Petra romvárosa, a nabateusok csodálatos öröksége Jordániában
Petra romvárosa – az egyik legismertebb és leglátványosabb régészeti lelőhely a világon – Jordániában található. A sivatag sziklái között megbúvó egykori karavánközpont egy arab néptörzs, a nabateusok virágzó fővárosa volt. Jordánia legfőbb látványosságának jelentőségét mutatja, hogy 1985 óta az UNESCO világörökségi oltalmát élvezi és 2007-ben a világ hét új csodája közé is beválasztották. Érdemes legalább fél napot áldozni az időszámítás előtt 3. században épült Petra látnivalóinak megtekintésére, ahol az ősi keleti hagyományok az ógörög építészettel keverednek. De akár több napra is érdemes éerkezni, mert csodálatos túrákat tehetünk a romvárosból indulva.
Petra romvárosa, Jordánia csodája
Petra (görögül: „szikla”, arab neve: البتراء, al-Butrá) a jordániai sivatag sziklái között megbúvó egykori karavánközpont egy arab néptörzs, a nabateusok virágzó fővárosa volt.
A régészeti kutatások eredményei szerint az Akaba és a Holt-tenger között elterülő szakadékokkal tagolt völgyterület időszakosan, már a kőkorszak (I. e. 9. évezred) óta lakott volt. A Biblia alapján a térséget I. e. 1500 körül a hurrik, majd az edomiták népesítették be. Az I. e. 6-5. század között egy belső Arábiából indult sémi nép, a nabateusok hódították meg.
A Vörös- és Holt-tenger között elterülő, félig épített, félig sziklába vájt Petra fontos kereszteződést jelentett Arábia, Egyiptom és Szíria-Fönícia között. A hatalmas mészkőhegyek természetes védelmet nyújtottak a településnek. A nabateusok ellenőrzésük alá vonták a selyemút Damaszkusztól az Akabai-öbölig húzódó szakaszán folyó kereskedelmet.
A sivatagi területen nagyon kevés csapadék hullik, ezért is keltett nagy szenzációt és riadalmat, amikor 2018-ban árvíz miatt le kellett zárni Petrát, és a heves esőzések miatt 3500 turistának kellett elhagynia a várost.
UNESCO világörökség
Petra, a nataták karaván- és királyvárosa, az arab világ és földközi-tengeri térség fontos metszéspontja 1985-ben keült UNESCO védelem alá.
A romváros UNESCO világörökségi részei:
- a natateusok virágkorának kőbe vésett bizonyítéka az Ain-Muszából a petrai völgykatlanba vezető vízvezeték,
- az ad-Deir több mint 43 magas sírtemploma,
- a Bab es-Sikben lévő pülonsírok,
- a „Fáraó kincses háza” vastartalmú homokkő sziklába ágyazva, 3,5 méteres urnával koronázva,
- a sziklából kivájt színház,
- Petra feltehetően legrégebbi temetkezési helye,
- a korinthoszi sír,
- Sextius Florentius palotasírja és mauzóleuma,
- a romterület közepén elhelyezkedő, 23 méter magas petrai főtemplom
- Kaszr-al-Bint Firaun (a fáraó várának vára).
Petra fénykora és a nabateusok
Petrát a Kr. e. 6. század körül egy szemita népcsoport, a nabataeusok (nabaták) alapították, akik egy Szíriáig terjedő kereskedő-birodalom alapjait fektették le. Az i. e. 200 – i. sz. 100 között élte virágkorát. Évszázadokig itt volt a Földközi-tenger, a Közel-Kelet, Afrika és India között fűszereket szállító tevekaravánok fő találkozópontja.
A nabaták karavánjai olyan értékes árúcikkeket szállítottak Dél-Arábiából és Indiából a Földközi-tenger vidékére, mint az aloé, a fahéj, a tömjén és a mirha.
Az i.e 2. századig a nabata sátorlakő nép volt, sátraikat kecskeszőrből készítették. Később a virágzó kereskedelemből származó bevételek, valmaint a görögök és rómaiak hatására a homokkősziklák védelmében, a petrai völgykatlanban a Holt-tenger és a Vörös-tenger között építkezni kezdtek.
Ekkor kőfalakből faragták ki elegáns, monumentális épületeiket, templomaikat, fürdőiket, lakóházaikat és sírboltjaikat.
