Tiszadobi Andrássy-kastély: legromantikusabb kastélyunk a Tiszánál
A csodálatosan felújított Tiszadobi Andrássy-kastély magyarországi historizáló építészet legjobban sikerült alkotása, és az egyik legromantikusabb kastélyunk. A 2020-as bezárása után 2023. december 7-én újra megnyílt műemlék hangulatos, korhű enteriőrjeivel, ősfás parkjával és sövénylabirintusával Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye legkedveltebb és leglátogatottabb látványosságai közé tartozik.
A tiszadobi Andrássy-kastély története
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye legnyugatibb részén található a romantikus stílus tiszadobi Andrássy-kastély. A szájhagyomány szerint a kastély Erzsébet magyar királyné tiszteletére, a francia Loire folyó mentén épült középkori lovagi várkastélyok mintájára készült.
Az épületet Meinig Artúr építész idősebb gróf Andrássy Gyula – az Osztrák-Magyar Monarchia első külügyminisztere – elképzelései alapján tervezte és építtette, 1880 és 1885 között. Az U alaprajzú saroktornyos épület dél-keleti tornyához csatlakozik az egyetlen később épült rész, a zárterkély, melyet Möller István építész épített hozzá 1910-ben. Ebben a részben alakították ki a kastély egyik különleges látványosságát, a Rippl-Rónai József által szecessziós stílusban tervezett ebédlőt.
Möller István nevéhez több műemlék épületünk tervezése, restaurálása vagy feltárása köthető, például erdélyi Vajdahunyadi vár, pécsi Ókeresztény sírkamrák, zsámbéki Romtemplom.
Andrássy Gyula gróf, egykori miniszterelnök és külügyminiszter, az Andrássy út névadója, csak két évig élvezhette kastélyát. 1890-es halála után, fia, ifjabb Andrássy Gyula gróf örökölte a tiszadobi birtokot.
A kor ízlésének megfelelően az épület homlokzata előtt külön előparkot létesítettek nyírt bukszusokkal, tiszafákkal, középen egy Fadrusz János által készített szoborral. A kastély környékét egykor rózsalugasok és díszcserjék is ékesítették.
1918 őszén fegyveres forradalmárok a bútorzatot és a berendezési tárgyak nagy részét tönkretették. A második világháború végén román hadikórházat telepítettek ide, az elhunyt román katonák ma is a parkban nyugszanak. 1948-nam megközelítőleg 300 osztrák gyerek nyaralt a kastélyban, ezt követően pedig egy évan át görög menekültek gyerekei éltek itt. A szocializmus éveiben gyermekotthonként funkcionált.
A park területe a második világháború után csökkent, jelenleg 15 katasztrális hold. A kastély mögött angolkertet alakítottak ki, amit a mai napig szépen gondoznak.
2007-ben a gyermekváros a falun belül új épületbe költözött és megkezdődött a kastély és a park teljes rekonstrukciója.
2015 decemberében nyílt meg a kastély a nagyközönség előtt. 2020 novemberében azonban bezárták, mert újabb felújítási munkák kezdődtek uniós támogatással.
2023. december 7-én átadták a tiszadobi Andrássy-kastélyt, amely másfélmilliárd forint vissza nem térítendő európai uniós forrásnak köszönhetően hűen szemlélteti, hogyan élt egykor nyaralókastélyában az Andrássy család.
Tiszadobi kastély látnivalói, termei
Az épület egyik érdekessége, hogy az évszakok számának megfelelően 4 bejárata, a hünapok számának megfelelően 12 tornya, a hetek számának megfelelően 52 szobája és a 365 napnak megfelelően ugyanennyi ablakszeme van.
A kastély főbejárata a gyönyörű főlépcsőházba nyílik, melyben egy áttört díszű, tölgyfakorlátos, lépcső vezet a második emeletig. A főlépcsőházból a hallba, az egykori lovagterembe jutunk. A hall közepén álló kőkandallót az Andrássyak faragott címere díszíti.
A kastélyépület főbejárata fölötti színes ablakokon az Andrássyak címere található, belépve az előtér padlóburkolata közepén márványmozaik orsozlán látható.
A földszinti nagyterem északi falának közepén gótikus-reneszánsz kőkandalló áll, ekörül az Andrássy-ősök portréi és gobelinek, valamint régi fegyverek, páncélok borították a falakat.
A földszinten rendezték be az Andrássy család mindennapjait bemutató állandó kiállítást. Korhű bútorokkal, berendezési tárgyakkal felszerelve nézhetjük meg a nagyszalont, a grófi dolgozószobát, a zeneszalont, a könyvtárat, a grófi család hálószobáit. Az északnyugati toronyban találhatók Andrássy Katinka toronyszobája.
A kastély elős emeletén a főfolyoső előteréből léphetünk a Vörös-szalonba, valamint a belőle nyíló toronyszobába, ahol Andrássy Katintka gródnő született. A grófi dolgozószobától kelet felé a 110 m2-es, L alakú gyűjteményes nagyszalon található, amely az Andrássyak idején dugig volt értékes műkincsekkel és bútorokkal.
A szalon mennyezetét növénymotívumos gipszstukkó díszíti, falain alacsony lambéria fut körbe, déli falán gazdagon faragott tölgyfaborítású kandalló található, amelyen szimmetrikusan egy-egy teljes oáncélzat állt a 20. század elején.
Az áttört díszítésű tölgyfakorlát a főlépcsőházban
Említést érdemel az ún. fekete ebédlő és a budapesti Andrássy-palotából idetelepített Rippl-Rónai József által tervezett szecessziós stílusú ebédlő. Róth Miksa fantasztikus üvegablakaiból már csak a felső rész eredeti, alsó része a gyermekvárosi időszaknak esett áldozatul. A csillárokat kortárs magyar iparművészek tervezték a múlt századforduló divatjának megfelelően.
A fekete ebédlő Róth Miksa ablakokkal
A kastély kertje
A kastély szépségét fokozza mesés természeti környezete, a Tisza és holtágai menti ősfás ártéri erdők változatossága. A park egyedülálló nevezetessége a középkori liliom rajzolatú bukszuslabirintus, benne a Fadrusz János tervei alapján készült Lányszöktetés című szoborral.
A bukszuslabirintus
A Fadrusz János tervezte Leányszöktetés c. szobor a bukszuslabirintusban
Nagyon köszönjük Csanádi Józsefnek a csodálatos fotókat!