Jeruzsálem óvárosának kapui
Jeruzsálem óvárosába hét kapun át juthatunk be. A nyolcadikat, az Aranykaput, amelyen virágvasárnapon Jézus is bevonult Jeruzsálembe, 810-ben befalazták, mert azon keresztül csak a Messiás léphet majd be a szent városba. Jeruzsálem kapui egytől egyig különlegesek, mindegyiknek megvan a saját története, és az egyes felekezetek más-más névvel illetik őket.
Jeruzsálem óvárosának fala
Bár az Aranykapu már állítólag Jézus idejében is állt, Jeruzsálem óvárosainak falait Nagy Szulejmán építtette 1537 és 1541 között. A falak 4 km hosszúak, átlagosan 12 méter magasak és közel 3 méter vastagok.A bástyákon valaha őrök vigyázták Jeruzsálem békéjét.
16. századi mércével mérve a fal nem volt bevehetetlen, s nem is annyira az ellenséges sregektől védett, mint a banditáktól és a vandáloktól.
A Citadella, a helyőrségi szállás a Jaffa kapu mellett állt a városfalon kívül, ezzel szemben érthetetlen módos a Sion-hegyet nem kerítették körbe. Egy legenda szerint Szulejmán kivégeztette főépítészét a súlyos mulasztás miatt.
A feltételezések szerint a szultán azért fogott az építkezésbe, mert volt egy visszatérő rémálma, amelyben egy oroszlán üldözte.Álomfejtői Jeruzsálem jelképének mondták az oroszlánt (Júda oroszlánját), amely azután lett mezítelen (falak nélküli), hogy Szulejmán apja legyőzte.
Jeruzsálem kapui
Jeruzsálem kapui közül csupán egy épült a 19. században, a többit mind ezelőtt alakították ki.
Jaffa kapu, Hebroni kapu, Bab el Khalil
Az itt kezdődő útról nevezték el a zsidók shaar Yafónak, azaz Jaffai kapunak, hiszen az az út valaha Jaffa kikötővárosába vezetett. Az arabok ugyanezt a kaput Bab el Khalilnak, azaz Hebroni kapunak nevezik, mert számukra a Hebronba vezető út volt a fontosabb.
A jeruzsálemi óváros kapui közül egyedül ezen a helyen van maga a városfal is kettébontva. A régi, eredeti városkapu mellett jobbra lévő nyílást a törökök vágták a falba 1898-ban, hogy az akkor idelátogató II. Frigyes Vilmos német császár és párja azon keresztül be tudjon vonulni a díszes császári hintókkal az óvárosba.
Az 1960-as években a városfalak – így a Jaffa kapu is – felújításához jelentős anyagi segítséget nyújtott a világ zsidósága.
Cion kapu, Sion kapu
A Cion kapu a Sion-hegyre nyílik, amelyet érthetetlen módon nem kerítettek körbe. A kapu díszes mintázata Szulejmán építészetének kifinomult ízléséről vall.
Szemét kapu
A balszerencsés nevű Szemét kapun át távolították el a város hulladékát. Innen közelíthetjük meg legegyszerűbben a Templom-hegyet és a Siratófalat. Ortodox zsidók előszeretettel gyülekeznek a Szemét kapu előtt.
Szent István kapu, Oroszlános kapu, Bab Sitto Maryam
A keleti falon lévő kapu az Olajfák hegyére néz a Via Dolorosa eleje közelében. A keresztények Szent István kapunak, a zsidók Oroszlános kapunak, az arabok pedig Bab Sitti Maryamnak, azaz Szűz Mária kapujának nevezik. Mindhárom elnevezésnek megvan a saját logikája.
A hagyomány ide helyezi Istvánnak, az első vértanúnak a megkövezését és közvetlenül a kapu mellett van a jelenlegi városfalon belül Szűz Mária szülőházának a helye is.
Emellett a kapu zsidó neve is logikus, hiszen a kapu külső oldalán hatalmas nagy oroszlánok kőbe vésett szobrai őrzik a városfalon belüli népek békéjét és nyugalmát.
1967-ben, amikor amikor az izraeli hadsereg visszafoglalta a jeruzsálemi óvárost Jordániáról, innen indította rajtaütésszerű támadását.
Heródes kapuja, Virágok kapuja
Heródes kaupájank kellemesebb neve Virágok kapuja. A város legkevésbé ismert kapuja a Muszlim negyedre nyílik.
Damaszkuszi kapu, Nábluszi kapu
A Damaszkuszi kapu északnak, Náblusz felé vezető sztrádára néz, héberül Nábluszi kapunak is nevezik. Ez a legforgalmasabb kapu, amely az arab Kelet-Jeruzsálemet a Muszlim negyeddel köti össze.
A Damaszkusz kapu előtti tágas tér mindig tele van emberekkel. Az arab árusok hangosan ételt, italt kínálnak.
Új kapu
Ahogy a neve is sejteti Jeruzsélem kapui közül a legújabb az Új kapu. Ezt csupán a 19. században vágták a városfalba, hogy a szemközti Nore Dame zarándokszállás vendégei közvetlenül bejuthassanak a Keresztény negyedbe.
Aranykapu
Az Aranykapu a keleti városfal közepét foglalja el, és zárva tartják. A jóslatok szerint ezen keresztül lép majd be a Messiás Jeruzsálembe az Olajfák hegyéről az Ítélet napján. Addig a kapu zárva marad, akkor azonban maga a Messiás vonul be rajta, földi paradicsomot teremtve Jeruzsálemben.
