Zsámbéki romtemplom – omladozva is elbűvölő

A Zsámbéki Romtemplom, a premontrei rend egykori temploma, Magyarország egyik különleges műemléke. A 13. században épült román és gótikus stílusban. Bár a török hódoltság idején súlyosan megrongálódott, máig lenyűgöző látványt nyújt. A romok különleges atmoszférája, a templom fennmaradt falai és csodás kilátása miatt Zsámbék egyik büszkesége, és egyben a középkori magyar építészet és történelem fontos emléke. A romtemplom kulturális események, koncertek és kiállítások helyszíne is, amely tovább növeli jelentőségét a régióban.

Zsámbék templomai

Bár több temploma is van a Pest megyei településnek, a zsámbéki templom kifejezést hallva mindenkinek rögtön a premontreiek gyönyörű hagyatéka jut eszébe. A Zsámbék látnivalóit és nevezetességeit bemutató bejegyzésemben röviden be is mutattam a templomokat. A középkori romtemplom viszont történelmi jelentősége és szépsége okán megérdemel egy külön, önálló bejegyzést.

A templom jelenleg nincs túl jó állapotban. Hozzáértők szerint a kőpusztulás jelentős, halódik templom és kolostorrom szerkezete. Balesetveszély miatt a terület egy részét le is zárták a látogatók elöl. Mindez engem nem zavart abban, hogy átérezzem a hely szellemét és fejet hajtsak elődeink előtt, akik megalkották ezt a csodát és lehetővé tették, hogy még én is láthassam.

Zsámbéki romtemplom története

Zsámbékon először a 11. században építettek kőtemplomot, amelyet a 12. században kibővítettek. Valószínűleg készen állt már, amikor III. Béla király (1172-1196) felesége egyik katonájának adományozta a települést a templommal együtt. A ma látható templom közvetlen elődjét a 13. század húszas éveitől a század közepéig építették román és kora gótikus stílusban.

Aynard lovag és családja francia lévén meglehetősen fogékony volt a gall földön kialakult, nálunk még igencsak szokatlan kora gótika iánt, mert ebben a stílusban új templomot építtetett. Az ugyancsak Franciaországban megszületett premontrei rendet is támogatta, a bazilika mellett monostort emelt számukra, amely a források szerint 1234-ben már működött.

A Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt premontrei templom Nem véletlenül építették ide, itt haladt az ország egyik legfontosabb útvonala, a Székesfehérvárt Esztergommal összekötő út.

IV. Béla1258-ban kelt okleveléből kiderül, hogy az alaptók Aynard leszármozattai, Egyed és Smaragd ispánok voltak, akiket a templomban temettek el. Feltehetően ezt a sírt találták meg a régészek 1939.ben, amikor felásták a templom főhajóját.

A premontreiek több mint két évszázados itt léte során több emléket is hagytak maguk mögött. Nekik köszönhetjük például az ócsai templomot is. A szerzetesek számának csökkenése miatt meggyengült a rend, ezért Mátyás király elvette tőlük a templomot és a monostort, majd a pálosoknak adta.

A 15. század második felében a pálosok késő gótikus kerengőt építettek hozzá. A török idők alatt a templom és a rendház elnéptelenedett.

Sorsa végül 1763-ban pecsételődött meg, amikor egy földrengés súlyosan megrongálta, és leomlott az északi mellékhajója. A kövek egy részét elhordták, úgy tűnt véglegesen halálra van ítélve a templom.

Zsámbéki romtemplom állagmegóvása

1870-es években Rómer Flóris bencés rendi szerzetes tanár, műtörténész és Henszlmann Imre műtörténet író felismerte az épületegyüttes értékét és írásaikkal elkezdtek lobbizni a mentéséért.

Megmentését Trefort Ágoston vallás- ésközoktatási miniszter 1889-ben Möller István építészmérnökre bízta, aki a korabeli elvárásokkal szemben nem építette újjá a historizus szabályai szerint, csupán állagvédelmét és konzerválását végezte el. Ennek köszönhető, hogy a templomot eredeti állapotában csodálhatjuk meg.

A bazilika két tornya és az egyik oldalfala csaknem teljes éppségben megmaradt. A vöröstéglás pótlásoknak köszönhetően az épület egy része megmenekült a teljes összeomlástól. Napjainkban is nagyon jó kivehető, hogy hol vannak az új részek és hol az eredeti templom maradványai.

A templomhoz csatlakozó kolostorból a kőtárként használt dongaboltozatos helyiség, a pincerendszer és az alapfalak egy része, valamint a kerengő pillérei maradtak meg.

