Borsi és a Rákóczi-kastély, II. Rákóczi Ferenc szülőhelye

Borsi (Borša) település, ahol II. Rákóczi Ferenc született a trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. A volt Rákóczi-kastély most a magyar állam hozzájárulásával valósul meg.

Borsi és a Rákóczi-kastély

Borsi (Borša) és a Rákóczi-kastély, II. Rákóczi Ferenc szülőhelye

“II. RÁKÓCZI FERENC születésnapján tartott ünnepségen voltunk Borsiban, Rákóczi szülőhelyén. (Borša – község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában).
A Magyar Országgyűlés II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé történő megválasztásának 315. évfordulója alkalmából a 2019-es esztendőt II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé nyilvánította.
A Rákóczi-kastély évek óta felújítás alatt áll, de most a Magyar Kormány támogatásával felgyorsultak a munkálatok és remélhető, hogy hamarosan be is fejeződnek.

Az ünnepségen koszorúk sokaságával emlékeztünk a kastély előtt álló Rákóczi-szobornál.” – szólt Kiss P. Dóra képes ajánlója.

Borsi és a Rákóczi-kastély

A Borsi (Borša) területén már az újkőkorszakban is éltek emberek. A bronzkorban a hallstatti kultúra települése állt itt, ahogy az itt talált bronzeszközök bizonyítják. Nevét egy Bors nevű személyről kapta. A bors ótörök szó, jelentése: erős.

1221-ben „Borsy” néven említi először. 1390-ben Sárospataki vár uradalmához tartozott. 1387-ben a Perényiek, 1429-ben a Pálóczyak, 1615-ben a Lorántffy család birtoka.

A birtokot 1892-ben a Széchyektől a Windischgrätz család vette meg. Lakói mezőgazdasággal és bognármesterséggel foglalkoztak.

A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt. A második világháború után a falu magyar lakosságának egy részét áttelepítették Magyarországra, helyükre szlovákok települtek.

A Rákóczi-kastélyt Hennyey Miklós ónodi, majd később füzéri várnagy, Perényi Gábor familiárisa építette, aki 1559-ben kapta a birtokadományt. Hennyey részt vett Szigetvár 1556-os sikeres megvédésében, a gyulai vár 1566-os ostrománál lelte halálát.

Lányát, Hennyey Margitot Zeleméri Kamarás Miklós fette feleségül, akinek családja többek közt Tarcalon, Tállyán, Tokajban rendelkezett birtokokkal. 1568. és 1579. közt építette át a borsi kastélyt. Zeleméri Kamarás Miklós lányának házasságával került a kastély Lorántffy Mihály tulajdonába 1602-ben. I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna házassága révén pedig Rákóczi birtokok lett.

A kastélyt többször átépítették, először északnyugati bástyával, majd a női termeket magába foglaló palotaszárnnyal bővült. Később megépült a nyugati szárny déli szakasza, és egy déli palotaszárny, a vendégek számára fenntartott szobákkal. Az épülettől délre, a Bodrog felé reneszánsz kert terült el. A“nagypalota” mellett nyílt az “Úrfiak palotája” – a későbbi II. György, erdélyi fejedelem és Zsigmond szobája. Mellette a tanító szobája nyílt.

1676-ban Zrínyi Ilona Munkácsról Regécre vezető útja közben szállt meg a kestélyban, így a véletlennek köszönhető, hogy II. Rákóczi Ferenc 1676. március 27-én itt született meg. 1694-ben a többi Rákóczi birtokkal együtt a borsi kastély is a labancok kezébe került, akik fel is gyújtották.  Rákóczi Prágából való visszatértekor a kastélyt romos állapotban találta, egyes helyiségeit elkezdték tatarozni.

1711-ben a szatmári béke után a kastély Rákóczi Julianna férje, Aspremont Ferdinánd tulajdonába került. 1780 körül az egri érsek révén az Esterházyak kezére kerül.

A 20. század elején keleti szárnyát lebontották. Az 1940-es évek elején Lux Kálmán és fia, Lux Géza végeztek helyreállítási munkákat, a tervek szerint múzeum kialakítására került volna sor.

A második világháború után, az 1970-es évekig lakásként és raktárként hasznosították. 2000-ben elkezdődött a kastély felújítása elsősorban szlovák és magyar állami és európai uniós keretek felhasználásával. A tervek szerint a kastélyban múzeum, konferenciaközpont, könyvtár, internet-kávézó, szálloda és étterem nyílik. A magyar kormány összesen 1,6 milliárd forinttal támogatja a felújítást, az eredeti tervek szerint még 2020-ban befejeződik.

Borsi további látnivalói

Református templom: román stílusban épült a 13. században, majd a 16. században és 1936-ban átépítették
Római katolikus templom: 1936-ban épült
Görögkatolikus templom: 1998-ban épült

Nagyon köszönöm a fotókat Kiss P. Dórának!

Köszönöm a megosztásokat!
  • 146
  • 4
  •  
  •  
  • 146
  •  
  • 4
  •  

Nézd meg ezeket is!

Te is jártál egy csodálatos helyen és szívesen megosztanád velünk fotóidat, gondolataidat? Várjuk szeretettel!
Csatlakozz a Közel és távol Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos információról, érdekességről!

Iratkozz fel a Közel és távol hírlevélre, hogy minden fontos utazási hír, információ eljusson hozzád!

Nagy Jucó

Nagy Jucó blogger, a virágok és az utazások szerelmese

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

kettő × 2 =

A weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezd a sütik használatát, vagy zárd be az oldalt. További információ

Az Uniós adatvédelmi törvény értelmében tájékoztatlak, hogy a balkonada.hu honlapon "cookie"-kat, magyarul vagy "sütiket" használunk. A sütik kicsi, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé és személyre szabottá tegye számodra a böngészést.
A sütiket bármikor letilthatod vagy újra engedélyezheted a böngésző beállításaiban. Amennyiben a tiltást nem teszed meg, illetve ha a "Rendben" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

További információért a sütikről és az adatkezelésről kattints az alábbi linkre:
Adatkezelési tájékoztató

Bezárás