Tökélyre fejlesztették fazekas-, kőfaragó- és ciszternaépítő-tudományukat. A sziklák között fakadő patak vizét ötletes felszíni és föld alatti csatornákból és víztározókból álló rendszerrel vezették a városba, hogy a rendelkezésre álló víz minden cseppjét megőrizzék.
I.e. 312-ben Antigonosz Monophtalmosz diadokhosz hadjáratot indított a nabaták ellen. I.e. 87 és 62 között III. Aretasz király egészen Damaszkuszig kiterjesztette a „karavánállam” hatalmát.
I.e. 62-ben a Római Birodalom vazallusa (hűbérese) lesz.
Petra hanyatlása
Hanyatlása kr. u. 106-ban kezdődött, amikor Traianus császár végleg meghódította a nabateus királyságot és Szíria kormányzója, Cornelius Palma fennhatósága alatt Arabia Petraea néven provinciájává tette, Bosra fővárossal.
Petra kereskedelmi kapcsolatai leépültek, és az új karavánutak fölötti felügyeletet a szíriai Palmüra városa vette át (130–270 között). Tovább rontotta a helyzetet a várost sújtó számos földrengés.
Bár Petra korábbi tekintélye megkopott, építészetileg ez idő alatt is fejlődött. Ekkor épült a római színház, az oszlopokkal határolt út – a cradus maximus, diadalívek, új fürdők és nymphaeumok.
636-ban muszlim arabok vették be a várost, azonban mivel a város nem esett a Mekkába vezető zarándokútba, így nem fejlődött.
Petra a 12. században nyerte vissza ókori pompáját, amikor keresztesek építettek itt erődöt, al-Vueira néven. A lovagok 1207-ben visszavonultak, így ismét feledésbe merült a város.
Petra felfedezése
Miután Petra a 7. századtól hanyatlásnak indult és fokozatosan elnéptelenedett, csupán a beduin pásztorok tudtak létezéséről. Utolsó európai látogatói a keresztes lovagok voltak. 1812-ben Jean Louis Burckhardt svájci felfedező egyik útja során kalandos körülmények között talált rá a romvárosra.
A 19. század során mind több utazó, kalandor, felfedező és kutató jutott el Petrába. A város tudományos feltárása 1907-ben vette kezdetét.
A beduinok nagyon rosszul jártak Petra felfedezésével. Néhány évtizeddel később a jordán kormány kitelepítette a törzset a a romváros területéről, hogy átadják a helyüket az egyre növekvő számú turistáknak.
A modern turizmus az 1930-as években kezdődött, ekkoriban épültek az első szállodák, néhány éppen a romvárosban, közvetlenül a római színház mellett. Ezeket a városképet romboló épületeket azóta visszabontották.
Az utolsó döfést Petra elszigeteltségének Steveh Spielberg adta meg híres filmjével.
Az 1980-as évek végén a Petra felé vezető úton, a Szik bejárata előtt egy látogatóközpontot létesítettek.
Petra romvárosa és látnivalói
Petra nemcsak abból a pár épületből áll, amelyet a Spielberg filmből megismert a világ. A Kincstár és a Kolostor talán a két legismertebb látványosság, de a területen több mint 800 történelmi emlék van. Ezek között láthatunk egyszerűbb sírokat, obeliszkeket, amfiteátrumot, utcákat és kegyhelyeket.
Sik (Siq) szurdok
A Sik a Musza folyó által formált szurdok. A folyót a nabateaiak gáttal torlaszolták el, s csatornába terelték, hogy a városba ivóvizet vezessenek. Ezen a mély és helyenként szűk szurdokon keresztül juthatunk be Petrába. A sziklák között fakadó patak vize egykor az életet jelentette.
A szurdokban megtett 1,2 km-es szakasz is igazi élmény. Meredek, az út mindkét oldalán több száz méter magasba törő falak közt kanyarogva érjük le a végcélt. A végén alig több mint 3 méterre szűkül. Ez még katartikusabbá teszi az elénk táruló varázslatos, 40 méter magas, 25 méter széles kincsesház látványát.
