Lőcse látnivalói: Levoča, a Szepesség fekete városa

Lőcse, a Felvidék gyöngyszeme akkor vált igazán kedvelt úti céllá, amikor 1971-ben bemutatták a Zsurzs Éva által rendezett Fekete város című filmsorozatot. A Mikszáth Kálmán azonos című regényéből  készült film tízezreket vonzott az akkor még csehszlovákiai városba. A most már Szlovákiához tartozó Lőcse népszerűsége mit sem csökkent a két ország különválása óta. Lőcse látnivalói közül a régi városháza épületét még azok is felismerik, akik sosem jártak az egykori Szepes vármegye székhelyén.

Lőcse rövid története

A Magas Tátra előhegyeit képező Lőcsei-hegység (Levočské vrchy) déli nyúlványa előtt, fontos középkori kereskedelmi utak találkozásában, a Lőcse-patak (Levočsky potok) völgyében terül el Lőcse (szlovákul: Levoča).

Évszázadokon át három kultúra és három nyelv – magyar, német, szlovák – élt itt együtt. Magyar neve valószűleg a településen végig futó patakról eredeztethető, az itt folyó Lőcse-patak szláv elnevezésének, a Levocának a magyarítása. Bár vannak olyan vélemények is, hogy a Lőrinc név becézett változata lenne Lőcse.

A környékre a 12. században kezdtek betelepülni a szászok, akik a tatárjárás alatt a közeli magaslatra, a a Menedékkőre húzódtak vissza. A tatárjárás után nem térhettek vissza a lerombolt otthonaikba, ezért megalapították a mai Lőcsét. Később itt a Menedékkő-fennsíkon kolostor épült. A történetet  rimaszombati születésű Tompa Mihály Menedék-kő című versében dolgozta fel.

A Lőcse elnevezés első írásbeli, oklevélbeli említése 1249-ből származik Leucha névvel. 1271-ben V. István király kiadta a szepesi szászok kiváltságlevelét, amely szerint Lőcse volt a szepesi szász autonómia székhelye.

A területet már a középkorban is Szepességnek nevezték. Központi fekvése miatt Lőcse évszázadokon keresztül, egészen 1772-ig a szepesi szász terület közigazgatási központja volt.

A Trianoni határok meghúzása előtt Magyarországhoz tartozott, talán ezért és a sok magyar emlék miatt oly kedves a szívünknek.

Lőcse régi városháza és Szent Jakab-templom

2009-ben a Szent Jakab-templomnak, a régi városházának és a szinte teljes egészében megmaradt, egykor a várost körülölelő várfalnak köszönhetően került fel az UNESCO világörökségi listára.

Lőcse várfal

Lőcse látnivalói

A városközpontjában a középkori szobrászról, Lőcsei Pálról elnevezett történelmi hangulatú főtér számos különlegességet kínál. A teret a 13. századi gótikus Szent Jakab-templom uralja.

A továbbiakban Arnhoffer Klára kalauzol bennünket.

„December elején útban Lengyelország felé megálltunk Lőcsén egy pihenőre. Sajna vastagon felhős idő volt, meglátszik a képeken. A templom/bazilikában nem lehetett fényképezni, pedig ott is lett volna mit.”

Lőcse

Lőcse

Az 1815 és 1831 között épített kétemeletes klasszicista városháza 1922-ig vármegyeháza volt.

Lőcse

A város fölé magasodó Menedék-kő- vagy Mária-hegyen épült tempom már a 13. század elején zarándokhely volt.

Szent Jakab-templom

A Szent Jakab-templom az egykori Magyarország legszebb temploma. 1245-ben román stílusban kezdték el építeni. A munkálatok majd 100 évig tartottak, közben fokozatosan a gótikus elrendezésűvé alakították. A 14. század első felében két kápolnát, a 15. század végén egy előcsarnokot építették hozzá.

Lőcse Szent Jakab-templom

Itt található a világ legmagasabb (18,62 méter) és legszebb gótikus templomi oltára, mely 1508-1510 között Lőcsei Pál műhelyében készült. A legenda szerint Lőcsei Pál mester az utolsó vacsora ábrázolásán az egyik apostol képében önmagát is megfaragta.

A templom 1550-ben és 1599-ben leégett. A tűzben megsemmisült torony helyére 1858-ban épült a ma is látható torony.

Orgonája 1626-ban készült. Eredeti freskóit a 19. század második felében Storno Ferenc restaurálta, aki a soproni Storno-gyűjtemény megalapítója.

A Thurzó-kápolnában az Árva várát is tulajdonló Thurzók síremlékei sorakoznak. Itt temették el Thököly Imre és Zrínyi Ilona egyik közös gyermekét is.

Lőcse

Lőcse Városháza és a Szepesi Múzeum

A régi városháza a 15. században épült. Ugyanúgy gótikus épület volt, mint a mellette lévő templom, de leégése után 1615-ben reneszánsz stílusban építették át.

A mai, végleges formáját Schulek Frigyesnek köszönheti, aki 1893-tól két éven át munkálkodott a házzal.

Lőcse

Lőcse

Az épületben a Szepesi Múzeum gyűjteménye kapott helyet. Ma a tanácsteremben látható a táblakép, amely egykor Jókai Mórt A lőcsei fehér asszony című regénye írására késztette.

Szégyenketrec

A főtéren áll a szégyenketrec, azaz a vasrudakból készült középkori pellengér, ahol nyilvános megszégyenítés eszközével „neveltek„. A bűnösök ketrecbe zárását a vásárok idején, – amikor sok ember volt a téren – hatották végre. A ketrecben töltött idő a vétkes számára megaláztatást és tanulságot, az arra járók részére pedig elrettentést volt hivatott jelenteni. Az összegyűlt emberek az elítéltet általában a megvetés kifejezéseivel illették. Leggyakrabban azok a nők kerültek pellengérre, akik lámpagyújtás után az éjszakai Lőcse utcáin férfikíséret nélkül egyedül jelentek meg. Ezért is érdekes, hogy ketrecet fém liliomok és szívek, a szerelem és ártatlanság jelképei díszítik.

Lőcse régi városháza és a szégyenketrec

Thurzó-ház

A főtér másik látványossága a 16. század második feléből származó Thurzó-ház. Nevét a benne élő családról kapta.

Lőcse

Lőcse

A városkaput a 17. században emelték.

Lőcse

Lőcse városkapu

Evangélikus templom

A szintén a városháza közelében található Evangélikus templom 1825 és 1837 között épült klasszicista stílusban.

Lőcse evangélikus templom

Nagyon köszönjük a téli fotókat Arnhoffer Klárának!

A fotó többi részét 2022 augusztusában készetettem, ekkor a régi városháza környékén építési munkálatok folytak.

További látnivalók Szlovákiában

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük