Borsi kastély, Rákóczi-kastély, II. Rákóczi Ferenc szülőhelye

Felújítás után megszépülve várja a látogatókat a magyar reneszánsz építészet egyik gyöngyszeme, a borsi Rákóczi-várkastély. A Sátoraljaújhelytől alig 5 kilométerre, a szlovák határ túloldalán, Borsi településen álló Rákóczi-kastély arról nevezetes, hogy itt született a Rákóczi-szabadságharc vezetője, a későbbi erdélyi fejedelem, II. Rákóczi Ferenc. 

Borsi és a Rákóczi-kastély

Borsi kastély, II. Rákóczi Ferenc szülőhelye

Borsi (Borša) település, ahol II. Rákóczi Ferenc szülőhelye áll, a trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam, majd szétválása után Szlovákia része lett. A volt Rákóczi-kastély felújítása a magyar állam és az Európai Unió hozzájárulásával valósult meg.

“II. RÁKÓCZI FERENC születésnapján tartott ünnepségen voltunk Borsiban, Rákóczi szülőhelyén. (Borša – község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában).
A Magyar Országgyűlés II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé történő megválasztásának 315. évfordulója alkalmából a 2019-es esztendőt II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé nyilvánította.
A Rákóczi-kastély évek óta felújítás alatt áll, de most a Magyar Kormány támogatásával felgyorsultak a munkálatok és remélhető, hogy hamarosan be is fejeződnek.

Az ünnepségen koszorúk sokaságával emlékeztünk a kastély előtt álló Rákóczi-szobornál.” – szólt Kiss P. Dóra képes ajánlója.

Borsi és a Rákóczi-kastély

Borsi rövid történelme

A Borsi (Borša) területén már az újkőkorszakban is éltek emberek. A bronzkorban a hallstatti kultúra települése állt itt, ahogy az itt talált bronzeszközök bizonyítják. Nevét egy Bors nevű személyről kapta. A bors ótörök szó, jelentése: erős.

1221-ben „Borsy” néven említi először. 1390-ben Sárospataki vár uradalmához tartozott. 1387-ben a Perényiek, 1429-ben a Pálóczyak, 1615-ben a Lorántffy család birtoka.

A birtokot 1892-ben a Széchyektől a Windischgrätz család vette meg. Lakói mezőgazdasággal és bognármesterséggel foglalkoztak.

A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt. A második világháború után a falu magyar lakosságának egy részét áttelepítették Magyarországra, helyükre szlovákok települtek.

Borsi Rákóczi-kastély története

A későbbi Rákóczi-kastély építése Hennyey Miklós ónodi, majd később füzéri várnagy, Perényi Gábor familiárisa nevéhez kötődik, aki 1559-ben kapta a birtokadományt. Hennyey részt vett Szigetvár 1556-os sikeres megvédésében, a gyulai vár 1566-os ostrománál lelte halálát.

Lányát, Hennyey Margitot Zeleméri Kamarás Miklós fette feleségül, akinek családja többek közt Tarcalon, Tállyán, Tokajban rendelkezett birtokokkal. 1568. és 1579. közt építette át a borsi kastélyt. Zeleméri Kamarás Miklós lányának házasságával került a kastély Lorántffy Mihály tulajdonába 1602-ben. I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna házassága révén pedig Rákóczi birtok lett.

A kastélyt többször átépítették, először északnyugati bástyával, majd a női termeket magába foglaló palotaszárnnyal bővült. Később megépült a nyugati szárny déli szakasza, és egy déli palotaszárny, a vendégek számára fenntartott szobákkal. Az épülettől délre, a Bodrog felé reneszánsz kert terült el. A“nagypalota” mellett nyílt az “Úrfiak palotája” – a későbbi II. György, erdélyi fejedelem és Zsigmond szobája. Mellette a tanító szobája nyílt.

1676-ban Zrínyi Ilona Munkácsról Regécre vezető útja közben szállt meg a kestélyban, így a véletlennek köszönhető, hogy II. Rákóczi Ferenc 1676. március 27-én itt született meg. 1694-ben a többi Rákóczi birtokkal együtt a borsi kastély is a labancok kezébe került, akik fel is gyújtották. Rákóczi Prágából való visszatértekor a kastélyt romos állapotban találta, egyes helyiségeit elkezdték tatarozni.

1711-ben a szatmári béke után a kastély Rákóczi Julianna férje, Aspremont Ferdinánd tulajdonába került. 1780 körül az egri érsek révén az Esterházyak kezére kerül.

A 20. század elején keleti szárnyát lebontották. Az 1940-es évek elején Lux Kálmán és fia, Lux Géza végeztek helyreállítási munkákat, a tervek szerint múzeum kialakítására került volna sor.

A második világháború után, az 1970-es évekig lakásként és raktárként hasznosították. 2000-ben elkezdődött a kastély felújítása elsősorban szlovák és magyar állami és európai uniós keretek felhasználásával. A magyar kormány összesen 1,6 milliárd forinttal támogatta a felújítást.

Borsi Rákóczi-kastély kiállítása és látogatása

A borsi kastélyban fejedelem korát megidéző élményekkel és kiállítással múzeum, konferenciaközpont, könyvtár, internet-kávézó, szabadulószoba, szálloda és étterem várja a látogatókat.

“A tárlat bemutatja a kastély történetét, egy 17. századi birtok működésének lényegét. Kitekintést ad a korabeli Európára, ismerteti a Rákócziak családfáját. Szemlélteti a korabeli betegségmegelőző és gyógyító patikaszereket. Illusztrálja, hogyan bántak a 17. században a csecsemőkkel, áttekintést nyújt Rákóczi ifjú- és felnőttkoráról, megidézi szökését a bécsújhelyi börtönből. A tárlat ismerteti a szabadságharc okait, megjeleníti a tábori élet mindennapjait, vázolja a fejedelem szabadságharc utáni reményeit, bepillantást enged rodostói napjaiba. A bemutató Rákóczi emlékezetével zárul: áttekintést kapunk arról, hogyan ápoljuk a fejedelem, a hadvezér emlékét filmen, festészetben, zenében, irodalmi alkotásokban vagy akár bélyegeken, élelmiszereken.” – olvasható kiállításról a hivatalos oldalon.

Nyitvatartási és egyéb információk a várkastély hivatalos oldalán olvashatóak.

Borsi további látnivalói

  • Református templom: román stílusban épült a 13. században, majd a 16. században és 1936-ban átépítették
  • Római katolikus templom: 1936-ban épült
  • Görögkatolikus templom: 1998-ban épült

Nagyon köszönöm a fotókat Kiss P. Dórának!

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük