Egri vár, ahol a hősök győzedelmeskedtek a törökök felett
Ahogy váraink többsége, az Egri vár is a 13. században, a tatárjárás után épült. Népszerűsége főként Gárdonyi Géza híres regényének, az Egri Csillagoknak, illetve az abból készült remek filmnek köszönhető. A város fölé magasodó impozáns falak mögött számtalan történelmi és művészeti látnivaló vár felfedezésre. A Dobó Isván Vármúzeum kiállítása, a kazamaták, a börtön múzeum mellett panoptikumot is találunk hazánk egyik legismertebb várában, és nemzeti emlékhelyünkön. Még a híres nedű, az egri bikavér legendája is a törökökhöz és a várhoz kötődik.
A Bükk lábánál, az Eger patak völgyében fekszik a főként váráról és törökkel vívott ostromáról híres Eger városa, Heves megye székhelye. A “barokk és a borok” városának romantikus helyszínei minden évszakban tartogatnak meglepetést.
Egri vár története
Az Eger patak két partján épült város várdombján alapította meg Szent István király az első püspökségek egyikét. A Szent János evangélista tiszteletére szentelt, háromhajós, román stílusú székesegyházat föltehetően Szent László király idején, a 11. század végén emelték. Az egyházi épületek maradványait az 1970-es és az 1990-es évek ásatásai során megtalálták, makett formában a vártörténeti kiállításon meg is tekinthetjük.
Az 1241-es tatárjárás után vált szükségessé a püspökség megerősített védelme, ekkor magas kőfalakkal vették körbe. A 14. századi krónikákban a székesegyház után a várat is Szent János evangélista várának nevezték.
Eger vár ostorma
A 16. század elején a török támadások kivédésére megerősítették a várat, külső és belső védelmet hoztak létre. Dobó Istvánt 1548-ban nevezték ki várkapitánynak, aki helyőrséggel és hadieszközökkel tovább erősítette végvárat.
Az Oszmán Birodalom serege ostrom alá vette az egri végvárat, de a hős védők sikeresen visszaverték a túlerőben lévő törökök támatásait. A vár súlyosan megsérült, de bevenni nem tudták.
Az Egri vár dicsőséges diadalának eseményei Füzesabonynál kezdődtek 1552 szeptember 9-én, ahol egy egri lovaskülkönítmény harcba keveredett a törökökkel. Miután egyiküknek sikerült visszajutnia a várba, jelentette Dobó István várkapitánynak, hogy a török had már csak pár kilométerre van.
Dobó István üzenetet kapott Kara Ahmed pasától, hogy adja fel a várat, mire ő megeskette a védőket, hogy akár életük árán is megakadályozzák Eger vesztét.Válaszként pedig a vár fokára két kopja között egy fekete koporsót függesztetett fel, jelezve, hogy a támadók csak az életük árán győzhetnek.
Az ostrom első szakaszában, a megmenekülésük reményében Hegedűs István hadnagy és társai árulást készítettek elő. Miután lelepleződtek, Dobó a vezért felakasztatta, társainak pedig levágatta a fülét.
A sorozatos sikertelenség miatt a törökök között nőni kezdett az elégedetlenség, ráadásul a várfalon megjelenő nők látványa rettegéssel töltötte el őket. Úgy hitték, aki asszony által vész el, sohasem juthat a paradicsomba. Az október 13-án kezdődött újabb eredménytelen roham után az oszmán hadak elvonultak a vár alól.
A egri vitázek diadalához nagyban hozzájárult a pécsi kovácsmester hadnaggyá lett fia, Bornemissza Gergely tűzszerészi leleményessége is. Bornemissza 1553-ban – Dobót követve – egri várkapitány lett, róla nevezték el a Gergely-bástyát.
Egy évvel később Bornemissza Gergelyt a füleki bég elfogta és Isztambulba vitette az Egernél kudarcot valló Kara Ahmed pasához. A pasa parancsára Bornemisszát a Héttorony udvarán felakasztották. Ugyanebben az évben Ahmedet is elérte a végzet, Szigetvárnál elhunyt I. Szulejmán felesége, Hürrem intrikáinak köszönhetően kivégezték.
