Gyulai vár, az egyetlen épen maradt síkvidéki gótikus várunk
A Gyula belvárosában, síkvidéken álló Gyulai vár látványa meghökkentő, ugyanakkor lenyűgöző is. A gótikus téglavárat utoljára Corvin János és Frangepán Beatrix bővítette rondellával, a Corvin-bástyával. A Gyulai várban kialakított Corvin János Múzeum 23 termében, több mint 600 m2-nyi kiállító-területen, érdekes és hiteles utazást kínál a középkori vár történelmébe, a reneszánsz emberek mindennapjaiba. Az ország legépebben maradt gótikus lakópalotájának udvarán nyaranta a Gyulai Várszínház színházi előadásai bűvölik el a nagyérdeműt.
Mint már többször írtam róla, a Békés megyei Gyula rengeteg látniválót és kikapcsolódási lehetőséget kínál mindenkorosztálynak. A fürdőjéről is ismert város, Gyula minden évszakban megér egy látogatást. Sokkal több mint fürdőváros, Erkel Ferenc és a Százéves cukrászda városa.
A belváros reprezentatív, jobbára 18.-19. századi egyházi és középületei között juthatunk el a Várkerbe, a kőkorlátos hídon át.
Gyulai vár rövid története
Corvin János vára
Békés megye büszkesége, a gyulai vár a 16. századtól meghatározó végvára az országnak. Gyula városa csak a 14. században vált gazdasági, politikai és kulturális központtá. Károly Róbert adományozott vásártartási jogot és vámmentességet Gyulának.
A gyulai uradalmat 1403-ban Zsigmond magyar király adományozta a vár későbbi építtetőjének, Maróti János macsói bánnak. 1445-ben már állt a ma is látható vár egy jó része, ekkor szentelték fel a a vár kápolnáját. Utódok híján a 1476-ban a vár visszaszáll a királyra. Mátyás király 1482-ben fiának, Corvin Jánosnak adományozta.
Corvin János idejében került beépítésre a várudvar és az első emelet magasságában támpilléres folyosót alakítottak ki. Miután Corvin János 1504-ben meghalt, fiúági örökös híján özvegye Frangepán Beatrix kormányozta a gyulai várat. Mivel Mátyás király rendeletében a mindenkori várurat nevezi ki Békés vármegye főispáni tisztségére, Beatrix egy ideig a megye ispáni címét is betöltötte. Később az özvegy Brandenburgi Györgyhöz ment feleségül, aki később megörökölte a birtokot. Ekkoriban épült a várépület nyugati sarkán a nagyméretű rondella (kerek ágyútorony).
Gyulai vár szerepe a Mohácsi csatavesztés után
Az 1526-os mohácsi csatavesztés után Brandenburgi György Ferdinánd király pártjára állt, így a várat megtámadták Szapolyai János hadai. Tulajdonosa a támadást vezető Czibak Imre lett, a Patócsyak kezébe került. A két király, Ferdinánd és Szapolyai békekötése után a Patócsy család 1552-ben Boldogkő váráért elcserélte Gyula várát Ferdinánddal. Így a gyulai vár ismét királyi birtoklásba került.
1566 nyarán Pertaf pasa, a másodvezér megkezdte a vár elleni támadást. A várvédők élükön Kerecsényi Lászlóval 63 napig hősiesen küzdöttek a közel tizenötszörös túlerővel szemben, de a védők kiéheztetését követő tárgyalások útján a vár török kézbe került. A több mint 2 hónapos helytállás rekordnak számít, Temesvár 35, Szigetvár 31, míg Eger 1596-os ostrománál 21 napig állták a sarat a várvédők.
129 éves török uralom után vehették kézhez a keresztény seregek. Az aradi vár felépítése (1698–1701) után a gyulai vár elveszítette hadászati jelentőségét, visszabontását is elrendelték, de ez szerencsére elmaradt.
A Rákóczi-szabadságharcban ismét hadszíntérré változott, egy robbantás nyoma máig látszik: a torony melletti fal az alapjáig meghasadt.
Az 1848–49-es szabadságharc leverését követő napokban azokat a honvédtiszteket, akik Világosnál adták meg magukat az oroszoknak, Gyulára hozták. Az aradi tizenhárom vértanú közül a hagyomány szerint kilenc, egyes kutatások szerint tíz volt Gyulán. 1849. augusztus 24-én az oroszok átadták a tiszteket az osztrákoknak, akik 200 szekérrel szállították őket Aradra, a magyar Golgotára.
Külön érdekessége a várnak, hogy fair csatában sosem sikerült bevenni, csak a várvédők kiéheztetésével került idegen kézre.
A 20. század elején Almásy Dénes gróf a vár falát kijavíttatta, így kastélykertjének romantikus éke lett a sokat megélt középkori vár. A II. világháború alatt a vár tornyában magas megfigyelő működött. 1956 és 1961 között tartott a vár régészeti feltárása.
Corvin János Múzeum a Gyulai várban
2005. május 20-án ünnepélyes megnyitó keretében került átadásra a teljesen megújult gyulai vár és vármúzeum. A Corvin János Múzeum 24 teremben, több mint 600 m2-nyi kiállító-területen, érdekes és hiteles utazást kínál a középkori vár történelmébe, reneszánsz mindennapjaiba.
A vármúzeumban megismerhetjük közel hét évszázad történetét. A földszinten található várbörtön, éléstár, sütőház, kovácsműhely, fazekasműhely, múzeumpedagógiai terem, borozó és kápolna.
Az emeleten várúrnői várúri és várnagyi lakosztályok, várúri hivatali szoba, a szandzsák bég fogadószobája, fegyvertár, alabárdos terem és lovagterem látható.
A Gyulai Várszínház 1964 óta működik a vár falai között nyaranként szabadtéri előadások helyszíneként. A várszínpad mellett a vár melletti tószínpad is rendezvényhelyszínként szolgál.
A várat 2017-től kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújítják.
A gyuali várban és a vármúzeumban fényképezni, néhány teremtől eltekintve szabad, és ingyenes.
Nyitvatartási és egyéb információk a vár hivatalos oldalán.
Nagyon köszönjük a fotókat Sutusné Grébel Irénnek!