A 17. század elején épült egri minaret Magyarország három ép minaretje közül a legmagasabb és a legjobb állapotú. A minaret erkélyére belépőjegy ellenében, 98 csigalépcső megtétele után juthatunk fel, ahonnan gyönyörű körpanorámás kilátás nyílik Eger városára és a környező tájra.
Egri minaret története
A minaret a muszlim mecsethez, másnéven dzsámihoz épített, vagy illesztett, esetleg különálló, nyúlánk, felfelé elkeskenyedő torony. Formája és felülete lehet hengeres, négyszögletes vagy sokszögletű, esetleg bordás. A minaret tetején egy, két, vagy három erkély található, ahonnan a müezzin naponta ötször – meghatározott időpontokban – imára szólítja fel a hívőket. Manapság a muszlim országokban ezt több esetben már felvételről, hangszórókkal végzik.
Az egri minaret a hajdani Kethuda dzsámihoz tartozott, amit Eger 1596-os elfoglalása után épült. Az építés pontos dátuma nem ismert, valószínűleg a 17. század elején emelhették homokkőből a díszes, vörös homokkőből épült dzsámi mellé. A dzsámi első említése Evlia Cselebitől származik, aki 1664-ben járt Egerben.
A dzsámit a török uralom után Szent Józsefnek szentelt katolikus templommá, majd a 18. században kórházzá alakították, végül 1841-ben lebontották. A helyén templomot építettek.
Az egri minaret alapja 14-szögletű, csúcsával együtt 40 m magas. A kovácsoltvas korláttal kerített erkély 26 méter magasan található. A torony belsejében csigalépcső vezet fel, 98 keskeny, magas lépcsőfokkal.
A 40 méter magas minaretet a hódoltság után 400 ökörrel akarták ledönteni. Az épület azonban elég stabilnak bizonyult, nem dőlt el, hiába húzta a 400 ökör.
A minaret tetőrésze egy villámcsapás következtében összeomlott, az épület állaga folyamatosan romlott. 1829-ben Pyrker János László érsek bádogtetővel vonatta be a tornyot, hogy megóvja azt a teljes lepusztulástól. Ekkor került a tornyra a félholdra állított kereszt is.
A jelenleg látható kőkúpot a műemlék védelme érdekében 1897-ben Möller István tervei alapján, közadakozásból építették rá. Ekkor készülhetett az erkély korlátja is. Möller István fontos munkáival találkozhattunk többek közt a zsámbéki romtemplomnál, a tiszadobi kastélynál vagy a pécsi ókeresztény sírkamráknál is. De a Vajdahunyadi vár tudományos igényű restaurálása (1907–1913) szintén Möller István nevéhez köthető.
A torony külsejét az 1960-as, belső részeit az 1970-es években felújították. Legutolsó felújítására 2018-ban került sor.
A 91 éves török uralom alatt összesen tíz minaretet emeltek Egerben, de közülük csak ez az egy maradt meg.
Az egri minaretet az Egri várból is láthatjuk.
Török emlékek Magyarországon
Dzsámik
Dzsámiból több is fennmaradt az országban. A legismertebb Pécs főterén áll. Gázi Kászim pasa dzsámija még a török időből származik, napjainkban római katolikus templomként üzemel. A magyarországi török-iszlám építészet legmonumentálisabb alkotása Európa legészakibb épségben maradt dzsámija is egyben.
Esztergomban a 400 éves egykori török imaház, az Uzicseli Hadzsi Ibrahim Dzsámi ma múzeumként működik, kortárs művészeti alkotásoknak is otthont ad.
A Baranya megyei Siklós legfőbb látnivalója a tatárjárás után épült Siklósi vár. Ne feledkezzünk meg azonban a szépen felújított, török időket idéző
iszlám imahelyről sem. Malkocs bég dzsámija a 16. században épült, felújítási munkáit 1993-ban Europa Nostra-díjjal ismerték el.
Minaretek
Minaretből csupán három áll teljes magasságában. Az egri minaret az egyetlen magyarországi minaret, ami látogatható, ráadásul a magasságával is kitűnik a többi közül.
A pécsi Jakovali Hassam dzsámi mellett álló minaret az egyetlen, ami dzsámival együtt megmaradt. Ez 30 méter magas torony, 12 szögű alapokon áll. És nem, ez nem a Pécs főterén álló dzsámi, az Gázi Kászám dzámija, hisz annak nem maradt meg a minaretje.
Az érdi 22 méteres minaretet 2000-ben felújították ugyan, de 2020 óta nem látogatható, mert nem biztonságos.
Türbék
A Budapesten található Gül Baba türbe – a Rózsák Atyjának a sírhelye – a törökök 150 éves uralmának egyik hagyatéka. A török dervis, a legendás Gül Babának sírhelye évszázadok távlatában is az iszlám vallásúak zarándokhelye, török turisták kedvelt célpontja. Az ingyenesen látogatható rózsadombi múzeumot és kertjét különösen nyáron, a rózsák nyílása idején érdemes felkeresni.
Idris baba türbéje Pécsett a Rókus dombon található. A terület az oszmán hódoltság korában török temető volt. Idrisz baba bektasi dervis, jövendő mondó volt, akinek türbéjét 1592-ben közadakozásból emelték. A nyolcszögletű falazott türbe közepén sziklasírban fekszik Idris baba csontváza.
Egri minarett látogatása
Az egri minaret nyitvatartási időben, belépődíj ellenében látogatható. Az erkélyre 98 csigalépcső vezet fel, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra.
Tekintettel arra, szűk lépcsőkön tudunk felmászni és a kilátóterasz befogadóképessége is korlátozott, nagyobb csoportok nem látogathatják egyszerre. A nyári turistaszezonban hosszabb nyitvatartási idővel üzemel, de előfordulhat, hogy várakozni kell a feljutáshoz.
Cím: 3300 Eger, Knézich Károly utca
Niytvatartási és egyéb infromációk a minaret hivatalos oldalán olvashatók.
