Egri vár, ahol a hősök győzedelmeskedtek a törökök felett

Ahogy váraink többsége, az Egri vár is a 13. században, a tatárjárás után épült. Népszerűsége főként Gárdonyi Géza híres regényének, az Egri Csillagoknak, illetve az abból készült remek filmnek köszönhető. A város fölé magasodó impozáns falak mögött számtalan történelmi és művészeti látnivaló vár felfedezésre.

Egri vár

Egri vár története

Az Eger patak két partján épült város várdombján alapította meg Szent István király az első püspökségek egyikét. A Szent János evangélista tiszteletére szentelt, háromhajós, román stílusú székesegyházat föltehetően Szent László király idején, a 11. század végén emelték. Az egyházi épületek maradványait az 1970-es és az 1990-es évek ásatásai során megtalálták, makett formában a vártörténeti kiállításon meg is tekinthetjük.

Az 1241-es tatárjárás után vált szükségessé a püspökség megerősített védelme, ekkor magas kőfalakkal vették körbe. A 14. századi krónikákban a székesegyház után a várat is Szent János evangélista várának nevezték.

A 16. század elején a török támadások kivédésére megerősítették a várat, külső és belső védelmet hoztak létre. Dobó Istvánt 1548-ban nevezték ki várkapitánynak, aki helyőrséggel és hadieszközökkel tovább erősítette végvárat. Az Oszmán Birodalom serege 1552 szeptemberében vette ostrom alá az egri végvárat, de a hős védők sikeresen visszaverték a túlerőben lévő törökök támatásait. A vár súlyosan megsérült, de bevenni nem tudták.

Évtizedekig tartó újjáépítés során korszerűsítették a védműveket, a helyőrség létszámát hétezer főre emelték. Ennek ellenére az 1596-os második ostromban török kézre került és maradt is 91 évig, ami alatt bővítették az erődrendszert. A Habsburgok 1687-ben vették vissza. 1701-ben a császári haditanács felrobbantatta a külső vár védőműveit, így a Rákóczi-szabadságharcban csak a belső vár kapott kisebb szerepet.

Hanyatlás kezdődött, a kövek jó részét széthordták építkezésekhez. A 19. század közepén már csak egy helyenként falakkal övezett, az elbontott épületek maradványait is elrejtő füves dombként emelkedett a város fölé. Az egyetlen megmaradt épület a börtönné és magtárrá átalakított középkori püspöki palota volt. A régészeti kutatómunka és helyreállítás csak 1862-ben kezdődött el. Többek közt a város alá is behúzódó föld alatti járatrendszert fedeztek fel.

A vár rekonstrukciója 2009-ben kezdődött. 2014-re elkészült a Török kert, a vársétány, felépült a fegyvertár, befejeződött a közművek cseréje, és elkészült a Szép-bástya rekonstrukciója is. A Nemzeti Várprogram keretében jelenleg is tart a felújítása.

Az Egri Vár 2014-től Nemzeti Emlékhely, az 1552-ben a török sereg felett aratott győzelem kultuszhelyeként.

Ergi vár látnivalói, kiállításai

A várba és a Dobó István Vármúzeumba a Dózsa György térnél lévő feljárón juthatunk fel. A várkapun belépve hatalmas falak és bástyák fogadják a látogatókat.

Gótikus Püspöki Palota

A várudvar középen csodálható meg a román és gótikus stílusú püspöki székesegyház épülete. Ez az egyetlen épület a várban, amely már a 16. században is állt. Dobó István főhadiszállásként használta. Ez egyben Eger város legrégebbi épülete is.

A jelenlegi palotaépület helyén a 13. század második felében már állt egy palota. Késő gótikus stílusban történő átépítése Beckensloer János püspöksége (1468–1474) idején történt meg. Ekkor épült az udvarra néző déli homlokzat elé a kétszintes boltozott loggia. Az alsó szint pincéjében rendezték be a tömlöcöt, erről kapta nevét később a szomszédos Tömlöc bástya, ahová a tömlöc ajtaja nyílott. Az 1552-es ostromban a palota súlyosan megsérült.

1694-ben a palota keleti része összeomlott, amit újjáépítettek. A 18. század közepi tűzvész pusztítása után lebontották.

A földszinten időszaki kiállításokat tartanak, az emelti részen pedig az egri vár történelmével ismerkedhetünk meg. Legértékesebb műemléke a 15. századból származó alexandriai Szent Katalint ábrázoló szobortorzó. A negyedik teremben az 1552-es török elleni hősi várvédés elevenedik meg a diorámákon, különböző hang- és látványelemekkel. A további termekben a végvári élet mindennapjait ismerhetjük meg, illetve a török megszállás emlékeivel találkozhatunk.

