Esztergomi bazilika, a legnagyobb Magyarországon

Az esztergomi bazilika, hivatalos nevén Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház hazánk legnagyobb temploma, a magyarországi katolikus egyház főszékesegyháza. Az esztergomi várhegyen áll, ami államalapításunk óta fontos szerepet tölt be történelmünkben. A bazilika 2019 óta felújítás alatt áll, de ez alatt is tartanak itt szertartásokat és a látogatók előtt is nyitva áll a gyönyörű templom és alagsori kápolnái.

Esztergomi bazilika

Esztergomi bazilika: Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház

Az esztergomi bazilika, hivatalos nevén a Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház Magyarország legnagyobb egyházi épülete. Az altemplomtól a kupola gömbjéig 100 méter magas, ezzel megelőzi 96 méter magas Országházat és a szintén ekkora budapesti Szent István-bazilikát. Méreteit tekintve a Európa egyik legnagyobb bazilikája, de világviszonylatban is tekintélyes méretű.

A ma látható bazilika klasszicista és óegyiptomi stílusú épület, amely az Esztergom-Budapesti főegyházmegye székesegyháza. A várhegyen hét templom is épült a középkorban, azonban a Szent Adalbert-templom helyére épített bazilika méreteiben messze felülmúlta a korábbi templomokat. A részben Szent István által emeltetett Szent-Adalbert-székesegyház helyén a 19. században épült fel a mai esztergomi bazilika, amihez négy esztergomi érsek munkája kellett.

Esztergomi bazilika története

A kezdetek: Szent Adalbert-székesegyház

Esztergom első templomát Géza fejedelem építtette a 10. században Szent István, az első vértanú tiszteletére. A hagyomány szerint az akkor már itt álló Esztergomi várban született fia Vajk, a későbbi Szent István király.

Szent István 1001-ben alapította meg az esztergomi érsekséget, és 1010-re már állt a mai bazilika helyén a Szent Adalbert-székesegyház.

Esztergomi várhegy a bazilikával a Duna felől

A templom a 12. században részben leégett, újjáépítése után pedig a török megszállásnak esett áldozatul. A vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csak a 1506 és 1511 között épült reneszánsz Bakócz-kápolna maradt épségben.

Mária Terézia 1768 és 1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emeltetett. Később ezt eltávolították el, hogy helyet adjanak a mai bazilikának.

Rudnay Sándor terve volt, hogy ismét az ország egyházi központjává teszi Esztergomot. A Várhegyet betakaró épületegyüttest terveztetett, ennek makettje ma is megtekinthető a bazilika kincstárában.

Bécsből mindent megtettek, hogy megakádolyozzák, hogy Esztergomban épüljön fel a Habsburg Birodalom legnagyobb temploma. Pénz hiányában végül csak a székesegyház, az Ószeminárium épülete, a Sötétkapu és az érseki palota készült el.  

Ma látható esztergomi bazilika építése

A mai templom alapkövét 1822. április 23-án, Szent Adalbert ünnepén tették le. Az építkezést Packh János vezette. Módosította az alaprajzot és a homlokzaton is változtatott. 1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusú altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 

Miután Packh Jánost meggyilkolták, a hercegprímás Hild Józsefet bízta meg az építkezés vezetésével. Neki köszönhető a bazilika végső formája.

Hild József a kupolát a korabeli Magyarországon újdonságnak számító módon, vasszerkezettel építette meg. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. A Bakócz-kápolnát 1600 darabra szétbontva, tájolását megváltoztatva, a bazilika oldalkápolnájaként építették újjá. A bal oldali harangtorony rejti a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harangot. 

Esztergomi bazilika és Szent István szobra

A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor, bár ekkor még nem volt kész az egész épület. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt.

1869. november 1-jén fejeződött be végleg az építkezés, de mai formáját pedig csak 1886-ra nyerte el.

Második világháború után

A második világháború alatt a bazilika súlyosan megsérült, körülbelül 95 gránát és bomba hullott rá. Az oszlopcsarnok egyik oszlopát szétlőtték, és a kupola héjazata is elpusztult.

