alaprajzú termet vájtak ki a sziklából. A petrai sírokra jellemzően a terem belső kialakításának egyszerűségével szemben a külső megmunkálás összetett és bonyolult.
A Kincstár valójában egy hellenesztikus homlokzatú királyi síremlék, melyben III. Aretasz nabateuskirály nyugszik. Az épület megtévesztő neve onnan származik, hogy a legenda szerint egy egyiptomi fáraó az épületben rejtette el a kincseit.
A beduinok és kincsvadászok időről időre megpróbálták a homlokzaton található urnát szétlőni a legendabéli arany reményében, de nem találtak semmit.
Dzsebel-Khubtha
A Khaznétől északra fekszik Dzsebel-Khubtha hatalmas tömbje. Itt három nagyméretű királysírt vájtak „a király falaként” ismert sziklafalba: az Urna-, a Korinthoszi-, és Selyem-sírt (Palotasír).
Római színház
Petra jelentős római relikviákat rejt, köztük az 1. században emelt színházat. A csaknem teljesen a sziklába vájt építmény több mint 8.000 néző befogadására volt képes.
Királysírok
A színháztól északra eső szikláknál találjuk a sziklába vájt királysírokat.
Áldozatok Magas Hegye és Ad-Deir kolostor
Az Áldozatok Magas Helyére felmászva csodálatos panoráma tárul elénk. A hegytetőn álló Ad-Deir kolostor hasonló a kincsesházra, de megközelíthetősége miatt kevésbé ismert.
Mózes völgye – Vádi Músza
A Vádi Músza („Mózes völgye”) az a hely, ahol a Biblia szerint Mózes vizet fakasztott a sziklából a Kánaán felé tartó szomjazó zsidóknak. A völgy homokkőből épül fel, a sziklában található ásványi anyagok a kőzet felületén kioldódnak és különböző színűre festik. A domináns rózsaszín, vöröses színt a vas, a sárgát a kén, a zöldet a réz, a fehéret az agyag, a szürkét és feketét a magnézium váltja ki.
Engem a hely természeti szépsége is teljesen lenyűgözött.
Petra és Indiana Jones
Petra igazi népszerűségét és ismertségét Steven Spielberg filmrendezőnek köszönheti. 1989-ben Spielberg a Szik szurdokban és a Fáraó kincsházában forgatta nagy sikerű kalandfilmsorozatának harmadik, Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag című epizódjának csúcsjeleneteit..
A fotóimat 2004 decemberében készítettem, de a látvány és Petra varázslatos világa szerint azóta sem változott.
A legtöbb turista – ahogy mi is -, általában csak pár órát tölt az ősi romvárosban, pedig a látnivalók sokasága miatt egy nap is kellene a felfedezésére. Ha van időnk, érdemes alaposan körülnézni az ősi városban. Ha megéhezünk, akkor sem kell izgulni, még éttermet is találunk a terülten.
Aki nem szeret gyalogolni, teve vagy akár szamár háton is megteheti a szurdokon átvezető utat.
És még egy kihagyhatatlan látnivaló Jordániában.