Külön említést érdemel a noszvaji református templom festett, kazettás mennyezete. A hajdani Árpád-kori templom 1928-ban került lebontásra. A művészettörténeti ritkaságnak számító festett, fakazettás mennyezet az 1700-as évek elején készült, az 1960-as években került Egerbe. A mennyezetképek legjellegzetesebb darabjainak másolatai Noszvajon is megtekinthetők a református templomban.

A földszinti Hősök terme csak csoportosan, vezetéssel látogatható. Középen Dobó István szarkofágja, a terem két oldalán hat, a várvédőket szimbolizáló szobor áll. A falon a várvédők neveit olvashatjuk.

Egri vár Dobó István sírja

Panoktikum

A külön belépőjeggyel látogatható Panoptikumban Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének élethű nagyságú, viaszból készült szereplői eleveneknek meg.

Kazamaták

A kazamatákat az 1552-es ostrom után építették ki. A három szinten futó alagutak biztosították a várbeliek mozgását bástyák között az ostrom idején.

Képtár

A Püspöki Palota bal oldalán lévő épületben, a Képtárban külföldi és magyar festők művei kerültek kiállításra.

Gárdonyi Géza sírja

A vár egyik fülesbástyáján helyezték örök nyugalomra Gárdonyi Gézát, az Egri csillagok szerzőjét.

Egri vár - Gárdonyi Géza sírja

Börtönkiállítás

A nagy pincében berendezett Börtönkiállítás a középkori kínzóeszközökkel ismertet meg.

A várból csodálatos kilátás nyílik a városra.

Egri csillagok (angol cím: The Lost Talisman – Az elveszett amulett) címmel 1968-ban, Várkonyi Zoltán rendezésében mutatták be Gárdonyi Géza azonos című regényéből készült magyar–bolgár történelmi filmet. A tengerparti jelenetek egy részét a Balatonnál, más részüket pedig Bulgáriában vették fel. A török seregeket a Magyar Néphadsereg kiskatonái „alakították”, a forgatásra ötezer sorkatonát vezényeltek ki.

A várostrom jeleneteihez a Pilisben építettek fel egy díszletvárat. A várrom ma is áll a Nagy-Kevély délnyugati lejtőjén, Pilisborosjenő határában, közel a Teve-sziklához és az Országos Kéktúra útvonalához. 

Nyitvatartási és további információkat a vár hivatalos oldalán találsz.

Olvasói kiegészítések

Kovács Attilától, aki két évig volt a várban idegenvezető kaptunk egy kis kiegészítést: “A vár története ott kezdődik, hogy a templombástyát Szent István építtette, és a történet szerint a szomszédos hegyről nézte, amit Királyszéknek hívnak. A templombástya, az tulajdonképpen a székesegyház, 1550-ben alakíttatta bástyává Dobó István.”

Katalin Ferenczyné Lendeczky: ” A falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében.”
/ Dobó István várkapitány egyik mának is szóló mondata/

A fotók jó része saját, a többiért köszönetet mondok Kozma Andreának!

Köszönöm a megosztásokat!
  • 650
  • 5
  •  
  •  
  • 650
  •  
  • 5
  •  

Nézd meg ezeket is!

Te is jártál egy csodálatos helyen és szívesen megosztanád velünk fotóidat, gondolataidat? Várjuk szeretettel!
Csatlakozz a Közel és távol Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos információról, érdekességről!

Iratkozz fel a Közel és távol hírlevélre, hogy minden fontos utazási hír, információ eljusson hozzád!

Nagy Jucó

Nagy Jucó blogger, a virágok és az utazások szerelmese

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tizenöt − 11 =

A weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezd a sütik használatát, vagy zárd be az oldalt. További információ

Az Uniós adatvédelmi törvény értelmében tájékoztatlak, hogy a balkonada.hu honlapon "cookie"-kat, magyarul vagy "sütiket" használunk. A sütik kicsi, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé és személyre szabottá tegye számodra a böngészést.
A sütiket bármikor letilthatod vagy újra engedélyezheted a böngésző beállításaiban. Amennyiben a tiltást nem teszed meg, illetve ha a "Rendben" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

További információért a sütikről és az adatkezelésről kattints az alábbi linkre:
Adatkezelési tájékoztató

Bezárás