Damaszkusz óvárosa és a nagymecset: az Omajjád építészet remeke

Damaszkusz a Közel-Kelet egyik legrégebbi városa, amelyben szorosan összefonódik az iszlám és a kereszténység története. Az UNESCO viágörökségi listájára is felkerült szír főváros legjelentősebb látnivalója a damaszkuszi nagymecset. Az Omajjád dinasztia alatt, a 8. században épült mecset máig fontos szent hely. Az imaterem közepén áll Keresztelő Szent János mauzóleuma, egy fekete selyemborítású szarkofágban őrzik Keresztelő Szent János fejét.

Damaszkusz, Szíria fővárosának története

Damaszkusz előnyös fekvésének köszönheti jelentőségét – hiszen a város egy vízben gazdag , termékeny oázisban található. A muzulmán legenda szerint Ábrahám pátriárka Damaszkuszban született, Mohamed próféta lábnyoma pedig egy délebbi elővárosban tekinthető meg.

A Nagy Mecset Jézus-manaretje az a hely, ahol a muzulmánoknál prófétaként tisztelt Jézus az utolsó ítélet elől leszáll a mennyből, hogy felvegye a harcot az Antikrisztussal. A szíriai keresztények szempontjából tehát a „Kelet gyöngyszemének” vallási kisugárzása van, hiszen itt őrzik Keresztelő Szent János fejét, másrészt itt lett a keresztények egykori üldözöttje Saulból Pállá.

Az i. e. 3. évezredben alapított Damaszkusz egyike a világ legrégebbi folyamatosan lakott városainak. A település az Egyiptomot Mezopotámiával összekötő kereskedelmi útvonal mentén fekszik. Az i. e. 14. században hol Egyiptom, hol Mitanni felügyelete alatt állt, végül a hettita befolyás alá került. I.e. 1470-ben Damaszkusz városát megemlítik az egyiptomi hieroglifiákban.

I.e. 332-ben megjelentek itt Nagy Sándor hódító csapatai.

I. e. 64-ben bevonultak a rómaik. 636-ban az Omajjád kalifátus fővárosaként az arab világ része lett. A középkorban elsősorban kardokra és csipkékre szakosodott, virágzó kézműipar központja volt.

705 és 715 között építették a Nagy Mecsetet.

1401-ben mongol támadás éri a várost, ekkor a művészi és szellemi elit a mai üzbegisztán területén található Szamarkandba menekült.

1516-tól a várost birtokba veszik, és 400 évig uralják az oszmánok.

1920-ban a megbízott francia kormány székhelye. 1946-ban vonultak ki a francia csapatok.

Az Omajjádok uralma

A 661 és 750 között uralkodó Omajjádok központja Szíriában volt és Damaszkuszt tekintették fővárosuknak. Uralkodásuk alatt folyamatosan növelték a kalifátus területét. 711-ben nyugat felé átkeltek a Gibraltári-szoroson. 712-ben kelet felé terjeszkedtek, meghódították Szamarkandot is.

717-718-ban eljutottak Konstantinápolyig, a mai Isztambulig is, de azt nem tudták elfoglalni. A mai Irán és Irak területét azonban elhódították. Az adóbevételek mellett hatalmas hadizsákmányra tettek szert, ebből finanszírozták a kalifák költséges építkezéseit.

A Közel-Keleten, Észak-Afrikában és az Ibériai-félsziget déli részén is épültek máig fennmaradt épületek a rájuk jellemző és róluk elnevezett omajjád stílusban. A damaszkuszi nagymecset mellett ilyen a jeruzsálemi Szikladóm Izraelben, és a Córdobai nagymecset Spanyolországban.

Az Omajjádok uralmának az abbászida felkelés vetett véget, amikor egy jaffai ünnepségen lemészárolták a dinasztia még életben lévő tagjait.

Az Omajjád-mecset udvarán oszlopokon álló, kis nyolcszög alapú épület Al-Valid kalifa kincstára volt.

Damaszkusz UNESCO világöröksége

Damaszkusz a Közel-Kelet egyik legrégebbi városa, amelyben szorosan összefonódik az iszlám és a kereszténység története. Óvárosát és műemlékeit 1979-ben nyilvánították világörökséggé.

A városban a történelem különböző időszakaiból 125 emlékmű maradt fenn, ezek közül a leghíresebb az egykori asszír szentély, majd a későbbi Szent János-bazilika helyére épült Omajjád-mecset és a Szent Pál életútjához köthető templomok és egyéb helyszínek.

Damaszkusz ősi városa 1979 óta az UNESCO világörökség része. 2013-ban felkerült veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára.

UNESCO világörökség része:

• 8 városkapu,
• 125 műemlék,
• többek között az Omajjád mecset,
• a középkori Núraddin-ispotály: 1154-ben épült, állandó orvosi felügyelettel működött a sebészet, az ortopédia, a lázbetegek és elmeháborodottak osztálya.
• a Záhirija-medressze: vallási iskola, ami az iszlám hit erősítését szolgálta,
• Szaradinnak, a keresztes lovagok ellenségének a mauzóleuma,
• a 12. századból származó Núraddin-fürdő: máig a damaszkuszi kereskedők kedvenc találkozó helye.
• Ananiás és Pál kápolnája.

Damaszkuszi nagymecset: az Omajjád építészet remeke

Az iszlám terjedésével I. al-Valíd kalifa kr.u. 706-ban mecsetté nyilvánította Damaszkuszban az egykori Jupiter-templom helyén álló Keresztelő Szent János-bazilikát. Hatalmas, tíz évig tartó átalakítás kezdődött. A Jupiter-templom megmaradt külső fala lett a mecset külső fala.

Az épület háromhajós imatermével és árkádos udvarával az iszlám építészet jellegzetes példája.

Itt alkalmazták először a boltíves technikát, hogy az oszlopsorok között helyet nyerjenek és minél több hívet befogadhasson az épület. Itt jelent meg a mihráb (az imairányt jelző imafülke), előtte a kalifa díszhelyét kijelölő kupolás térrel.

A 13. század végén a mamlúk uralom alatt egy második imafülke is épült, amelyet értékes kövekkel díszítettek. Ez a nagymecset több más berendezési tárgyával együtt az 1893-ban egy tűzvészben megsemmisült.

A helyreállítás során a késő antik korból származó oszlopokat modern oszlopokkal váltották fel. A jelenlegi imafülke és a mellette látható minbar (szószék) 1894-ből származik.

Az udvar északnyugati sarkában fennmaradt a régi kincstár, a kupolával fedett nyolc oszlopon álló kis épület. Modern mozaikdíszítése a 20. század végén készült, stílusa hasonlít a mecset belsejében található mozaikdíszítés stílusára.

Mivel a Korán tiltja az emberalakok ábrázolását, ezért a muzulmán alkotóknak más motívumok után kellett nézniük. Kiteljesítették a kecses, indás ornametika formavilágát, tökéletesítették a táj- és épületábrázolást. Az Omajjád-mecset udvarának díszítőelemei ezekkel a művészi eszközökkel elevenítik fel a paradicsomi témát.

Keresztelő Szent János ereklyéi

A mecsetet a muszlimok között is prófétaként tisztelt Keresztelő Szent János nyughelyeként tartják számon. Az imaterem közepén álló kupolás síremlék Keresztelő Szent János mauzóleuma. A fekete selyemborítású szarkofágban őrzik Keresztelő Szent János fejét.

A hagyomány szerint ez lesz Jézus (Issza) második eljövetelének helyszíne is, aki innen indul majd Jeruzsálembe, hogy végső ítéletet tartson az emberiség felett.

A fotókat 2008-ban készítettem. A 2010-es harcokban a nagymecset egyes részei is megsérültek, de azóta már megtörtént a helyreállítás, így az odalátogatókat mi is ez a látvány fogadja.

Damaszkusz további látnivalói

• A Nemzeti Múzeumot 1919-ben alapították a régészek és a történészek. A múzeumban 4000 éves leleteket láthatunk.
• Damaszkuszi múzeum
• Katonai múzeum
• Művészetek múzeuma
• Omajjád tér
• Nemzeti Könyvtár
• Sayyidah Ruqayya-mecset
• Damaszkuszi Citadella
• Szúk-el-Hamídije: az óváros szívében zajlik a kereskedelem