Utolsó vacsora terme Jeruzsálemben

Published 2019-11-28 · Updated 2023-04-07

Jeruzsálem óvárosi falain kívül, a Sion-hegyen található a terem, ahol a keresztény hagyomány szerint Jézus Krisztus elfogyasztotta az utolsó vacsorát apostolaival. Az épület jelenleg Izrael Állam tulajdonában van, ami szabadon látogatható, de vallásgyakorlásra nem használható.

Utolsó vacsora terme Jeruzsálemben

Tudatlanul mentem megnézni az Utolsó vacsora termét, vagy ahogy még hívják Cenákulumot (Coenaculum). Igazából nem is nagyon gondolkodtam, hogy mit fogok majd látni. Leginkább úgy képzeltem, hogy egy szerény, egyszerű épületbelsőt vagy esetleg egy szentélyt látok majd. Hát eléggé meglepődtem. Persze nem azt vártam, hogy megelevenedik előttem Leonardo da Vinci Milánóban megtekinthető Az Utolsó vacsora című festménye. De nem is azt, hogy amint belépek, egy gótikus stílusú terem és benne egy mihráb (iszlám imafülke) fogad.

Az Utolsó vacsora terme, Jeruzsálem egyik fontos látnivalója, egy 12–14. századi épület első emeletén található. Az épület földszintjén néhány kamra, egyikben a zsidók királyaként tisztelt Dávid feltételezett sírja látható. Ez utóbbiról nem tudni, hogy valójában kinek a sírja, de az bebizonyosott, hogy nem Dávid királyé. Ennek ellenére továbbra is a zsidók fontos zarándokhelye.

A 7. századtól kezdett elterjedni az a nézet, hogy az utolsó vacsora helyszíne megegyezett a Szentlélek eljövetelének helyszínével, és ez a Sion-hegyen 392–493-ben épült Hagia Sion-templom helyén volt. Ekkor kezdtek zarándokok érkezni.

Itt őrizhették II. János jeruzsálemi püspök rendeletére Szent István vértanú ereklyéit. Ez nem a mi Szent Istvánunk, hanem egy Jeruzsálemben mártírhalált halt Jézus követő, az Ő tiszteletére vette fel a Vajkként született királyunk az István nevet a keresztségben. Szent István volt az első keresztény vértanú, akit 36-ban agyonkövezték Jézus tanainak hirdetése miatt. Gyakran Vértanú Szent Istvánként emlegetik megkülönböztetve a magyar államalapítótól.

A templomot egy régi templom helyére építették, a régészeti feltárás kr. u 70 körül épült római építményként azonosította, amit valószínűleg zsinagógaként használtak. A Hagia Sion-templomot a 10–11. században lerombolták. A ma látható épületrészek, a korai zsinagóga maradványait leszámítva, a keresztesek idejéből származnak. A keresztesek a 12. században az épületmaradványokat beépítették új Sion-hegyi Szűz Mária-templomba, és ekkor emelhették a ma ismert emeleti termet.

Utolsó vacsora terme a középkortól

A ferencesek 1309 után telepedtek le a Cenákulum mellett. 1333-ban Róbert nápolyi király, amikor megkapta az épületet, a ferencesekre bízta. Az épület a Sion-hegyi ferences kolostor része lett. 1551-ben I. Szulejmán szultán parancsára a ferenceseknek végleg el kellett hagyják sion-hegyi kolostorukat. Az utolsó vacsora termét Dávid prófétának szentelt törökök mecsetté alakították át.

1948-ban, az első zsidó-arab háborúban a Sion-hegy Izraelhez került. Az óváros 1967-es bevételéig a zsidóknak nem volt szabad a Siratófalhoz menni, ezért a „Dávid-sír” kedvelt zarándokhellyé vált. Az épület alsó részét zsinagógává alakították át, magát az Utolsó Vacsora termét pedig múzeummá.

Ma az Izraeli Állam tulajdona és belépőjegy nélkül bárki látogathatja. A keresztény vallásgyakorlás azonban nem, illetve csak nagyon korlátozottam engedélyezett a teremben. A ferencesek minden évben megtarthatják a hagyományos Nagycsütörtöki-körmenetet. II. János Pál pápa 2000-es látogatásakor szentmisét mutatott be, majd 2014-ben Ferenc pápa is megtehette. II. János Pál pápa látogatásának emlékét egy szobor is őrzi,

Jézus története az Olajfák hegyén, a Getsemáni-kertben, a majd a Golgotán folytatódott, ahova elítéltetése után a Via Dolorosán, a Fájdalmak útján keresztül jutott el.