Regéci vár, ahol Rákóczi gyerekkorát töltötte
A 624 méteres sziklaszirten magasodó Regéci vár a Zemplén egyik kedvenc kiránduló helye. A tatárjárás után emelt várban nevelkedett ötéves koráig a későbbi fejedelem, II. Rákóczi Ferenc. A várhegyen találkozik össze az Országos Kék Túra és a Zempléni jegység jellegzetes, piros jelzésű Rákóczi-túrájának útvonala. Regéc várának maradványaihoz nemcsak az elénk táruló gyönyörű zempléni panorámáért érdemes felkapaszkodni. A 2020 és 2021 között hatalmas felújításon átesett várban újjáépült a reneszánsz palotaszárnya is. Négy szinten multimédiás és interaktív kiállításon ismerkedhetünk meg a vár és korábbi lakóinak történetével.
Regéci vár története
Regéc vára a szabálytalan alaprajzú, belső tornyos hegyi várak kategóriájába tartozik. A Rákócziak korában élte fénykorát. Sokat tartózkodott itt I. Rákóczi Ferenc özvegye, Zrínyi Ilona. Gyermekét, a majdani fejedelmet, II. Rákóczi Ferencet is itt nevelte öt éves koráig.
A Rákóczi-szabadságharc bukása után a császáriak elpusztították, falait lerombolták. Berendezésének megmaradt darabjai ma a sárospataki vármúzeumban tekinthetők meg.
Bár Rákóczi-várként ismerjük, nem a Rákócziak voltak az építtetők. Valószínűleg a tatárjárás után az Aba nemzetség tagjai emeltették. Sokáig királyi birtok volt, majd 1420-ban Zsigmond király a szerb fejedelemnek, Lazarevics Istvánnak, majd Brankovics Györgynek adta. Mátyás király 1464-ben a Szapolyai családnak adományozta. A török dúlást követően 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem egy ostrom segítségével vette birtokba. Ezután a Rákóczik itt rendezték be birtokközpontjukat.
I. Rákóczi Ferenc halála után özvegye, Zrínyi Ilona Regécre költözött az akkor egyéves II. Rákóczi Ferenccel. Ötéves volt a fiúcska, amikor Zrínyi Ilona és Thököly Imre házasságot kötöttek és Munkácsra költöztek. II. Rákóczi Ferenchez kapcsolódóan több egykori helyszínnel is találkozhatunk. Tiszaújlakon Rákóczi emlékmű, Vaján, a Vay-kastély, Sárospatakon a Rákóczi-vár, állít méltó emléket a szabadságharc névadó vezérének.
1683-ban, a felkelés ideje alatt Regéc a kurucok egyik fontos bázisa volt. Amikor Thökölyt a váradi pasa foglyul ejtette, a kurucok a török ellen küzdő császári csapatok mellé álltak. 1686-ban a császári csapatok lerombolták, a vár elpusztított falaiból maradó kövek nagy részét a környékbeliek széthordták.
Ezután Regéc a Bretzenheim, majd a Károlyi család tulajdonába került. 1949-ben a várat államosították. Az az elmúlt 300 év legnagyobb renoválása az volt a várban, amikor 2003-ban helyreállították az északi bástyát. A helyreállítás tovább folytatódik. 2016-ra elkészült az Öregtorony teljes körű visszaépítése és kiállítótérré való kialakítása.
2021-ben a Nemzeti Kastély és Várprogram keretében befejeződött Regéc várának felújítása, többek közt megépült a reneszánsz palota is. Így most már négy szinten, multimédiás és interaktív kiállításokkal várják a látogatókat.
Regéci vár látogatása és kiállításai
Várhegyet célszerű Regéc vagy Mogyoróska felől, az Országos Kék Túra útvonalán vagy a piros Rákóczi-túra útvonalon megközelíteni. De ha nem akarjuk a fárasztó kaptatót bevállalni, autóval is felmehetünk, hisz napjainkban már ez a lehetőség is biztosított.
A várfalak aljában az új fogadóépületben válthatjuk meg a jegyet, ahol kávézó és ajándékbolt is üzemel.
Egy szűk folyosón keresztül érünk fel a várudvarba, ahonnan falépcsőkön mászhatunk fel az újjá varázsolt öregtoronyba a körpanorámás kilátásért.
„Bemutatást kap a földszinten a déli és az északi sáfárház, a fehér sütőház, és az ecetesház, amelyekben az élelmiszer-feldolgozás és -raktározás történt.
Magyarország első reneszánsz babaháza is itt kapott helyet, ez II. Rákóczi Ferenc fejdelem regéci gyermekéveit idézi fel.
Az emeleten a régi ebédlőpalotában a 17. századi ebédlőterem rekonstruált korhű berendezése látható, a „virágos kék szenelő bolt”-ban, azaz Alaghy János várúr egykori szobájában Vergilius-idézetes kandallópárkányt építettek vissza, illetve egészítettek ki, a leányasszonyok házában a várúrnő lakótere ismerhető meg hímzett textíliákkal, ruhákkal, míves bútorokkal.
A kiállításon régészeti töredékek alapján készült késő reneszánsz habán cserépkályhák, fújt üveg serlegek, úrihímzéses textíliák és arannyal hímzett női viseletek is láthatók.
A Regéci Vár 2020-2021 között újjáépített Reneszánsz Palota emeleti termei a vár nyitvatartása alatt minden félórában tekinthetőek meg. Ezek a termek az épület déli külső fa lépcsőházán keresztül érhetőek el.” – olvasható Regéc várának honlapján.
Regéci Vár Látogatóközpont
A faluban 2016 óta működik az új látogatóközpont, ahol állandó kiállítást láthatunk II. Rákóczi Ferenc gyerekkoráról és interaktív multimédiás eszközökkel fedezhetjük fel a várat és a területén talált régészeti leleteket.
A Regéci vár egyszerűen megközelíthető kőhidairól és népies házairól ismert bájos Hejcéről.
Látogatási és egyéb információkat a vár hivatalos oldalán találsz.
Nagyon köszönjük a fotókat Mészáros Henriettnek!
Regéci vár a felújítás után – videó
További olvasnivalók és képek a felújított várról
A felújított Regéci várról fotókat és további videót is megnézhetsz az új bejegyzésemben.