Zsámbéki romtemplom – omladozva is elbűvölő
Zsámbéki romtemplom segítségért kiállt. A templom állapotának fokozatos romlásáról egyre aggasztóbb híreket lehet olvasni. Szakértők szerint jó esetben fél évszázadig tartható fenn még romként a Zsámbék legnépszerűbb látványossága. Rögtön el is döntöttem, ismét meg kell néznem. Amíg tehetem… Digitális fotóim úgy sem voltak még… Mutatom, milyen most Zsámbék romtemploma.
Bár több temploma is van a Pest megyei településnek, a zsámbéki templom kifejezést hallva mindenkinek rögtön a premontreiek gyönyörű hagyatéka jut eszébe.
Hozzáértők szerint a kőpusztulás jelentős, halódik templom és kolostorrom szerkezete. Balesetveszély miatt a terület egy részét le is zárták a látogatók elöl. Mindez engem nem zavart abban, hogy átérezzem a hely szellemét és fejet hajtsak elődeink előtt, akik megalkották ezt a csodát és lehetővé tették, hogy még én is láthassam.
Zsámbéki romtemplom története
A ma látható templom közvetlen elődjét a 13. század húszas éveitől a század közepéig építették román és kora gótikus stílusban. A Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt premontrei templom egy 11. századi plébánia helyén, az ország akkor egyik legfontosabb útvonala, a Székesfehérvárt Esztergommal összekötő út mentén állt.
A premontreiek több mint két évszázados itt léte során több emléket is hagytak maguk mögött. Nekik köszönhetjük például az ócsai templomot is. A szerzetesek számának csökkenése miatt meggyengült a rend, ezért Mátyás király elvette tőlük a templomot és a monostort, majd a pálosoknak adta. A 15. század második felében a pálosok késő gótikus kerengőt építettek hozzá. 1763-ban egy földrengés súlyosan megrongálta, leomlott az északi mellékhajója. A kövek egy részét elhordták, úgy tűnt véglegesen halálra van ítélve a templom.
1870-es években Rómer Flóris bencés rendi szerzetes tanár, műtörténész és Henszlmann Imre műtörténet író felismerte az épületegyüttes értékét és írásaikkal elkezdtek lobbizni a mentéséért.
A 19. század végén aztán Möller István konzerválta romként a csonka templomot. A vöröstéglás pótlásoknak köszönhetően az épület egy része megmenekült a teljes összeomlástól és ma is nagyon kivehető, hogy hol vannak az új részek és az eredeti templom maradványai. Möller István egyetemi katedrát kapott és a zsámbéki templom mintájára megtervezte Budapesten a Lehel téren az Árpádházi Szent Margit templomot.
Ehhez a ponthoz kaptam egy kis kiegészítést Fenyvesi Attilától, amit örmömmel és köszönettel teszek közzé.
„Möller István az építésen már nem vett részt. A Lehel téren valóban a zsámbéki templom pontos mása áll, Möller tervei alapján. Óriási szakmai tudással rendelkező ember volt, aki több erdélyi (és persze magyarországi) rekonstrukción is részt vett, illetve egyik nagy „műve” (többek között) a pécsi Ókeresztény sírkamra feltárása és állagmegóvási munkálatai voltak. A zsámbéki Romtemplom megmentésekor huszonnyolc éves volt.
A Romtemplomnak van még egy érdekes hasonmása, a kalocsai külvárosi templom, amelynek aszimmetrikusan egyik oldalon van csak tornya, ez is a zsámbéki mintájára, Möller István terve alapján készült.”
A templom háromhajós, bazilikális elrendezésű zömök tornyokkal és rózsaablakkal. A kerengőből kevés maradvány látható.
Az 1930-as években Lux Kálmán tárta fel a templomromtól északra található kolostorromot, azonban a terület teljes feltárására máig nem került sor.
A kolostor épen maradt helyiségeiben kőtárat rendeztek be a templom és a kolostor leomlott faragott köveiből. A kőtárban lágy zene segíti, hogy visszaugorjunk a középkorba.
Bízom benne, hogy ma is él közöttünk pár ember, aki felismeri a műemlék fontosságát, akar és tud is tenni a zsámbéki templomrom megmentéséért.
Itt pedig még több fotót találsz Zsámbékról
Kattints a logóra vagy Közel és távol szöveg alatti dátumra és már láthatod is a fotókat!
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.929118210582506.1073741880.148604088633926&type=1&l=e70ff92c12
