Jeruzsálem óvárosának kapui: titkok, próféciák és golyónyomok
Jeruzsálem óvárosának kapui nem csupán bejáratok a falakon belülre, hanem történetekkel, szimbólumokkal és legendákkal átszőtt helyszínek is. A ma látható falrendszert a 16. században, az Oszmán Birodalom idején építtette I. Szulejmán, és ekkor alakult ki a ma ismert nyolc kapu többsége. Az Aranykaput, amelyen virágvasárnapon Jézus is bevonult Jeruzsálembe, 810-ben befalazták, mert azon keresztül csak a Messiás léphet majd be a szent városba. Jeruzsálem kapui egytől egyig különlegesek, mindegyiknek megvan a saját története, és az egyes felekezetek más-más névvel illetik őket.
Jeruzsálem óvárosának fala
Bár az Aranykapu már állítólag Jézus idejében is állt, Jeruzsálem óvárosainak falait Nagy Szulejmán építtette 1537 és 1541 között. A falak 4 km hosszúak, átlagosan 12 méter magasak és közel 3 méter vastagok.A bástyákon valaha őrök vigyázták Jeruzsálem békéjét.
16. századi mércével mérve a fal nem volt bevehetetlen, s nem is annyira az ellenséges sregektől védett, mint a banditáktól és a vandáloktól.
A Citadella, a helyőrségi szállás a Jaffa kapu mellett állt a városfalon kívül, ezzel szemben érthetetlen módos a Sion-hegyet nem kerítették körbe. Egy legenda szerint Szulejmán kivégeztette főépítészét a súlyos mulasztás miatt.
A feltételezések szerint a szultán azért fogott az építkezésbe, mert volt egy visszatérő rémálma, amelyben egy oroszlán üldözte.Álomfejtői Jeruzsálem jelképének mondták az oroszlánt (Júda oroszlánját), amely azután lett mezítelen (falak nélküli), hogy Szulejmán apja legyőzte.
Jeruzsálem kapui
Jeruzsálem kapui közül csupán egy épült a 19. században, a többit mind ezelőtt alakították ki.
Jaffa kapu, Hebroni kapu, Bab el Khalil
Jeruzsálem óvárosának bejáratai közül legismertebb talán a Jaffa-kapu, amely a történelmi Jaffa kikötője felé vezető út kezdőpontja volt. Ez a kapu évszázadokon át a zarándokok és kereskedők fő belépési pontja volt, és ma is az egyik legforgalmasabb bejárat az óvárosba.
Az itt kezdődő útról nevezték el a zsidók shaar Yafónak, azaz Jaffai kapunak, hiszen az az út valaha Jaffa kikötővárosába vezetett. Az arabok ugyanezt a kaput Bab el Khalilnak, azaz Hebroni kapunak nevezik, mert számukra a Hebronba vezető út volt a fontosabb.
A jeruzsálemi óváros kapui közül egyedül ezen a helyen van maga a városfal is kettébontva. A régi, eredeti városkapu mellett jobbra lévő nyílást a törökök vágták a falba 1898-ban, hogy az akkor idelátogató II. Frigyes Vilmos német császár és párja azon keresztül be tudjon vonulni a díszes császári hintókkal az óvárosba.
Az 1960-as években a városfalak – így a Jaffa kapu is – felújításához jelentős anyagi segítséget nyújtott a világ zsidósága.
Cion kapu, Sion kapu
A Cion kapu a Sion-hegyre nyílik, amelyet érthetetlen módon nem kerítettek körbe. A kapu díszes mintázata Szulejmán építészetének kifinomult ízléséről vall. A kapun ma is láthatók a golyónyomok az 1948-as harcokból, amikor az izraeli és arab erők az óváros birtoklásáért küzdöttek. Ezek a nyomok ma is kézzelfogható emlékei a közelmúlt történelmének.