Az egri vár ostromát először Tinódi Lantos Sebestyén örökítette meg:
Summáját írom Egör várának,
Megszállásának, viadaljának,
Szégyönvallását császár hadának,
Nagy vigaságát Ferdinánd királnak.
Székely Bertalan az Egri nők címú festményén az egri várat védő hölgyek hősiességét jeleníti meg.
Egri bikavér legendája
Az egri bikavér legendája is a vár ostromához fűződik. A harcban elfáradt és elcsüggedt katonák bátorítéséra a kapitány vörösbort hozatot fel a pincékből. A bortól a katonák újult erőre kaptak, a törökök pedig, akik csak a várvédők szakálán végigcsorgó vörösfolyadékot, illetve jótékony hatását látták, azt hitték, a vitézek bikák vérét isszák.
Egri csata utáni évek
Az egri vár évtizedekig tartó újjáépítése során korszerűsítették a védműveket, a helyőrség létszámát hétezer főre emelték. Ennek ellenére az 1596-os második ostromban török kézre került és maradt is 91 évig, ami alatt bővítették az erődrendszert. A Habsburgok 1687-ben vették vissza. 1701-ben a császári haditanács felrobbantatta a külső vár védőműveit, így a Rákóczi-szabadságharcban csak a belső vár kapott kisebb szerepet.
Hanyatlás kezdődött, a kövek jó részét széthordták építkezésekhez. A 19. század közepén már csak egy helyenként falakkal övezett, az elbontott épületek maradványait is elrejtő füves dombként emelkedett a város fölé. Az egyetlen megmaradt épület a börtönné és magtárrá átalakított középkori püspöki palota volt. A régészeti kutatómunka és helyreállítás csak 1862-ben kezdődött el. Többek közt a város alá is behúzódó föld alatti járatrendszert fedeztek fel.
A vár rekonstrukciója 2009-ben kezdődött. 2014-re elkészült a Török kert, a vársétány, felépült a fegyvertár, befejeződött a közművek cseréje, és elkészült a Szép-bástya rekonstrukciója is. A Nemzeti Várprogram keretében jelenleg is tart a felújítása.
Az Egri Vár 2014-től Nemzeti Emlékhely, az 1552-ben a török sereg felett aratott győzelem kultuszhelyeként került a kitüntetett figyelem középpontjába.
Ergi vár látnivalói, kiállításai
Dobo István Vármúzeum
A várba és a Dobó István Vármúzeumba a Dózsa György térnél lévő feljárón juthatunk fel. A várkapun belépve hatalmas falak és bástyák fogadják a látogatókat.
A vár ma már nemzeti emlékhely. A várban működő Dobó István Vármúzeum bemutatja a látogatók számára Eger és Heves megye régészeti, történeti, numizmatikai, néprajzi, képzőművészeti, iparművészeti és irodalomtörténeti örökségeit. Kiemelten kezeli az egri vár történelmi és épített örökségét, valamint Gárdonyi Géza írói hagyatékát.
Gótikus Püspöki Palota
A várudvar középen csodálható meg a román és gótikus stílusú püspöki székesegyház épülete. Ez az egyetlen épület a várban, amely már a 16. században is állt. Dobó István főhadiszállásként használta. Ez egyben Eger város legrégebbi épülete is.
A jelenlegi palotaépület helyén a 13. század második felében már állt egy palota. Késő gótikus stílusban történő átépítése Beckensloer János püspöksége (1468–1474) idején történt meg. Ekkor épült az udvarra néző déli homlokzat elé a kétszintes boltozott loggia. Az alsó szint pincéjében rendezték be a tömlöcöt, erről kapta nevét később a szomszédos Tömlöc bástya, ahová a tömlöc ajtaja nyílott. Az 1552-es ostromban a palota súlyosan megsérült.
1694-ben a palota keleti része összeomlott, amit újjáépítettek. A 18. század közepi tűzvész pusztítása után lebontották.
A földszinten időszaki kiállításokat tartanak, az emelti részen pedig az egri vár történelmével ismerkedhetünk meg. Legértékesebb műemléke a 15. századból származó alexandriai Szent Katalint ábrázoló szobortorzó. A negyedik teremben az 1552-es török elleni hősi várvédés elevenedik meg a diorámákon, különböző hang- és látványelemekkel. A további termekben a végvári élet mindennapjait ismerhetjük meg, illetve a török megszállás emlékeivel találkozhatunk.
Külön említést érdemel a noszvaji református templom festett, kazettás mennyezete. A hajdani Árpád-kori templom 1928-ban került lebontásra. A művészettörténeti ritkaságnak számító festett, fakazettás mennyezet az 1700-as évek elején készült, az 1960-as években került Egerbe. A mennyezetképek legjellegzetesebb darabjainak másolatai Noszvajon is megtekinthetők a református templomban.
Hősök terme Dobó István szarkofágjával
A földszinti Hősök terme csak csoportosan, vezetéssel látogatható. Középen Dobó István szarkofágja, a terem két oldalán hat, a várvédőket szimbolizáló szobor áll. A falon a várvédők neveit olvashatjuk.
Egri vár panoktikuma
A külön belépőjeggyel látogatható Panoptikumban Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének élethű nagyságú, viaszból készült szereplői eleveneknek meg.
Kazamaták
A kazamatákat az 1552-es ostrom után építették ki. A három szinten futó alagutak biztosították a várbeliek mozgását bástyák között az ostrom idején.
Képtár
A Püspöki Palota bal oldalán lévő épületben, a Képtárban külföldi és magyar festők művei kerültek kiállításra.
Gárdonyi Géza sírja
A vár egyik fülesbástyáján, Baúebek-bástyán helyezték örök nyugalomra Gárdonyi Gézát, az Egri csillagok szerzőjét. Végrendelete szerint, a halála utáni évben, regénye 1923-as kiadásába belekerült a várvédők névsora is.
A síron ez a három szó olvasható: „Csak a teste”, utalva arra, hogy szelleme alkotásaiban örökké él.
Börtönkiállítás
A nagy pincében berendezett Börtönkiállítás a középkori kínzóeszközökkel ismertet meg.
A várból csodálatos kilátás nyílik a városra.
Egri csillagok film
Egri csillagok (angol cím: The Lost Talisman – Az elveszett amulett) címmel 1968-ban, Várkonyi Zoltán rendezésében mutatták be Gárdonyi Géza azonos című regényéből készült magyar–bolgár történelmi filmet. A tengerparti jelenetek egy részét a Balatonnál, más részüket pedig Bulgáriában vették fel. A török seregeket a Magyar Néphadsereg kiskatonái „alakították”, a forgatásra ötezer sorkatonát vezényeltek ki.
A várostrom jeleneteihez a Pilisben építettek fel egy díszletvárat. A várrom ma is áll a Nagy-Kevély délnyugati lejtőjén, Pilisborosjenő határában, közel a Teve-sziklához és az Országos Kéktúra útvonalához.
Nyitvatartási és további információkat a vár hivatalos oldalán találsz.
Olvasói kiegészítések
Kovács Attilától, aki két évig volt a várban idegenvezető kaptunk egy kis kiegészítést: „A vár története ott kezdődik, hogy a templombástyát Szent István építtette, és a történet szerint a szomszédos hegyről nézte, amit Királyszéknek hívnak. A templombástya, az tulajdonképpen a székesegyház, 1550-ben alakíttatta bástyává Dobó István.”
Katalin Ferenczyné Lendeczky: ” A falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében.”
/ Dobó István várkapitány egyik mának is szóló mondata/
A fotók többsége saját, a többiért köszönetet mondok Kozma Andreának!
