Lanzarote, a Száz vulkán szigete és csodálatos virágai

Az Atlanti-óceánban, Spanyolország partjaitól nem messze fekvő Lanzarote első pillantásra olyan, mintha egy másik bolygóra csöppennénk. Fekete és vörös lávamezők, holdbéli kráterek, hófehér falvak és türkizkék öblök váltják egymást. Nem csoda hát, hogy Lanzarote, a Kanári-szigetek legkeletibb, legészakibb és egyúttal a legidősebb szigete a Száz vulkán szigete nevet kapta. Marsbéli táját a sziget legnagyobb vulkáni kitörés-sorozata hozta létre a 18. században, amikor több mint 100 vulkán tört ki. Különleges élővilága miatt a szigetet az UNESCO 1993-ban bioszféra rezervátumnak nevezte ki. Ha különleges úti célt keresel, ahol a természet és az ember harmóniában él, Lanzarote garantáltan lenyűgöz. Olvasónknak köszönhetően most mi is tehetünk egy sétát a téli hónapok nyári hangulatában.

Lanzarote, a Száz vulkán szigete

Lanzarote a Kanári-szigetek hét nagy szigete közül a legkeletibb, legészakibb és egyúttal a legidősebb. Lakossága mintegy 125 ezer fő, székhelye 1852 óta Arrecife.

A 846 km² területű sziget hossza 60 km, szélessége 12 km. Gyakran a „Száz vulkán szigetének” hívják, de valójában több mint 300 tűzhányó színesíti a tájat. Az őslakos guancsok Titeroygatra néven emlegették, ami Színes hegyeket jelent. Hivatalos nevét Lancelotto Malocelló genovai tengerészről kapta, aki első európaiként eljutott ide a 14. században.

A sziget legnagyobb vulkáni kitörés-sorozata 1730 és 1736 között zajlott, amikor több, mint 100 vulkán tört ki. Ekkor alakult ki a sziget erősen tagolt felszíne, a sziget legjobb termőföldjei viszont elpusztultak. Az utolsó vulkánkitörés 1824-ben volt.

Lanzerotét az UNESCO 1993-ban Bioszféra-rezervátumnak nevezte ki. Az 51 km²-es Timanfaya Nemzeti Parkot a sziget délnyugati részén hozták létre, a „Tűzhegyek” (Montañas del Fuego) környékén. A nemzeti park a táj megóvása és megőrzése érdekében csak szervezetten látogatható.

A turisták körében igen kedveltek a lávabarlangok és vulkáni kráterek maradványai, ahová az óceán vize beáramlik. A kráterben a homok fekete, a víz az algáktól zöld.

A vörös, okker, barna és fekete színekben játszó dimbes-dombos vidéket inább marsbélnek nevezhetnénk. A száraz, sivatagos völgyek és a sziklás vidékek mellett a 213 km hosszú partvonalán is csupán alig 16,5 km-es a strandolás alkalmas rész.

Lanzarote fővárosa eredetileg a kalóztámadások veszélye miatt a sziget belsejében található Teguise volt, ma azonban a keleti parton fekvő Arrecife a székhelye. A hófehér házairól híres település szülötte a sziget arculatát nagymértékben formáló avantagárd festő, szobrász és építész, César Manrique. Egyik legnépszerűbb műve eyg elhagyatott vulkáni kőfejtőben kialakított csodálatos kaktuszkert, ami ma a sziget fontos látványossága.

Lanzarote növényvilága

A vulkáni talaj ellenére csodálatos növényekben gyönyörködhetünk a szigeten.

Csodálatos látni a januárban is szabadon és dúsan virágzó murvafürtöket (Bougainvilleákat).

Vannak itt számunkra ismeretlen növények is, mint pl. az aranysárga óriáscsésze vagy más néven dzsungelharang.

A Lanzarotei Kaktuszpark (El Jardin del Cactus) több mint 700 kaktuszfaj mintegy 10 000 példányát mutatják be. De kaktuszok még az étterem tetején is nőnek.

A mikulásvirágnak csak a piros fellevelei és a sárga virágai látszanak.

Lanzarote varázslatos látnivaló: tűz, szél és művészet szigete

Kellemes, kirándulásra alkalmas téli időjára maitt sokan érkeznek ide pihenn januárban is.

Timanfaya Nemzeti Park – ahol a föld még mindig él

A sziget ikonikus látványossága a Timanfaya Nemzeti Park, amely az 1730 és 1736 közötti vulkánkitörések nyomán jött létre, nevét a Timanfaya-tűzhányóról kapta.. A „Tűz-hegységként” is emlegetett területen ma is érezhető a föld mélyének ereje: a talaj néhány centiméterrel a felszín alatt akár 100–600 °C-os is lehet.

A parkban geotermikus bemutatót is tartanak: vízzel locsolják meg a talajt, amely néhány másodperc múlva gejzírként tör fel. A látogatás csak vezetett busszal lehetséges, így a törékeny vulkáni táj érintetlen maradhat.

Jameos del Agua – amikor a természet és a művészet találkozik

Lanzarote arculatát jelentősen meghatározta César Manrique, aki hitt abban, hogy az építészetnek alkalmazkodnia kell a természethez. Ennek egyik legszebb példája a Jameos del Agua.

Ez a különleges barlangrendszer egy lávacsatornában alakult ki, amelyet Manrique kulturális térré formált: koncertterem, étterem és egy föld alatti tó is található itt. A tó apró, albínó rákjai kizárólag itt élnek a világon, és a helyiek szerint szerencsét hoznak, ezért is lett a sziget állatszimbóluma.

Cueva de los Verdes, a kalózok búvóhelye

A Jameos del Agua „testvére” a Cueva de los Verdes, amely Európa egyik leghosszabb vulkanikus alagútja. A nevét arról a családról kapta,amelynek tagjai itt rejtőztek el a 16–17. századi kalóztámadások idején. A barlang vezetett túra keretében látogatható, és a végén egy optikai meglepetés is vár – amit nem illik előre elárulni.

Jardín de Cactus: több ezer kaktusz egy helyen

A sziget északi részén található a Jardín de Cactus, ahol több mint 1400 kaktuszfaj él a világ minden tájáról. A kert egy egykori kőbányában kapott helyet, és ismét Manrique tervei alapján alakították ki. A kör alakú amfiteátrumszerű elrendezés lenyűgöző látványt nyújt – még azok számára is, akik nem rajonganak különösebben a növényekért.

Papagayo strandjai – Lanzarote karibi arca

A sziget déli részén, a Los Ajaches Natural Park területén találhatók a híres Papagayo strandok. Az aranyszínű homok és a kristálytiszta víz tökéletes kontrasztot alkot a sötét vulkanikus tájjal. A strandokhoz földúton lehet eljutni, ami még inkább fokozza a felfedezés élményét.

La Geria – bor a hamu alatt

Lanzarote borkultúrája egyedülálló. A La Geria borvidéken a szőlőt kis, félkör alakú kőfalakkal védett mélyedésekbe ültetik, hogy megóvják a széltől. A fekete vulkáni hamu megőrzi az éjszakai nedvességet, így a növények öntözés nélkül is életben maradnak.

A helyi malvázia bor friss, gyümölcsös ízvilágú – egy naplementés kóstoló a lávamezők között felejthetetlen élmény.

Érdekességek Lanzarotéról

• A szigeten szigorú építési szabályok vannak érvényben: a házak többsége fehérre meszelt és legfeljebb 2–3 emeletes.
• Lanzarote 1993 óta az UNESCO bioszféra-rezervátuma.
• A NASA itt tesztelt marsjárókat, mivel a vulkanikus felszín hasonlít a Mars tájához.
• A sziget évente több mint 300 napsütéses nappal büszkélkedhet.

Kinek ajánlott Lanzarote?

• Természetrajongóknak és túrázóknak
• Fotósoknak, akik különleges tájakat keresnek
• Gasztronómiai kalandoroknak
• Azoknak, akik a klasszikus tengerparti nyaraláson túl valami igazán egyedit szeretnének

Lanzarote nem a buja növényzetről vagy a zsúfolt üdülőhelyekről szól. Ez a sziget a kontrasztok, a csend és a természet nyers szépségének birodalma. Ha egyszer meglátod a naplementét a fekete lávamezők felett, örökre emlékezni fogsz rá.

Nagyon köszönjük Benkő Zsuzsának a csodálatos fotókat!