Vajdahunyadi vár, Erdély legimpozánsabb vára

Vajdahunyad vára Erdély legimpozánsabb és leglátványosabb, teljesen épen maradt középkori vára. A lenyűgöző gótikus várkastélyt egyik legnagyobb magyar regényírónk, Mikszáth Kálmán “várak királyának” nevezte.

A Vajdahunyadi vár nem tévesztendő össze Budapesten, a Városligetben található Vajdahunyad várával. Ez utóbbi az 1896-os millenniumi ünnepségek, a honfoglalás emlékére épült az erdélyi középkori vár mintájára.

Az erdélyi Vajdahunyadon a tatárjárás után épült fel az első vár, melyet Zsigmond király adományozott Hunyadi János apjának, Vajknak 1409-ben. Az adománylevél már külön megemlítette az akkor hároméves kisfiút, Hunyadi Jánost. A pletykák szerint Zsigmond király adományának oka az, hogy Hunyadi János az ő törvénytelen fia volt.

A várat Hunyadi János kaputornyokkal, és védőbástyákkal látta el, külső tornyos várrá alakítva. 1446-ban gótikus várkápolnát, 1452-ben a kéthajós gótikus lovagtermet építettek hozzá.  Hunyadi János halála után özvegye, Szilágyi Erzsébet reneszánsz stílusban bővíti, ekkor épül a Mátyás-loggia is. A későbbi tulajdonos, Bethlen Gábor fejedelem idején az északi szárnyra egy, a délire két emelettel bővül, a belső terek pedig barokk díszítést kapnak.

1868-ban közadakozásból kezdték meg a helyreállítást. Eredetileg Rudolf főhercegnek szánták, a magyar nemzet ajándékaként. A gótikus stílusban folytatott helyreállítást előbb Schulcz Ferenc, majd Steindl Imre irányította. Steindl Imre alakította ki a tetők mai formáját. Tudományos igényű restaurálása Möller István nevéhez köthető (1907–1913). 1956 óta ismét folyamatos helyreállítási munkák zajlanak a várban.

A vár belépőjegy ellenében látogatható. Belső tereiben történelmi, régészeti és néprajzi tárgyakat állítanak ki.

Négy hatalmas pillérre támaszkodó fahíd vezet át a Zalasd által kivájt mély és széles árkon. A Kaputoronyból nyílik a lejárás a kazamatákba.

Nyugati oldalán található a Hunyadi János alatt épült palotaszárnya, alsó szintjén a 17. századi freskóval díszített lovagteremmel. A felső szinten található az ún. Országház, utalva arra, hogy Hunyadi kormányzósága idején itt zajlottak a fontosabb tárgyalások.

Az 1458 után Szilágyi Erzsébet által építtetett Mátyás-loggia az első fennmaradt reneszánsz építmény Erdélyben.

Az egyetlen kandalló, amely a középkori Magyar Királyság idejéből fennmaradt, a Kapisztrán-toronyban található.

A monumentális és impozáns várat több mint 350 ezer turista látogatja évente. A filmesek is gyakran választják helyszínül. Itt forgatták a Luther Márton, a Nostradamus és VIII. Henrik életét bemutató filmeket.

Jelenleg hatalmas méretű felújítás folyik a várban, a tervek szerint 2021-re fejezik be. Az összköltség körülbelül ötmillió euró (1,6 milliárd forint), mely kilencvennyolc százalékban európai uniós forrásból érkezik.