Torinói lepel: a feltámadás szent és titokzatos ereklyéje
A Torinói lepel vagy ahogy gyakran egyszerűen csak hívják, a halotti lepel évszázadok óta áll az érdeklődés és a találgatások középpontjában. Nem is csoda. Ha valóban a keresztre feszített, majd feltámadt Jézus leple volt, ahogy az feltételezik, akkor a kereszténység legnagyobb csodája. Ha pedig nem, akkor az teszi érdekessé, hogy nincs még egy hozzáfogható ember alkotta tárgy a világon. A rejtély továbbra is feltáratlan marad, de néhány érdekes tényt lerántok róla.
A Torinói lepel vagy halotti lepel rövid története
A Torinói lepel, azaz a Halotti lepel a katolikus egyház legértékesebb ereklyéje. Valódiságát még a mai napig nem sikert teljes mértékben bizonyítani, ezért az egyház sem jelentette ki egyértelműen, hogy valóban Jézus testét fedte időszámításunk kezdetén.
A keresztény hagyomány szerint Jeruzsálem óvárosi falain kívül, a Sion-hegyen található Utolsó vacsora termében fogyasztotta el Jézus Krisztus az utolsó vacsorát apostolaival. Ezt az esemény örökíti meg Leonardo da Vinci Az utolsó vacsora című freskója, amit Milánóban tekinthetünk meg.
A vacsora után Jézus és tanítványai az Olajfák hegyének lábánál található Getsemáné-kertbe vonultak vissza. A tanítványok lepihentek, Jézus pedig egy barlanghoz ment imádkozni. Itt talált rá Iskarióti Júdás, a 12 tanítvány egyike, itt árulta el egy csókkal a római katonáknak, akik elhurcolták. Kajafás főpap 30 ezüstöt fizetett Júdásnak, hogy egy csókkal árulja el mesterét.
Elfogása után Jézust megkínozták, halálra ítélték, végül keresztre feszítették. A keresztútját az Golgotáig az óvárosi Via Dolorosán, a Fájdalmak útján járta, melynek utolsó stációi a Szent-Sír-bazilikában találhatóak.
Amikor levették a kereszten meghalt Jézust, testét egy fehér lepelbe tekerték. Amikor harmadnapra Jézus feltámadt, sírjában csak a leplet találták meg, a test nem volt ott. A lepel azonban megőrizte a lenyomatokat és ez az, amit ma Torinói lepelként ismerünk.
Hogy néz ki a Torinói lepel?
A 432×113,5 cm méretű, I. századbeli halszálkás mintázatú lenvászon kendőn egy megkínzott, majd kereszthalált szenvedett férfi képmása, valamint vérfoltok és égésnyomok láthatók. A holttest alá terített lepel a fején volt áthajtva, így az megőrizte a halott képét elölről és hátulról is. Átlagos vastagsága 0,34 milliméter, tömege 2450 gramm. A torinóinak hívott leplen látható férfialak testén lévő sebesülések pontosan megfelelnek a Biblia leírásának, felfedezhetők a keresztre feszítés, a töviskorona és az oldalán lévő lándzsa ütötte seb nyomai.
A képmás a szálak elszíneződéséből, tehát nem ráfestésből származik. Tudományos magyarázat nincs arra, hogy kerülhetett a képmás a lepelre, így valószínűsíthető, hogy Jézus feltámadását sugárjelenség, fényjelenség kísérhette, és ez a fény- és hőhatás okozhatta a szálak elszíneződését.
Kutatók a lepel történetét szórványos adatokból rekonstruálják Jézus Krisztus kereszthalálától 1349-ig, az ezt követő időkről azonban jól dokumentált adatok állnak rendelkezésre. A rejtély megfejtésére külön tudományág, a szindonológia (lepelkutatás) jött létre. A valódiságát támasztja alá, hogy a lepelből a keletkezési helyére és vándorlásának állomásaira jellemző flóra pollenjeit, gomba-spóráit mutatták ki.
Miért kapta a torinói jelzőt?
A lepelre Edesszában találtak rá, ahol Euszebiosz püspök már 325 körül írásban utalt létezésére. 944-ben került Bizáncba, 1453-ban pedig a Savoyai hercegség tulajdonába. 1572 óta őrzik Torinóban. II. Umberto (száműzött) utolsó olasz király halálát követően, 1983 óta a lepel az egyház tulajdonába került, azzal a kitétellel, hogy nem vihetik el Torinóból.
A leplet 1898 óta övezi fokozott érdeklődés, amikor Secondo Pia ügyvéd, amatőr fotós, elkészítette róla az első fényképfelvételt, amin a lepel pozitív képe, vagyis a fényképe jelent meg.
A lepel érdekes történetéről még több információ olvasható a wikipédiában.
Hol látható a torinói lepel?
A híres ereklye soha sem volt állandóan látható. Jelenleg is Torinóban a Keresztelő Szent János Székesegyházban őrzik, de az eredeti leplet csak ritkán tekinthetik meg az érdeklődők, eddig 1978, 1998, 2000, 2010 és 2015 években volt látható. Legközelebb várhatóan 2025-ben állítják ki. A látogatás mindig ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.
Két bemutatás közötti időben egy sötét, száraz helyen őrzik, hogy védjék a szövetszálakat a roncsolódástól és biztonságosabb legyen a tárolása. A székesegyházban a másolata megtekinthető. Amikor én 2015-ben ott jártam épp felújítás folyt, így nem lehetett bemenni a székesegyházba.
A székesegyházban a lepelnek van egy külön kápolnája, amit 2018 őszén 21 év felújítás után nyitottak meg újra. 1997-ben, amikor tűz ütött ki a kápolnában, még itt tartották az eredeti leplet is. Szerencsére a leplet még időben sikerült kimenekíteni, a kápolna azonban a lángok martalékává vált. A kápolna megnyílt ugyan, de itt csak a másolat látható, az eredeti relikviát gondosan elzárva őrzik.
A szintén Torinóban található San Lorenzó templomban, amit barokk kialakítása miatt egyébként is érdemes megtekinteni, van egy torinói lepel kiállítás. Itt fotókon is bemutatják a lepelen kirajzoló képet és néhány relikviát is láthatunk. A fotóim ott készültek.
Szerte a világban rengeteg másolatot őriznek a Torinói lepelről. Magyarországon is több helyen megtekinthető egy másolat, néhol előzetes bejelentkezés szükséges a megtekintéséhez. Többek közt Lajosmizsén, Győrben a Szent Kamillus-plénábiatemplomban és a debreceni Szent Anna Székes-egyházban őriznek belőle egy-egy másolatot.
Halotti lepel – videó
https://youtu.be/vb7hv8jfBsc
További olvasnivalók hasonló témában
- Kossuth Lajos nyomában Torinóban
- Húsvét-sziget kőszobrainak 8 titka
- Leonardo Da Vinci: Az utolsó vacsora
