Sárospataki Rákóczi-vár, a késő reneszánsz gyöngyszeme
Magyarország egyik legszebb és leghíresebb vára a sárospataki Rákóczi-vár. Jelentőségét jól példázza, hogy az 500 forintosunk hátoldalán a sárospataki vár látható. Nem mellesleg a papírpénz előoldalát a vár egykori tulajdonosának, II. Rákóczi Ferencnek Mányoki Ádám által festett portréja díszíti.
Sárospataki Rákóczi-vár története
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Rákóczi-vár amellett, hogy hazánk egyik legszebb késő reneszánsz műemléke, az ország legjelentősebb Rákóczi kiállításának is helyet ad. A Nemzeti Múzeumhoz tartozó kiállítás 2003-ban az Év Múzeuma címet is elnyerte.
A várat a mohácsi csata után, az 1530-as években Perényi Péter főispán kezdte el építtetni. Először a mai is látható Vörös-tornyot emelték, majd eköré építették a lakóházakat.
Több tulajdonos után 1608-ban Lorántffy Mihály lányai vették örökségükként birtokukba az uradalmat. I. Rákóczi György 1616-ban feleségül vette Lorántffy Zsuzsannát, ezzel Ő lett a birtok új földesura. Itt rendezte be udvartartását és innen irányította a többi birtokát.
Rögtön jelentős bővítést hajtottak végre a késő reneszánsz stílusában. Először a várkastély keleti szárnyára emeletet húztak, majd új-bástyát emeltek és megerősítették a templom északi falát is. 1642-től a kastély déli szárnyára is emeletet húztak, 1647-ben pedig elkészült a Lorántffy-loggia. 1656-ban a Vörös-tornyot is megmagasították és ágyúállással és négy őrtoronnyal egészítették ki.
1708-ban a várban tartották a Rákóczi-szabadságharc híres utolsó, jobbágyfelszabadító országgyűlését.
A kuruc szabadságharc után osztrák tulajdonba került. A belsővárból főúri palotát varázsoltak. A külsővár részben felrobbantott ágyúbástyáinak köveit elhorták lakóházak építéséhez. Az 1960-as években történt meg az erődítmény teljes renoválása.
A várban három állandó kiállítást láthatunk. A Rákóczi-családot, II. Rákóczi Ferencet és az általa vezetett szabadságharcot, Sárospatak 17-18. századi történelmét mutatja be a Rákócziak dicső kora című kiállítás.
I. Rákóczi György 1631 és 1648 között működött ágyúöntő műhelye ma hadtörténeti, ipar- és technikatörténeti interaktív kiállítóhely.
Tokaj-Hegyalja legjelentősebb szőlészeti és borászati kiállításán a szőlőművelés és borászat eszközeit, munkafolyamatait láthatják az érdeklődők.
További látogatási és egyéb információk a sárospataki Rákóczi-vár hivatalos oldalán.
Nagyon köszönjük a fotókat Mészáros Henriettnek!
