Az Aranykapu – Jeruzsálem titokzatos bejárata és a remény kapuja

A jeruzsálemi óváros keleti falában, a Templom-hegy felé nézve található az Aranykapu, amely nemcsak az egyik legősibb, hanem a legrejtélyesebb kapuja is a városnak. Héberül Sha’ar HaRachamim, vagyis a „Könyörület Kapuja”, arabul Bab al-Rahma, azaz a „Könyörületesség Kapuja” néven ismert. A kapu története, vallási jelentősége és jelenlegi állapota évszázadok óta izgalomban tartja a zarándokokat, történészeket és hívőket egyaránt. A zsidók, a keresztények és a muzulmánok szerint is szenthely, azon csak a Messiás léphet be. A jóslatok szerint ezen keresztül lép majd be a Messiás Jeruzsálembe az Olajfák hegyéről az Ítélet napján.

Az Aranykapu történelme és építészete

Az Aranykapu eredete az ókorba nyúlik vissza, egyes feltételezések szerint már a bibliai időkben is létezett. A jelenlegi kapu szerkezete a 6. és 8. századra tehető, bár a keresztes háborúk idején átépítették. Azonban sok történész úgy véli, hogy már korábban is állhatott itt egy bejárat, amely az ókori zsidó templomhoz vezetett. A kapu két ívelt nyílásból áll: az egyik a Könyörület Kapuja, a másik a Bűnbánat Kapuja nevet viseli.

Az Aranykapu befalazásánek dátumával kapcsolatban megosztanak az vélemények. Az egyik nézet szerintaz Aranykaput 810-ben falazták be az arabok, amikor muzulmán kézbe került a terület. Úgy gondolták, hogy a befalazással megakadályozhatják a zsidó Messiás bevonulását a városba, és ezzel meggátolják, hogy Jeruzsálemet a Messiás és a zsidónép tőlük visszafoglalja.

A legelterjedtebb nézet szerint Szulejmán szultán elrendelte a kapu lezárását, hogy megakadályozza a Messiás bejövetelét – ez a tett egyben vallási szimbolikát is hordozott. A kapu elé muszlim temetőt is létesítettek, amely tovább nehezítené egy zsidó pap (kohén) számára az áthaladást, hiszen a papok nem érintkezhetnek halottal vagy temetkezési hellyel.

Jeruzsálem óvárosába hét kapun keresztül juthatunk be. A nyolcadikat, az Aranykaput befalazták, mert azon csak a messiás léphet be. A másik hét kapuja éjjel nappal nyitva áll a világ minden részéből ide zarándokló emberek előtt.

Az Aranykapu a keleti városfal közepét foglalja el. Legjobban az Olajfák hegyéről és Nemzetek templomától szemlélhetjük meg. A jóslatok szerint ezen keresztül lép majd be a Messiás Jeruzsálembe az Olajfák hegyéről az Ítélet napján, hogy megteremtse a földi paradicsomot Jeruzsálemben.

Az Aranykapu vallási jelentősége

Az Aranykapu különösen nagy szerepet játszik a három monoteista világvallás szent hagyományaiban:

Az iszlám hit szerint a végítélet napján Allah itt fogja megítélni az embereket. A Templom-hegyhez való közelsége miatt ez a kapu is része a szent iszlám örökségnek. A muzulmánok úgy gondolják, az Aranykapu a végső időkben, az „ítélet napján” fog majd fontos szerepet kapni.

A zsidó hagyomány szerint a Messiás ezen a kapun keresztül fog belépni Jeruzsálembe, akinek az eljövetelére a zsidók milliói évezredek óta várnak, hogy helyreállítsa Dávid királyságát. Ez a prófécia tette a kaput szentté és védendővé.

A keresztény hagyomány Jézus virágvasárnapi bevonulását ehhez a kapuhoz köti. A hagyomány szerint Jézus egy szamárcsikón haladt át rajta, miközben az emberek pálmaágakkal köszöntötték őt.

A keresztények számára maga Jézus a Messiás. A keresztény hagyomány szerint Jézus a húsvét előtti vasárnapon, amit ma virágvasárnapnak hívunk, ezen a kapun keresztül vonult be Jeruzsálembe. Az ünneplő nép pálmaágakkal üdvözölte Jézust. Ezért szokták pálmanapnak is hívni vallási szertartásokban.

Egy legenda szerint a Jézust a Jordán folyóban megkeresztelő Szent Jánosnak a születése is az Aranykapunak köszönhető. Keresztelő Szent János idősödő szülei, Zakariás és Erzsébet évekig hiába várták a gyermekáldást. Végül azt a tanácsot kapták, hogy sétáljanak át az Aranykapu alatt és csoda fog történni. A tanácsot megfogadva átsétáltak a kapun és Erzsébet hamarosan áldott állapotba kerül.

A kapu előtt egy mohamedán temető található. Sokan súlyos milliókat hajlandók fizetni azért, hogy haláluk után az Aranykapu közelében temessék el. Hitük szerint a feltámadás itt fog majd kezdődni.

Szemben, az Olajfák hegyének az óváros felé eső lejtőjén elterölő temető a legrégebbi zsidó temető az egész világon.

További érdekességek

• Az Aranykapu két kapuból áll, amelyek egymás mellett helyezkednek el.
• A kapu díszes faragásokkal és oszlopokkal van díszítve.
• Az Aranykapu közelében található a Kidron-völgy, amely fontos temetkezési hely volt az ókorban.