Szemét kapu, Trágya kapu
A balszerencsés nevű Szemét kapun át távolították el a város hulladékát. Innen közelíthetjük meg legegyszerűbben a Templom-hegyet és ez az egyik leggyorsabb bejutási pont a Siratófalhoz. Ortodox zsidók előszeretettel gyülekeznek a Szemét kapu előtt.
Szent István kapu, Oroszlános kapu, Bab Sitto Maryam
Az Oroszlános kapu (más néven Szent István kapu) különösen fontos a keresztény hagyományban, mivel innen indul a Via Dolorosa, az az út, amelyen a hagyomány szerint Jézus a kereszthez vezető útját járta végig.
A keleti falon lévő kapu az Olajfák hegyére néz a Via Dolorosa eleje közelében. A keresztények Szent István kapunak, a zsidók Oroszlános kapunak, az arabok pedig Bab Sitti Maryamnak, azaz Szűz Mária kapujának nevezik. Mindhárom elnevezésnek megvan a saját logikája.
A hagyomány ide helyezi Istvánnak, az első vértanúnak a megkövezését és közvetlenül a kapu mellett van a jelenlegi városfalon belül Szűz Mária szülőházának a helye is.
Emellett a kapu zsidó neve is logikus, hiszen a kapu külső oldalán hatalmas nagy oroszlánok kőbe vésett szobrai őrzik a városfalon belüli népek békéjét és nyugalmát.
1967-ben, amikor amikor az izraeli hadsereg visszafoglalta a jeruzsálemi óvárost Jordániától, innen indította rajtaütésszerű támadását.
Heródes kapuja, Virágok kapuja
Heródes kaupájank kellemesebb neve Virágok kapuja. A város legkevésbé ismert kapuja a Muszlim negyedre nyílik.
Damaszkuszi kapu, Nábluszi kapu
A Damaszkuszi kapu talán a legimpozánsabb mind közül: monumentális lépcsős bejárata és díszítése miatt sokak szerint a legszebb kapu. Nevét onnan kapta, hogy az innen induló út vezetett Damaszkusz felé. Érdekesség, hogy a mai kapu alatt római kori maradványok is találhatók, amelyek egy még korábbi városkapuhoz tartoztak.
A Damaszkuszi kapu északnak, Náblusz felé vezető sztrádára néz, héberül Nábluszi kapunak is nevezik. Ez a legforgalmasabb kapu, amely az arab Kelet-Jeruzsálemet a Muszlim negyeddel köti össze.
A Damaszkusz kapu előtti tágas tér mindig tele van emberekkel. Az arab árusok hangosan ételt, italt kínálnak.
Új kapu
Ahogy a neve is sejteti Jeruzsélem kapui közül a legújabb az Új kapu. Ezt csupán a 19. században vágták a városfalba, hogy a szemközti Nore Dame zarándokszállás vendégei közvetlenül bejuthassanak a Keresztény negyedbe.
Aranykapu
Az Aranykapu (más néven Szép-kapu) az Olajfák hegye felé néz. A keleti városfal közepét foglalja el, és zárva tartják. A zsidó hagyomány szerint itt lép majd be a Messiás, míg a keresztény hagyomány Jézus bevonulásához köti. Az oszmánok a 16. században befalazták, és a kapu előtt muszlim temetőt alakítottak ki – részben azért, hogy megakadályozzák a messiási prófécia beteljesülését.
A jóslatok szerint ezen keresztül lép majd be a Messiás Jeruzsálembe az Olajfák hegyéről az Ítélet napján. Addig a kapu zárva marad, akkor azonban maga a Messiás vonul be rajta, földi paradicsomot teremtve Jeruzsálemben.
Jeruzsálem kapui tehát nemcsak földrajzi tájékozódási pontok, hanem különböző vallások, korszakok és kultúrák metszéspontjai is. Ha az ember végigsétál rajtuk, valójában több ezer év történelmén halad át, kapuról kapura.