Möller István egyetemi katedrát kapott és a zsámbéki templom mintájára megtervezte Budapesten a Lehel téren az Árpádházi Szent Margit templomot.

Ehhez a ponthoz kaptam egy kis kiegészítést Fenyvesi Attilától, amit örmömmel és köszönettel teszek közzé.

„Möller István az építésen már nem vett részt. A Lehel téren valóban a zsámbéki templom pontos mása áll, Möller tervei alapján. Óriási szakmai tudással rendelkező ember volt, aki több erdélyi (és persze magyarországi) rekonstrukción is részt vett, illetve egyik nagy „műve” (többek között) a pécsi Ókeresztény sírkamra feltárása és állagmegóvási munkálatai voltak. A zsámbéki Romtemplom megmentésekor huszonnyolc éves volt.

A Romtemplomnak van még egy érdekes hasonmása, a kalocsai külvárosi templom, amelynek aszimmetrikusan egyik oldalon van csak tornya, ez is a zsámbéki mintájára, Möller István terve alapján készült.”

A templom háromhajós, bazilikális elrendezésű zömök tornyokkal és rózsaablakkal. A kerengőből kevés maradvány látható.

Az 1930-as években Lux Kálmán tárta fel a templomromtól északra található kolostorromot, azonban a terület teljes feltárására máig nem került sor.

A kolostor épen maradt helyiségeiben kőtárat rendeztek be a templom és a kolostor leomlott faragott köveiből. A kőtárban lágy zene segíti, hogy visszaugorjunk a középkorba.

Bízom benne, hogy ma is él közöttünk pár ember, aki felismeri a műemlék fontosságát, akar és tud is tenni a zsámbéki templomrom megmentéséért.

Zsámbéki Romtemplom látogatása

A Zsámbéki Romtemplom látogatásával kapcsolatban az alábbi információk hasznosak lehetnek.

Nyitva tartás:

• Március 15. és október 23. között: Keddtől vasárnapig 10:00–18:00 óráig. Hétfőnként zárva.
• Október 24. és március 14. között: Keddtől vasárnapig 10:00–16:00 óráig. Hétfőnként zárva.

Belépőjegy árak:

• Felnőtt: 800 Ft
• Diák, nyugdíjas, csoportos (10 főtől): 400 Ft/fő
• Családi jegy (2 felnőtt és 1 vagy több gyermek): 1.600 Ft

Díjtalan belépésre jogosultak:

• Zsámbéki lakosok
• 6 éven aluli gyermekek
• Fogyatékkal élők és kísérőjük (legfeljebb egy fő)
• 70 éven felüliek
• Közoktatásban dolgozó pedagógusok (általános- és középiskola)
• Érvényes sajtóigazolvánnyal rendelkezők
• Minden hónap első szombatján a 26 év alattiak, valamint a 18 év alatti gyermeket kísérő közeli hozzátartozók (legfeljebb két fő)
• Nemzeti ünnepeken: március 15-én, augusztus 20-án és október 23-án.

Elérhetőség:

• Cím: 2072 Zsámbék, Corvin János utca
• Telefon: +36 20 501 6407

Megközelítés:

• Autóval: Az M1-es autópálya zsámbéki lehajtójától 5 km-re található a város. A központból táblák jelzik a Romtemplom felé az irányt. A parkolás ingyenes.
• Tömegközlekedéssel: Budapestről a Széna térről indulnak buszok Zsámbék felé, a menetidő körülbelül 50-55 perc.

Rendezvények ideje alatt a Romtemplom ettől eltérő időpontokban is nyitva van, de ilyenkor csak a rendezvényen megjelenni jogosultak és a rendezők, szervezők tartózkodhatnak a területen.

A látogatás előtt érdemes ellenőrizni a nyitvatartást és az esetleges rendezvényeket a hivatalos honlapon vagy a megadott elérhetőségeken.

Zsámbéki öregtemplom és környezetének megújulása

Hamarosan új fejezet kezdődhet a zsámbéki öregtemplom történetében.

„Zsámbék Város Önkormányzata még 2023 tavaszán írta ki a Zsámbéki Öregtemplom és környezetének megújítása című tervpályázatot. A felhívásra 22 pályamű érkezett. A KÖZTI első helyezést ért el. A közelmúltban lezárt közbeszerzés alapján a KÖZTI Zrt. megbízást kapott a tervezésre, amelyben nagyjából 1,1 milliárd forintért készíthetik el a zsámbéki öregtemplom fejlesztésének terveit.” – olvasható a Magyar Építők oldalon.