Siratófal Jeruzsálemben, ahol az álmok valóra válnak
A világörökség részét képező jeruzsálemi óvárosban járva szinte kötelező a Siratófal meglátogatása. Vallási hovatartozástól, világnézettől függetlenül érdekes látnivaló. Az ókori fal réseibe elhelyezett kívánságcédulák pedig tényleg varázserejűek. Az én 20 évvel ezelőtti kívánságom az idén teljesült. Olvass tovább és elárulom a történetet!
Történetem a Siratófallal és a cédulákkal
Úgy 20 évvel ezelőtt egy kollégámmal hivatalos úton töltöttem pár napot Izraelben. A munkaidő végén igyekeztünk minél többet megismerni az országból. Egy percig sem volt kérdés, hogy Jeruzsálem óvárosát, néhány kereszténységhez köthető helyet és a Siratófalat nem hagyhatjuk ki. Már hetekkel előtte készültem az utazásra és igyekeztem minél több információt magamba szívni. Az azonban eszembe sem jutott, hogy a Siratófalnál majd cédulát helyezzek el. Még akkor sem, amikor az izraeli kollégák arra bíztattak, hogy tegyem meg, mert az bárkinek engedélyezett, nemcsak a zsidó vallásuak kiváltsága.
Aztán amikor odaértünk a zsidók szenthelyére, nagyon magával ragadott a hely szelleme. Valami misztikus, életem során csak kevés helyen tapasztalt érzés kerített hatalmába. Valamiért úgy éreztem, hogy ezzel a hellyel nekem valami feladatom van. Ezt meg kell mutatni szeretteimnek is és ide vissza kell jönnöm mégegyszer. Nem sokat hezitáltam, hisz veszteni valóm nem volt. Előkaptam egy papírfecnit és ráírtam a kívánságomat.
A papírcédulára írt kérésem soha nem árultam el senkinek ez év októberéig. Aztán, mikor teljesült a kérésem, úgy éreztem már nem kell titkolnom, sőt talán segíthet is másoknak, ha beszélek róla.
A 20 évvel ezelőtti cetlire írtakat szószerint már nem tudom idézni, de a lényeg az volt, hogy valamikor visszatérjek a Jeruzsálembe egy szerettemmel. Mert szép és jó volt az akkor, de még is más, ha nem a férfi kollégájával éli át az ember ezeket a meghatározó élményeket. Tudtam, hogy ez egy nem kis kívánság. Teljesülése sok-sok mindentől függ és sok mindent feltételez. Az évek során soha nem gondolkodtam azon, hogy megvalósul-e valaha. De azért, mint vágyott cél, mindig ott motoszkált bennem.
És láss csodát az idén teljesült!
Sok minden kellett hozzá. Akarat, erő, egészség, anyagiak, hogy legyen valaki, aki elutazik velem, hogy csak a legfontosabbakat említsem. És persze hit is, mert ha már az elején lemondtam volna róla, biztos nem valósul meg. Az én cetlim tehát célbaért és megvalósította az álmom.
Gondolom most azon kattog az agyad, hogy ezek után az idén vajon mit írtam a cetlire. Nem hagylak kétségek között.
Elárulom, hogy nem írtam cetlit.
Nem azért, mert nem hiszek a Siratófal réseibe dugott cédulákra írt vágyak beteljesülésében és az akarat teremtőerejében. Szép is lenne, ha ezután nem hinnék!!! És nem is azért, mert ne lennének már álmaim, vágyaim.
Az eltelt 20 év alatt sokkal bölcsebb lettem és rájöttem, hogy a sorsunk csak részben múlik rajtunk. Hagyom, hogy megtörténjenek velem a dolgok. Ezért nem írok bakancslistát sem. Csak járom az utam. Az utat, ami néha egyenes, akadálymentes, néha pedig göröngyös, kihívásokkal teli. Igyekszem inkább arra koncentrálni, hogy az elém kerülő helyzetekből, lehetőségekből kihozzam a maximumot. Sokszor épp azok a helyzetek hozzák a legnagyobb katarzist, amikre előre nem is gondoltunk, nem számítottunk. De az is megesik, hogy várva várt események, dolgok mennek félre és hatalmas csalódást okoznak.
Siratófal Jeruzsálemben
A Siratófal Jeruzsálemben (más néven Nyugati Fal; héberül: הכותל המערבי, HaKotel HaMa’aravi) nem más, Nagy Heródes által felújíttatott második Templom udvarának nyugati fala a Templom-hegyen. A Siratófal név onnan ered, hogy a zsidók e falnál imádkozva gyászolják a templom lerombolását.
A Templomot Kr. u. 70-ben a zsidó háború végén rombolták le a rómaiak. Ennek helyén épült fel a hetedik század végén az aranykupolás Szikladóm, majd a nyolcadik század elején az Al-Aksza mecset. A Templom-hegy a Siratófalat leszámítva palesztin felügyelet alatt áll, amely ugyan zsidók belépését nem tiltja, a nem muszlim vallásos megnyilvánulást azonban igen.
A zsidó vallásgyakorlat egyik legszentebb helyén a hívők kezeikkel és homlokukkal a falnak támaszkodva imádkoznak. A férfiak és a nők a fal két különböző, kerítéssel elválasztott részénél imádkozhatnak. A férfiak számára – még a turistáknak is – kötelező a zsidó sapka, a kipa vagy más néven a kapedli viselése. A bejárat előtt kutat is találunk, ahol a rituális bemosakodás elvégezhető.
Az imátkozás mellett a fal hasadékaiba imádságokkal, üzenetekkel teleírt papírokat helyeznek el. Ezek a cédulák szentírásnak számítanak, amit idegenek nem olvashatnak el. A résekbe rejtett és onnan kihullott cédulákat rendszeresen összegyűjtik, hogy az Olajfák hegyén elássák. Imádkozás után a hívők hátrafelé araszolva hagyják el a helyet, mert nem szabad hátat fordítani a szent falnak.
A Siratófal területén is nagyon figyelnek a biztonságra, ezért csak a táskák átvilágítása után, ellenőrző kapun keresztül lehet bejutni.
Siratófal Jeruzsálemben videó
További olvasnivalók Jeruzsálemről
Jeruzsálem és a kereszténység teljesen összeforrt. Még akkor is bátran állíthatjuk ezt, hogy tudjuk, Jeruzsálemet a judaizmus, a kereszténység és az iszlám vallás is szent városként tartja számon. Hoztam egy videót a keresztény Jeruzsálemről.
Jeruzsálem óvárosi falain kívül, a Sion-hegyen található a terem, ahol a keresztény hagyomány szerint Jézus Krisztus elfogyasztotta az utolsó vacsorát apostolaival. Az épület jelenleg Izrael Állam tulajdonában van, ami szabadon látogatható, de vallásgyakorlásra nem használható.
A Via Dolorosa nemcsak Jeruzsálem legismertebb utcája, de minden bizonnyal a világon is az leghíresebbek közé tartozik. A kanyargós útról úgy tartják, Jézus itt vitte a keresztet elitéltetésnek helyéről a Golgota felé. A mindig zsúfolt, keresztény zarándokok által végig járt útvonalon 14 stáció emlékeztet Jézus szenvedéseire.
Jeruzsálem óvárosába hét kapun át juthatunk be. A nyolcadikat, az Aranykaput, amelyen virágvasárnapon Jézus is bevonult Jeruzsálembe, 810-ben befalazták, mert azon keresztül csak a Messiás léphet majd be a szent városba. Jeruzsálem kapui egytől egyig különlegesek, mindegyiknek megvan a saját története, és az egyes felekezetek más-más névvel illetik őket.