Nagymértékű felújítások csak a 2000-es évek elején kezdődtek. 2006-ban felújították a harangtoronyot, 2007-ben pedig a főszékesegyház alatt húzódó pincerendszert. A kupolát tartó oszloperdőben vakoltak és eltüntették a háborús sérüléseket. A tartóoszlopok tövében egy új kilátó-körfolyosót alakítottak ki.

2009-ben az Ószemináriumból a bazilikába, a Kincstár különtermébe költözött a Mindszenty-emlékhely.

Esztergomi bazilika épülete

A főbejárat felett kőbe vésett latin felirat olvasható: CAPUT MATER ET MAGISTRA ECCLESIARUM HUNGARIAE, vagyis: A magyarországi egyházak feje, anyja és tanítója. A kapu feletti dombormű Johann Meixner faragása. A melléktornyokat összekötő boltívek felett Meixner két domborművét láthatjuk. A baloldali toronynál lévő az alapkőletételt, a jobb oldali a felszentelést örökíti meg. 

Az esztergomi bazilika Magyarország legnagyobb temploma – magassága kereken 100 méter, a kupola belső átmérőse 33,5 m – nemcsak a méreteivel imponál. 

Az épület végső formája Hild Józsefnek köszönhető – közel 50 évig épült -, s még elkészülte előtt Liszt Ferenc magavezényelte Esztergomi miséjével szentelték fel 1856-ban.

A bazilika belső alapterülete 5660 négyzetméter, 118 méter hosszú és 49 méter széles. Közepén elhelyezkedő félgömb alakú kupoláját 24 oszlop tartja, amelyek között 12 ablak található. A kupola feletti gömb átmérője 2,5 méter, a kereszt pedig 7 méter magas.  A 17 méter vastag falai Közép-Európában a legvastagabb falrendszernek számítanak.

A főbejárat felől nézve az idelátogatókat nyolc hatalmas oszlop fogadja, ezek vezetik be az előcsarnokot. Az oszlopcsarnok hátoldalán lévő fülkéket kitöltő két hatalmas kőszobrot Johann Hutterer készítette, emlékét állítva Szécsi Dénes bíborosnak és Hunyadi János kormányzónak, mivel kettejük nevéhez fűződik az előző székesegyház gótikus átépítése.

A bejárati kaputól jobbra és balra Nagy Lajos király és Telegdi Csanád érsek szobra látható, mind a kettő Kiss György alkotása.

A főoltárkép elkészítésével Michelangelo Grigoletti velencei művészt bízták meg, hogy Tiziano Vecellio Mária mennybevitelét ábrázoló képét felnagyítsa. Az eltérő arányok miatt kompozíciós változtatásokkal készült el 1856-ban a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképe, melynek méretei: 13,5 x 6,6 méter.

Az oltáron álló négy márványszobor – balról jobbra: Szent Márton, Szent Gellért a kis Szent Imrével, Szent Adalbert és Boldog Mór pécsi püspök – mindegyike magyar mester alkotása. Az oltár előlapjának márványdomborműve Leonardo da Vinci Utolsó vacsorája nyomán készült.

A kupola mai díszítését Antonio Detoma készítette Lippert József tervei szerint 1885–86-ban. Míg előzőleg a csillagos ég volt a kupolában festve, addig a jelenlegi stukkó a reneszánsz ornamentika elemet használta fel.

A bazilika belsejében két kápolna van, a nyugati oldalon a Szent István vértanú kápolnája, a keletin pedig a Bakócz-kápolna.

Ha felnézünk a főbejárat feletti karzatra, megcsodálhatjuk az ország legnagyobb orgonáját, melynek eredetijét Ludwig Moser salzburgi mester építette 1856-ban, és teljesen tönkrement a második világháborúban. Átépítése sok időbe telt, de ma már a város idegenforgalmában jelentős szerepet játszanak a bazilikában megrendezett orgonakoncertek.

Bakócz-kápolna

Bakócz Tamás, Mátyás király kedvelt embere volt, aki alacsony sorból küzdötte fel magát az egyházi hierarchia legmagasabb csúcsáig. 1497 és 1521 között esztergomi érsek volt. II. Gyula pápa halála után 1513-ban kis híján pápává választották. 1507-ben kezdte el építtetni a maga sírkápolnáját itáliai mesterekkel süttői vörösmárványból. A kápolna oltárát néhány évvel később szintén itáliai szobrász faragta carrarai márványból.

A török uralom végén egyedül ez a kápolna maradt használható állapotban. A barokk korban került oltárára az a máriapócsi típusú kegykép, melynél számos csoda történt, így búcsújáró helyévé vált. Erről tanúskodnak a megmaradt ezüst fogadalmi tárgyak. A Bakócz-kápolna a magyarországi reneszánsz egyházi építészet egyetlen megmaradt alkotása.

A reneszánsz kápolna korábban délebbre állt, 1823-ban 1600 darabra szedték és beépítették a bazilika épületébe. 

Altemplom

Az óegyiptomi stílusú altemplom hagyományosan az esztergomi érsek temetkezésoi helye. Andreas Schroth szobrász nagyszabűsú művei az Elmúlást és az Örök Életet jelképezik. A középkori templom romjaiban talált régi sírkövek is láthaók itt, például a nagy humanista főpapé, Vitéz Jánosé, aki Mátyás királyt nevelte, vagy Szécsi Dénesé, aki megkoronázta Mátyást.

A belső rotundában van eltemetve többek közt a korábban Mariazellben nyugvó, de 1991-ben hazahozott Mindszenty József holtteste. A néhai hercegprímás sírja a magyar katolikus hívők zarándokhelye. 

Harangok

A bazilikának három harangja van. Mindegyik a déli (szemből nézve bal, a Duna túlsó partjáról nézve jobb hátsó) oldaltoronyban található. A másik oldaltorony üres, ebben soha nem volt harang.

Az országban a negyedik legnagyobb harangja, a nagyharang 5827 kilogrammos, átmérője 218,5 centiméter. A középharang 280 kilogrammos, átmérője 81 centiméteres 1858-ból való, ebből szól 12 órakor a déli harangszó. A lélekharang 20 kilogrammos, átmérője 31 centiméter. Az 1751-es évszám olvasható rajta, ami azt jelenti hogy a harangot az egyházközség készen vásárolta.

Kincstári gyűjtemény

A Grigoletti-féle főoltártól jobbra indul a kincstárhoz felvezető lépcsősor.

A főszékesegyházi kincstári gyűjtemény legrégebbi darabja egy Metzben készült, kálváriajelenetet formáló ovális hegyikristály 870-ből. A 13. századi drágakővel, igazgyöngygel és aranyfilgránnal borított koronázási eskükereszt, a szarvserlegek, csókkersztek, pecsétnyomók, Mátyás király 7 kg súlyú és a Szent Korona után legértékesebb ékszerkincsünknek tekinthető színarany Kálváriája mellett itt látható a világ egyik legszebb gótikus kelyhe, a Suki-kehely.

Esztergomi bazilika felújítása

2019 tavaszán elkezdődött az esztergomi bazilika teljeskörű felújítása, a 13 milliárd forintba kerülő beruházás a tervek szerint 2023-ra fejeződik be. A négy éves munkálatok alatt megszépül az északi oldalhajó, a kincstárba és a panorámaterembe pedig lifttel lehet majd feljutni. 

A felújtás még zajlik, de befejeződött a homlokzat teljes burkolatának és kövezetének megújítása. Megtisztították a szobrokat, a falakat díszítő címereket, valamint a kövek struktúráját kiemelő világítással látták el. Így már megújult külsővel várja 2021. szeptemberi Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszust templom.

A bazilika a felújítás alatt továbbra is látogatható. 

„2023-ban kerül felújításra a Szentély és a Templomtér padlózata is, ezért a Templomtér alkalmanként korlátozottan lesz látogatható, azon területekre vonatkozóan, ahol épp tartanak a munkálatok. A Templom teljes lezárását nem tervezzük. Az aljzat felújítása nem érinti a Bakócz-kápolnát. Szintén 2023-ban kerül felújításra a karzat is.” – olvasható az esztergomi bazilika honlapján, amit érdemes felkeresni a nyitvatartási és egyéb infromációkért.

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük