Turulmadaras Rákóczi emlékmű Tiszaújlakon
Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájának emlékoszlopa, azaz a turulmadaras Rákóczi emlékmű a kuruc csapatok 1703. július 14-én, a Tiszaújlak-Tiszabecsi révnél vívott első győztes csatájának állít emléket a kárpátaljai Tiszaújlak határában.
A történelem úgy hozta, hogy az emlékmű nem Magyarország területére esik. Tiszaújlak nagyközség a Tisza partján a mai Ukrajnában, Kárpátalján, a Nagyszőlősi járásban található. A község érinti az ukrán-magyar határsávot és itt válik határfolyóvá a Tisza.
A tiszaújlaki Tisza-hídtól alig 200 méternyire, Tisza bal partján, a nemzetközi határátkelő állomás közvetlen közelében egy mesterségesen emelt halom tetején áll a turulmadaras Rákóczi-emlékmű.
Rákóczi-szabadságharc első győztes csatája
II. Rákóczi Ferenc hosszú lengyelországi tartózkodás után 1703. június 16-án a Vereckei-hágón keresztül lépett Rákóczi Magyarország földjére. A Dolhánál vereséget szenvedett kuruc sereg Bereg vármegye erdőibe menekülve várta a fejedelmet. A katonák többsége csak botokkal és kaszákkal volt felfegyverkezve, mindössze kétszázan rendelkeztek puskákkal. A csapat lelkesedése azonban határtalan volt, ami nagy részben vezérüknek Esze Tamásnak volt köszönhető.
A felkelők II. Rákóczi Ferenc közvetlen irányításával Munkács felé fordultak. Itt adta ki 1703. június 27-én Rákóczi a vajai Vay kastélyban megfogalmazott, felkelésre szólító felhívását a magyar néphez.
A Latorca-parti városban tovább gyarapodtak, ellenfél azonban még mindig túlerőben volt. Beregszentmiklós, majd Zavadka felé vonultak vissza. Itt találkozott Rákóczi a később hozzá mindvégig hű gróf Bercsényi Miklóssal. Közben a kurucok között egyre nőtt a lelkesedés, sok új felkelő csatlakozott hozzájuk, közöttük sok ruszin nemzetiségű harcos is.
A jelentősen felduzzadt sereg Munkács megkerülésével Beregszász felé indult, hogy onnan tovább haladva megszerezze a stratégiailag rendkívül fontos tiszai átkelőt, a Tiszaújlak és Tiszabecs közötti révet. 1703. július 9-én érkeztek meg Beregszászba. A felkelők szétverték a császári helyőrséget és a Tiszához szorították vissza azt, ezzel szinte az egész Bereg vármegye a kurucok kezére került. Átkeltek a Tiszán, elfoglalták Vásárosnaményt.
A felkelők, visszatérve a Tisza jobb partjára, megtámadták a tiszaújlaki sóházat, és Esze Tamás vezetésével megfutamították az osztrák helyőrséget 1703. május 24-én. A sóház ma is áll (egy ideig ukrán iskola működött benne), az eseményt emléktábla jelzi Esze Tamás márványba vésett képmásával.
Rákóczi csapatai a Tisza egyik kanyarulatánál sorakoztak fel és rövid idő alatt szétverték a császáriak seregét. A megfutamodott katonák egy része a Tiszában lelte halálát, más része pedig elesett vagy fogságba esett. A felkelők 1703. július 14-én hatalmukba kerítették a tiszaújlaki-tiszabecsi révet. Ezt az ütközet, amit „Tiszabecsi átkelés”-ként emlegetnek volt a Rákóczi-szabadságharc első győztes csatája.
Turulmadaras Rákóczi emlékmű
A győztes csata helyszínén 1903-ban szeptember 20-án állítottak emlékoszlopot, részben közadakozásból. Az alapozáshoz ősi hagyomány szerint, az egész ország minden vármegyéjéből egy-egy szekér földet hordtak össze. A szobrot Kepes Sándor szinérváraljai kőgyáros készítette. A 18 méter magas oszlop tetején elhelyezkedő, kiterjesztett szárnyú turulmadár kuruckardot tartott a csőrében.
Trianon után az emlékművet elhanyagolták és gazdátlanná vált. 1945. tavaszán földig rombolták az emlékművet, és az anyagát az elesett szovjet katonák emlékművének építésére használták fel. A turulmadarat Ungvárra szállították és a mai napig megtekinthető az ungvári vár udvarán.
Amit ma láthatunk, az a második turulmadaras Rákóczi emlékmű. 1987-ben Bíró Andor, – Váradi–Sternberg János ungvári történészprofesszor útmutatásai szerint – kezdeményezte az emlékmű eredeti helyén és formájában történő felállítását. Sok huzavona (a hatalom ellenállása) után 1989. július 16-án kerülhetett sor az emlékmű ünnepélyes újra avatására. Keisz Gellért és Lezu Vladimir építész alkotásához, a kovácsoltvas ráccsal körbekerített alapzatához márvány párkánnyal szegélyezett lépcsőfeljárat vezet. A fölvezető lépcsők mellett tábla mutatja azt a pontot, ameddig az 1998-as áradás elöntötte az emlékművet, húsz lépcső volt víz alatt.
1989. óta minden évben július második vasárnapján megünnepli Rákóczi fejedelem első győztes csatájának emléknapját. Az ünnepség a tiszaújlaki egykori sóház falánál kezdődik, innen a Tisza hídján át az emlékműhöz vonul az ünneplő közönség. A 2011-es turul-ünnepség napján, egy platán fácskát ültettek el az emlékműnél, amelyet Rodostóból hozott egy magyar kerékpáros sportoló.
