Vajdahunyadi vár, Erdély legimpozánsabb vára
A Vajdahunyadi vár Erdély legimpozánsabb és leglátványosabb középkori vára. A lenyűgöző gótikus várkastélyt egyik legnagyobb magyar regényírónk, Mikszáth Kálmán „várak királyának” nevezte. A Vajdahunyadi vár nem tévesztendő össze a Budapesten található Vajdahunyad várával. A magyar főváros Városligetében álló vár a milleniumi ünnepségekre, majd a 20. század elején épült a romániai Vajdahunyad településen álló középkori várkastély mintájára.
Vajdahunyadi vár története
Az erdélyi Vajdahunyadon a tatárjárás után épült fel az első vár, melyet Zsigmond király adományozott Hunyadi János apjának, Vajknak 1409-ben. Az adománylevél már külön megemlítette az akkor hároméves kisfiút, Hunyadi Jánost. A pletykák szerint Zsigmond király adományának oka az, hogy Hunyadi János az ő törvénytelen fia volt.
A várat Hunyadi János kaputornyokkal, és védőbástyákkal látta el, külső tornyos várrá alakítva. 1446-ban gótikus várkápolnát, 1452-ben a kéthajós gótikus lovagtermet építettek hozzá. Hunyadi János halála után özvegye, Szilágyi Erzsébet reneszánsz stílusban bővíti, ekkor épül a Mátyás-loggia is. A későbbi tulajdonos, Bethlen Gábor fejedelem idején az északi szárnyra egy, a délire két emelettel bővül, a belső terek pedig barokk díszítést kapnak.
1725-től a kincstári uradalom hivatalai kaptak benne helyet, 1784-ig katonai célra használták. A vár pompája az idők során megkopott, a 18. században egyes épületei már csak vasraktárként üzemeltek.
1807-es látogatásakor I. Ferenc elrendelte felújítását, de 1818-ban egy villámcsapás következtében hatalmas tűz keletkezett. Majd 1854-ben ismét tűz pusztította.
1868-ban közadakozásból kezdték meg a helyreállítást. Eredetileg Sissi és Ferencz József fiának, Rudolf főhercegnek szánták, a magyar nemzet ajándékaként. A gótikus stílusban folytatott helyreállítást előbb Schulcz Ferenc, majd Steindl Imre irányította. Steindl Imre alakította ki a tetők mai formáját.
Tudományos igényű restaurálása Möller István nevéhez köthető (1907–1913). Möller István fontos munkáival találkozhattunk a zsámbéki romtemplomnál, a Lehel téri Árpád-házi Szent Erzsébet-templomnál, a tiszadobi kastélynál vagy a pécsi ókeresztény sírkamráknál is.
1956 óta ismét folyamatos helyreállítási munkák zajlanak a várban, mert a szomszédos bányák, gyárak folyamatosan szennyezik és rontják állapotát..
Vajdahunyadi vár termei
Belső tereiben történelmi, régészeti és néprajzi tárgyakat állítanak ki.
Négy hatalmas pillérre támaszkodó fahíd vezet át a Zalasd által kivájt mély és széles árkon. A Kaputoronyból nyílik a lejárás a kazamatákba.
Nyugati oldalán található a Hunyadi János alatt épült palotaszárnya, alsó szintjén a 17. századi freskóval díszített lovagteremmel. A felső szinten található az ún. Országház, utalva arra, hogy Hunyadi kormányzósága idején itt zajlottak a fontosabb tárgyalások.
Az 1458 után Szilágyi Erzsébet által építtetett Mátyás-loggia az első fennmaradt reneszánsz építmény Erdélyben.
Az egyetlen kandalló, amely a középkori Magyar Királyság idejéből fennmaradt, a Kapisztrán-toronyban található.
Érdekességek a Vajdahunyadi Várról
A monumentális és impozáns várat több mint 350 ezer turista látogatja évente. A filmesek is gyakran választják helyszínül. Itt forgatták a Luther Márton, a Nostradamus és VIII. Henrik életét bemutató filmeket.
A 2020-as években hatalmas felújítás kezdődött a várban. Az összköltség körülbelül ötmillió euró (1,6 milliárd forint), mely kilencvennyolc százalékban európai uniós forrásból érkezik.
A felújítás alatt sincs bezárva, belépőjegy ellenében látogatható.
Mikszáth Kálmán egyenesen a királyok várának hívta az erdélyi várkastélyt.
Petőfi Sándor kétszer is meglátogatta a Vajdahunyadi várat, verset is írt róla:
„Mily hős lakott itt, a nagy Hunyadi!
[…]
Itten lakott ő, tán olykor éppen itt
Gondolkodék e bástya tetején.
Innen tekintett a jövőbe ő,
Ahonnan most a múltba nézek én.” (Petőfi Sándor: Vajdahunyadon)
Szilágyi Erzsébet többek között az építkezések kényelmetlenségei miatt volt kénytelen terhesen elutazni Vajdahunyadról és ezért született a későbbi Mátyás király Kolozsvárott.
Az úgynevezett Mátyás-loggia volt az első reneszánsz stílusú épület Erdélyben.
A kétszintes építmény palota alsó és felső teremből áll, amelyek hossza 26 méter, szélessége 11 méter. Az alsó terem magassága hét méter, a felsőé 8,8 méter. Udvari (keleti) falának vastagsága 1,5 méter, a Zalasdra tekintő (nyugati) fala pedig 2,2 méter vastag a földszinten, illetve 1,5 méter az emeleten.
