Hejce látnivalói: barokk kőhidak és bájos parasztházak

Egy alig 200 fős zsák település esetében nevezetességekről beszélni talán túlzásnak tűnhet, de Hejce esetében más a helyzet. A Zemplén bájos települése nem csak fekvése és természeti szépsége miatt ér meg egy látogatást. Nézzük, melyek a falusi turizmus kedvelt célpontja,a bájos Hejce látnivalói! 

Kiss P Dóra ajánlotta figyelmembe a települést: “Hejce, szerintem ennyi követ, – amit a saját pincéjükből bányásztak ki – Magyarországon nem találunk máshol ilyen kis faluban. Tüneményes zsákfalu a Zemplénben. Szerintem a blogodra váró ennyi szoborral, Nemzetközi Alkotótáborral…”

Hejce látnivalói

A Miskolctól 60 kilométerre északkeletre, a Zemplén nyugati lábánál fekvő Hejce az egyik legkorábbi településünk. Már 1009-ből van írásos említés róla, amikor I. István (Szent István) az általa alapított egri püspökségnek adományozta. A 15. században husziták telepedtek meg a falu keleti részén, ekkor Hejce már mezőváros volt.

A Nemzetközi Alkotótáborban készült szobrok közül a Medvecsalád fogadja a faluba érkezőket.

Népies házak és barokk kőhidak

Hejce fő vonzerejét a fekvése adja, amit nagyon jól kihasználtak a település építése során. A Fő utca a Szerencs-patak mederével párhuzamosan kanyarog. A keskeny házakat az utcafrontra, előkert nélkül, magas lábazatra emelték. Fő építőanyag a kő volt, a tetőt gyakran pala vagy fémlemez fedi. Az egyszerű, fehér homlokzatot rendszerint vakolatrátétes ablakkeret és kereszt vagy kehely szimbólum díszíti.

A régies típusú parasztházakkal szegélyezett utcák hangulatát tovább emelik a Szerencs-patak fölé emelt 200 éves barokk kőhídak és azok íve. A Szerencs-patak medrében akár száraz lábbal is átsétálhatunk, csak ritkán csordogál víz benne.

A pincesort a terepviszonyokat kihasználva építették, és természetesen itt is kő a fő építőanyag.

Püspöki kastély

A kastélyt Esterházy Károly egri püspök építtette az 1700-as évek végén a neves építész, Fellner Jakab tervei szerint. Fellner Jakab nevéhez fűződik többek között a tatai Esterházy-kastély és a noszvaji De la Motte-kastély tervezése is.

Az eredetileg copf épületet később átalakították, de épségben megmaradt a beépített kápolna barokk mennyezete. A gyönyörű parkkal rendelkező hajdani egri, majd kassai püspökségi nyaraló ma a római katolikus egyház szeretetotthona. A kastély látogatható, Hejcén és környékén feltárt leletanygaot mutatnak be.

A Hejcei Nemzetközi Alkotótábort 1991-ben alapította Horváth János nyíregyházi festőművész, egyetemi tanár. Magyarországi és külföldi meghívott képzőművészek látogatják, az itt készült alkotásokat több magyarországi településen és külföldön rendezett tárlaton bemutatták.

Templomok

A 14. században épült, Szent István király tiszteletére szentelt katolikus templom a késői gótika értékes alkotása. Igaz, főhomlokzatát 1780 körül copfstílusban átalakították. Berendezése a 18. századból származik. Barokk főoltárának képén Szent István felajánlja Magyarországot Szűz Máriának. A szószék és a padok a rokokót képviselik, míg a keresztelőkút copfstílusban készítették.

A szentély alatti kripta nemcsak temetkezési helyül szolgált, hanem minden bizonnyal ide rejtették a templom és a falu kincseit a török portyázások idején.

A 200 éves, kizárólag közadakozásból és közmunkával épült református templom tetején keressük a tornyot.

A harangtornyot a templomtól néhány lépésre magányosan találjuk.

Hejcéhez egy szomorú tény is kapcsolódik. Itt történt a Szlovák Légierő An–24-es repülőgépének
2006-os katasztrófája, a független Szlovákia történetének eddigi legnagyobb légi szerencsétlensége. A repülőgép Koszovóból hazatérő szlovák békefenntartó katonákat szállított Szlovákiába, amikor 2006. január 19-én Magyarország északi részén, Hejce és Telkibánya községek között lezuhant. A fedélzeten tartózkodó 43 fő (a 8 fős személyzet és 35 fő utas) közül egy élte túl a balesetet.

Egyetlen katona élte túl a katasztrófát, aki a WC-n volt, a kabin védte meg. Köd volt, Kassa már nagyon közel van onnan, ahol le akartak szállni. Látta a fényeket a pilóta és hamar leengedte a gépet, ködben a Borsó-hegynek csapódott. Borsó-hegy azért, mert a középkorban bort és sót szállítottak a közeli kereskedelmi úton északra.

A katasztrófa egyéves évfordulóján a szlovák és magyar hivatalos szervek képviselői, az áldozatok hozzátartozói és az egyetlen túlélő részvételével a baleset helyszínén megemlékezést tartottak, ahol 42 kopjafa állít emléket az áldozatoknak.

Hejce központjában, a katolikus templom közelében emlékművet állítottak, amit Szabó László galántai szobrászművész alkotott. Fekete márvány talapzaton olvasható a megemlékező szöveg. A monumentális, bronz főalak egy szárnyak nélküli, zuhanó angyal, amelyet a letarolt fák vesznek körbe.

Hejcéről kellemes kirándulásokat tehetünk, pédául elérhetjük a Regéci várat.