Kincsesház (Kincstár) – Khazne Firaun
Petra egyik leghíresebb látnivalója a Khazne Firaun, más néven „a fáraó kincsesháza”, ahogy a beduinok gondolták. A kétzsintes, oszlopos homlokzatú, faragott szobrokkal díszített építmény Petra legrégebbi és legszebb műemléke., feltehetően az egyik első nabata király nyughelye. Stílusa a Nílus deltájában épült világváros, Alexandria jellegzetességeit viseli magán. Szinte mindig ezzel reklámozzák Petrát és ez tárul elénk amikor a Siken (Siq) keresztül megérkezünk
A kincsesház (kincstár) az egyetlen épület Petrában, ami nélkülöz minden nabateai elemet, és kizárólag Alexandriához és az ógörög művészeti hagyományokhoz kapcsolódik. A lenyűgöző homlokzat mögött egy hatalmas, négyzet alaprajzú termet vájtak ki a sziklából. A petrai sírokra jellemzően a terem belső kialakításának egyszerűségével szemben a külső megmunkálás összetett és bonyolult.
A Kincstár valójában egy hellenesztikus homlokzatú királyi síremlék, melyben III. Aretasz nabateuskirály nyugszik. Az épület megtévesztő neve onnan származik, hogy a legenda szerint egy egyiptomi fáraó az épületben rejtette el a kincseit.
A beduinok és kincsvadászok időről időre megpróbálták a homlokzaton található urnát szétlőni a legendabéli arany reményében, de nem találtak semmit.
Dzsebel-Khubtha
A Khaznétől északra fekszik Dzsebel-Khubtha hatalmas tömbje. Itt három nagyméretű királysírt vájtak „a király falaként” ismert sziklafalba: az Urna-, a Korinthoszi-, és Selyem-sírt (Palotasír).
Római színház
Petra jelentős római relikviákat rejt, köztük az 1. században emelt színházat. A csaknem teljesen a sziklába vájt építmény több mint 8.000 néző befogadására volt képes.
Királysírok
A színháztól északra eső szikláknál találjuk a sziklába vájt királysírokat.
Áldozatok Magas Hegye és Ad-Deir kolostor
Az Áldozatok Magas Helyére felmászva csodálatos panoráma tárul elénk. A hegytetőn álló Ad-Deir kolostor hasonló a kincsesházra, de megközelíthetősége miatt kevésbé ismert.
Mózes völgye – Vádi Músza
A Vádi Músza („Mózes völgye”) az a hely, ahol a Biblia szerint Mózes vizet fakasztott a sziklából a Kánaán felé tartó szomjazó zsidóknak. A völgy homokkőből épül fel, a sziklában található ásványi anyagok a kőzet felületén kioldódnak és különböző színűre festik. A domináns rózsaszín, vöröses színt a vas, a sárgát a kén, a zöldet a réz, a fehéret az agyag, a szürkét és feketét a magnézium váltja ki.
Engem a hely természeti szépsége is teljesen lenyűgözött.
Petra és Indiana Jones
Petra igazi népszerűségét és ismertségét Steven Spielberg filmrendezőnek köszönheti. 1989-ben Spielberg a Szik szurdokban és a Fáraó kincsházában forgatta nagy sikerű kalandfilmsorozatának harmadik, Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag című epizódjának csúcsjeleneteit..
A fotóimat 2004 decemberében készítettem, de a látvány és Petra varázslatos világa szerint azóta sem változott.
A legtöbb turista – ahogy mi is -, általában csak pár órát tölt az ősi romvárosban, pedig a látnivalók sokasága miatt egy nap is kellene a felfedezésére. Ha van időnk, érdemes alaposan körülnézni az ősi városban. Ha megéhezünk, akkor sem kell izgulni, még éttermet is találunk a terülten.
Aki nem szeret gyalogolni, teve vagy akár szamár háton is megteheti a szurdokon átvezető utat.
És még egy kihagyhatatlan látnivaló Jordániában.
Rum vádi (arabul: وادي رم, angolul: Wadi Rum), Hold völgye Jordánia délnyugati részének csodálatos természetvédelmi területe, egyik legkedveltebb úti célja. A 74 ezer hektáros, szurdokokkal, sziklákkal, természetes rámpákkal, barlangokkal tagolt sivatagi terület 2011 óta az UNESCO természeti és kulturális világörökség része. A területen ősi sziklarajzok, ókori sziklafeliratok és egy nabateus templom romjai maradtak hátra.
