Gyulai vár, az egyetlen épen maradt síkvidéki gótikus várunk

A Gyula belvárosában, síkvidéken álló Gyulai vár látványa meghökkentő, ugyanakkor lenyűgöző is. A gótikus téglavárat utoljára Corvin János és Frangepán Beatrix bővítette rondellával, a Corvin-bástyával. Az ország legépebben maradt gótikus lakópalotájának udvarán nyaranta színházi előadások bűvölik el a nagyérdeműt.

Gyulai vár

Mint már írtam róla, Gyula minden évszakban megér egy látogatást. Sokkal több mint fürdőváros, Erkel Ferenc és a Százéves cukrászda városa. A belváros reprezentatív, jobbára 18.-19. századi egyházi és középületek között juthatunk el a Várkerbe, a kőkorlátos hídon át.

Gyulai vár története

Békés megye büszkesége, a gyulai vár a 16. századtól meghatározó végvára az országnak. Gyula városa csak a 14. században vált gazdasági, politikai és kulturális központtá. Károly Róbert  adományozott vásártartási jogot és vámmentességet Gyulának. 

A gyulai uradalmat 1403-ban Zsigmond magyar király adományozta a vár későbbi építtetőjének, Maróti János macsói bánnak. 1445-ben már állt a ma is látható vár egy jó része, ekkor szentelték fel a a vár kápolnáját. Utódok híján a 1476-ban a vár visszaszáll a királyra. Mátyás király 1482-ben  fiának, Corvin Jánosnak adományozta.

Gyulai vár

Corvin János idejében került beépítésre a várudvar és az első emelet magasságában támpilléres folyosót alakítottak ki. Miután Corvin János 1504-ben meghalt, fiúági örökös híján özvegye Frangepán Beatrix kormányozta a gyulai várat. Mivel Mátyás király rendeletében a mindenkori várurat nevezi ki Békés vármegye főispáni tisztségére, Beatrix egy ideig a megye ispáni címét is betöltötte. Később az özvegy Brandenburgi Györgyhöz ment feleségül, aki később megörökölte a birtokot. Ekkoriban épült a várépület nyugati sarkán a nagyméretű rondella (kerek ágyútorony).

Az 1526-os mohácsi csatavesztés után Brandenburgi György Ferdinánd király pártjára állt, így a várat megtámadták Szapolyai János hadai. Tulajdonosa a támadást vezető Czibak Imre lett, a Patócsyak kezébe került. A két király, Ferdinánd és Szapolyai békekötése után a Patócsy család 1552-ben Boldogkő váráért elcserélte Gyula várát Ferdinánddal. Így a gyulai vár ismét királyi birtoklásba került.

1566 nyarán Pertaf pasa, a másodvezér megkezdte a vár elleni támadást. A várvédők élükön Kerecsényi Lászlóval 63 napig hősiesen küzdöttek a közel tizenötszörös túlerővel szemben, de a védők kiéheztetését követő tárgyalások útján a vár török kézbe került. A több mint 2 hónapos helytállás rekordnak számít,  Temesvár 35, Szigetvár 31, míg Eger 1596-os ostrománál 21 napig állták a sarat a várvédők.

129 éves török uralom után vehették kézhez a keresztény seregek. Az aradi vár felépítése (1698–1701) után a gyulai vár elveszítette hadászati jelentőségét, visszabontását is elrendelték, de ez szerencsére elmaradt.

A Rákóczi-szabadságharcban ismét hadszíntérré változott, egy robbantás nyoma máig látszik: a torony melletti fal az alapjáig meghasadt.

Az 1848–49-es szabadságharc leverését követő napokban azokat a honvédtiszteket, akik Világosnál adták meg magukat az oroszoknak, Gyulára hozták. Az aradi tizenhárom vértanú közül a hagyomány szerint kilenc, egyes kutatások szerint tíz volt Gyulán. 1849. augusztus 24-én az oroszok átadták a tiszteket az osztrákoknak, akik 200 szekérrel szállították őket Aradra, a magyar Golgotára.

Külön érdekessége a várnak, hogy fair csatában sosem sikerült bevenni, csak a várvédők kiéheztetésével került idegen kézre.

A 20. század elején Almássy Dénes gróf a vár falát kijavíttatta, így kastélykertjének romantikus éke lett a sokat megélt középkori vár. A II. világháború alatt a vár tornyában magas megfigyelő működött. 1956 és 1961 között tartott a vár régészeti feltárása.

Gyulai vár

A vármúzeumban 24 kiállítóteremben mutatják be közel hét évszázad történetét. A földszinten található várbörtön, éléstár, sütőház, kovácsműhely, fazekasműhely, múzeumpedagógiai terem, borozó és kápolna.

Az emeleten várúrnői várúri és várnagyi lakosztályok, várúri hivatali szoba, a szandzsák bég fogadószobája, fegyvertár, alabárdos terem és lovagterem látható.

A Gyulai Várszínház 1964 óta működik a vár falai között nyaranként szabadtéri előadások helyszíneként. A várszínpad mellett a vár melletti tószínpad is rendezvényhelyszínként szolgál.

A várat 2017-től kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújítják.

Nyitvatartási és egyéb információk a vár hivatalos oldalán.

Nagyon köszönjük a fotókat ‎Sutusné Grébel Irén‎nek!

Nézd meg ezeket is!

Te is jártál egy csodálatos helyen és szívesen megosztanád velünk fotóidat, gondolataidat? Várjuk szeretettel!
Csatlakozz a Közel és távol Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos információról, érdekességről!

Iratkozz fel a Közel és távol hírlevélre, hogy minden fontos utazási hír, információ eljusson hozzád!

Nagy Jucó

Nagy Jucó blogger, a virágok és az utazások szerelmese

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

kettő + 1 =

A weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezd a sütik használatát, vagy zárd be az oldalt. További információ

Az Uniós adatvédelmi törvény értelmében tájékoztatlak, hogy a balkonada.hu honlapon "cookie"-kat, magyarul vagy "sütiket" használunk. A sütik kicsi, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé és személyre szabottá tegye számodra a böngészést.
A sütiket bármikor letilthatod vagy újra engedélyezheted a böngésző beállításaiban. Amennyiben a tiltást nem teszed meg, illetve ha a "Rendben" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

További információért a sütikről és az adatkezelésről kattints az alábbi linkre:
Adatkezelési tájékoztató

Bezárás