Sárospataki Rákóczi-vár, a késő reneszánsz gyöngyszeme

Magyarország egyik legszebb és leghíresebb vára a sárospataki vár, amit leginkább Rákóczi-vár néven ismerünk. Jelentőségét jól példázza, hogy az 500 forintosunk hátoldalán a sárospataki vár látható. Nem mellesleg a papírpénz előoldalát a vár egykori tulajdonosának, II. Rákóczi Ferencnek Mányoki Ádám által festett portréja díszíti.

Sárospataki Rákóczi-vár története

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Rákóczi-vár amellett, hogy hazánk egyik legszebb késő reneszánsz műemléke, az ország legjelentősebb Rákóczi kiállításának is helyet ad. A Nemzeti Múzeumhoz tartozó kiállítás 2003-ban az Év Múzeuma címet is elnyerte.

A sárospataki várra mindenki mint Rákóczi-vár gondol, ami annyiban igez, hogy a várkastély leghíresebb gazdája valóban a Rákóczi család volt.

Az építkezések azonban jóval korábban megkezdődtek. A várat a mohácsi csata után, az 1530-as években Perényi Péter főispán kezdte el építtetni, amikor a kezére jutott a terület. A mohácsi vész után a főúr jól érezte, hogy hogy újdonsült birtokait jobban kell védenie, ezért a város fölé falakat húzatott bástyákkal, ez volt a külső fal. Majd a városfal délkeleti részén elkezdte a felépíttetni a ma belső várnak nevezett épületegyüttest. Itt először a mai is látható Vörös-tornyot emelték, majd eköré építették a lakóházakat.

Szintén Perényi idején épülhetett fel a Vörös-torony körüli modern ötszögű elővédőbástya (párkány).

Több tulajdonos után 1608-ban Lorántffy Mihály lányai vették örökségükként birtokukba az uradalmat. I. Rákóczi György 1616-ban feleségül vette Lorántffy Zsuzsannát, ezzel Ő lett a birtok új földesura. Itt rendezte be udvartartását és innen irányította a többi birtokát.

Rögtön jelentős bővítést hajtottak végre a késő reneszánsz stílusában. Először a várkastély keleti szárnyára emeletet húztak, majd új-bástyát emeltek és megerősítették a templom északi falát is. 1642-től a kastély déli szárnyára is emeletet húztak, 1647-ben pedig elkészült a Lorántffy-loggia, amely a keleti szárnyat és a tornyot összekötő gyönyörű oszlopos lépcső és árkád.

1656-ban a Vörös-tornyot is megmagasították és ágyúállással és négy őrtoronnyal egészítették ki. Ebből ma csak három látható, mert negyedik leomlott.

1708-ban a várban tartották a Rákóczi-szabadságharc híres utolsó, jobbágyfelszabadító országgyűlését.

Sárospataki Rákóczi-vár

A kuruc szabadságharc után osztrák tulajdonba került. A belsővárból főúri palotát varázsoltak. A külsővár részben felrobbantott ágyúbástyáinak köveit elhordták lakóházak építéséhez. A belső vár udvarának boltíves tornácai a 19. századból valók.

Az 1960-as években történt meg az erődítmény teljes renoválása.

Sárospataki Rákóczi-vár

Sárospataki vár látnivalói

A külső védvonal mára csak nyomokban maradt fenn, de a várkastély és a Vörös-torony is nagyon szép, felújtott állapotban várja a látogatókat.

A belső vár méltán leghíresebb eleme a reneszánsz sítusú hatalmas lakótorony, a Vörös-torony. Az ötszintes robosztus épület teljesen elüt a környezetétől. Az ablakai kissé rendezetlenül állnak, több helyen pedig lőrések sorakoznak, mint például a harmadik és a negyedikszint között.

Az alsóbb szinteken a konyha, raktár, levéltár kapott helyet, a negyedik emeleten díszes fogadótermet találunk. A tágas helyiség falait reneszánsz faragványok, később született ornamentlis falfestmények gazdagítják. Eredetileg famennyezetes volt, csak a 18. században boltozták be.

A várkastély híres terme, vagyis erkélye a Sub-Rosa terem, amely rózsa alakú záróköveiről kapta a nevét.

A várban három állandó kiállítást láthatunk. A Rákóczi-családot, II. Rákóczi Ferencet és az általa vezetett szabadságharcot, Sárospatak 17-18. századi történelmét mutatja be a Rákócziak dicső kora című kiállítás.

I. Rákóczi György 1631 és 1648 között működött ágyúöntő műhelye ma hadtörténeti, ipar- és technikatörténeti interaktív kiállítóhely.

Tokaj-Hegyalja legjelentősebb szőlészeti és borászati kiállításán a szőlőművelés és borászat eszközeit, munkafolyamatait láthatják az érdeklődők.

További látogatási és egyéb információk a sárospataki Rákóczi-vár hivatalos oldalán.

Nagyon köszönjük a fotókat Mészáros Henriettnek!

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük