Damaszkuszi nagymecset: az Omajjád építészet remeke

Az UNESCO viágörökségi listájára is felkerült szír főváros legjelentősebb látnivalója a damaszkuszi nagymecset. Az Omajjád dinasztia alatt, a 8. században épült mecset máig fontos szent hely. Az imaterem közepén áll Keresztelő Szent János mauzóleuma, egy fekete selyemborítású szarkofágban őrzik Keresztelő Szent János fejét.

Damaszkuszi nagymecset este

Damaszkusz, Szíria fővárosa

Az i. e. 3. évezredben alapított Damaszkusz egyike a világ legrégebbi folyamatosan lakott városainak. A település az Egyiptomot Mezopotámiával összekötő kereskedelmi útvonal mentén fekszik. Az i. e. 14. században hol Egyiptom, hol Mitanni felügyelete alatt állt, végül a hettita befolyás alá került.

I. e. 38-ban a Római Birodalomhoz csatolták. 636-ban az Omajjád kalifátus fővárosaként az arab világ része lett. A középkorban elsősorban kardokra és csipkékre szakosodott, virágzó kézműipar központja volt.

A városban a történelem különböző időszakaiból 125 emlékmű maradt fenn, ezek közül a leghíresebb az egykori asszír szentély, majd a későbbi Szent János-bazilika helyére épült Omajjád-mecset és a Szent Pál életútjához köthető templomok és egyéb helyszínek.

Damaszkusz ősi városa 1979 óta az UNESCO világörökség része. 2013-ban felkerült veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára.

Az Omajjádok uralma

A 661 és 750 között uralkodó Omajjádok központja Szíriában volt és Damaszkuszt tekintették fővárosuknak. Uralkodásuk alatt folyamatosan növelték a kalifátus területét. 711-ben nyugat felé átkeltek a Gibraltári-szoroson. 712-ben kelet felé terjeszkedtek, meghódították Szamarkandot is.

717-718-ban eljutottak Konstantinápolyig, a mai Isztambulig is, de azt nem tudták elfoglalni. A mai Irán és Irak területét azonban elhódították. Az adóbevételek mellett hatalmas hadizsákmányra tettek szert, ebből finanszírozták a kalifák költséges építkezéseit.

A Közel-Keleten, Észak-Afrikában és az Ibériai-félsziget déli részén is épültek máig fennmaradt épületek a rájuk jellemző és róluk elnevezett omajjád stílusban. A damaszkuszi nagymecset mellett ilyen a jeruzsálemi Szikladóm Izraelben, és a Córdobai nagymecset Spanyolországban.

Az Omajjádok uralmának az abbászida felkelés vetett véget, amikor egy jaffai ünnepségen lemészárolták a dinasztia még életben lévő tagjait.

Damaszkuszi nagymecset: az Omajjád építészet remeke

Az iszlám terjedésével I. al-Valíd kalifa kr.u. 706-ban mecsetté nyilvánította Damaszkuszban az egykori Jupiter-templom helyén álló Keresztelő Szent János-bazilikát. Hatalmas, tíz évig tartó átalakítás kezdődött. A Jupiter-templom megmaradt külső fala lett a mecset külső fala.

Itt alkalmazták először a boltíves technikát, hogy az oszlopsorok között helyet nyerjenek és minél több hívet befogadhasson az épület. Itt jelent meg a mihráb (az imairányt jelző imafülke), előtte a kalifa díszhelyét kijelölő kupolás térrel.

A 13. század végén a mamlúk uralom alatt egy második imafülke is épült, amelyet értékes kövekkel díszítettek. Ez a nagymecset több más berendezési tárgyával együtt az 1893-ban egy tűzvészben megsemmisült.

A helyreállítás során a késő antik korból származó oszlopokat modern oszlopokkal váltották fel. A jelenlegi imafülke és a mellette látható minbar (szószék) 1894-ből származik.

Az udvar északnyugati sarkában fennmaradt a régi kincstár, a kupolával fedett nyolc oszlopon álló kis épület. Modern mozaikdíszítése a 20. század végén készült, stílusa hasonlít a mecset belsejében található mozaikdíszítés stílusára.

Keresztelő Szent János ereklyéi

A mecsetet a muszlimok között is prófétaként tisztelt Keresztelő Szent János nyughelyeként tartják számon. Az imaterem közepén álló kupolás síremlék Keresztelő Szent János mauzóleuma. A fekete selyemborítású szarkofágban őrzik Keresztelő Szent János fejét.

A hagyomány szerint ez lesz Jézus (Issza) második eljövetelének helyszíne is, aki innen indul majd Jeruzsálembe, hogy végső ítéletet tartson az emberiség felett.

A fotókat 2008-ban készítettem. A 2010-es harcokban a nagymecset egyes részei is megsérültek, de azóta már megtörtént a helyreállítás, így az odalátogatókat mi is ez a látvány fogadja.

Köszönöm a megosztásokat!

Nézd meg ezeket is!

Te is jártál egy csodálatos helyen és szívesen megosztanád velünk fotóidat, gondolataidat? Várjuk szeretettel!
Csatlakozz a Közel és távol Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos információról, érdekességről!

Iratkozz fel a Közel és távol hírlevélre, hogy minden fontos utazási hír, információ eljusson hozzád!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük