Szent Márton emlékek Magyarországon
A mai Szombathely, az ókori Savaria környékén a 4. században született a később tours-i püspökké választott, majd szentté avatott Szent Márton. Emlékezete és az őt eláruló libákkal kapcsolatos legendája máig fennmaradt, Gallia nemzeti szentjévé választották. Tiszteletére számos templomot felszenteltek szerte a világban. November 11-én, Márton napján napjainkban is Európa szerte ünneplik és libalakomákkal emlékeznek rá. Nevéhez köthető magyországi helyeket gyűjtöttem össze.
Szent Márton élete
A későbbi Szent Márton a Római Birodalom területén, Savariában, a mai Szombathelyen született a Kr. u. 316-ban vagy 317-ben. A hagyomány úgy tartja, hogy a szülőháza felett áll a mai Szent Márton-templom.
Márton pogány családjával még gyerekkorában Itáliába költözött, amikor a jómódú, katonatisztként szolgáló apja jutalomból ott kapott birtokot. Gyermekként Ticinumban (ma Pavia) nevelkedett. 12 évesen úgy döntött, szülei ellenzése ellenére felveszi a kereszténységet. 15 évesen apja akaratára belépett a hadseregbe, fiatal kora miatt 4 évig egy kiképző egységnél szolgált.
A legenda szerint 18 éves volt, amikor lováról leszállva kardjával félbevágta palástját és odaadta egy didergő koldusnak. Ez a jelenetet örökíti meg Pozsonyi Koronázó dóm híres szobra. Nem sokkal ezután otthagyta a sereget, és misszionáriusnak állt.
Márton remeteként élte életét. A franciaországi Tours püspökének halála után az Ő fejére szerették volna tenni a püspöki süveget. Puritán életmódja és szerénysége okán azonban tiltakozott a kinevezés ellen. A püspökké választás elől a ludak óljába bújt. A libák azonban gágogásukkal elárulták őt, így kénytelen volt elvállalni a püspökséget.
Köztiszteletben álló, jótékony püspökként tartották számon. Csodák, betegek gyógyítása, halottak feltámasztása, ördögtől megszállottak megszabadítása fűződött a nevéhez. Küldetésének a hit terjesztését tartotta. Még nyolcvan éves korában is járta vidéket.
Szent Márton emlékek Magyarországon
Szent Márton-napja november 11-re esik, amikor Magyarország időjárása többnyire már hűvös, ködös és a munkák befejeződtek a földeken. A Márton-nap a 14. századi krónikákban határnapként szerepel: a tisztújítás, fizetés, jobbágytartozás lerovásának napja volt. Több, főleg szólővel kapcsolatos babona is társul hozzá.
Szent Mártonhoz köthető helyszínekről már mind írtam előzeleg itt a blogon, így nem ismétlem magam. A linkekre kattintva többet is olvashatsz és további fotókat is megnézhetsz.
Szent Márton-templom, Szombathely
A szombathelyi külvárosában álló templom a 4. században itt született és később toursi püspökké és szentté választott Szent Márton szülőháza felett épült fel. Többször bővítették és átépítették, jelenlegi formáját 1930-ban nyert el. Előtte a szent kútja áll.
Ókeresztény temető Szombathelyen
A szombathelyi Szent Márton-templom mellett található szentmártoni temető egyike hazánk és Európa legrégebbi és egyben leghosszabb ideig használt sírkertjének. Az ókori Savaria 2000 éves múltra visszatekintő temetőjében ókeresztény sírokat nem láthatunk, a legrégebbi sír 200 éves, de benne sétálgatva mélyen megérint a múlt.
Pannonhalmi Bencés Főapátság
A Pannonhalmi-dombság (Sokoró) középső dombján, a Szent Márton-hegyen magasodik a több mint ezer éves Pannonhalmi Bencés Főapátság. Az UNESCO világökséi listára is felkerült, így nyolc magyar világörökségi helyszín egyike. Az apátság évszázadok óta szellemi központ, hihetetlenül nagy, felhamozott kulturális értékkel. Az apátság arborétuma és lombkorona sétánya egész évben szabadon látogatható.
Feldebrői római katolikus templom
A fehér boráról is híres Feldebrő Heves megyében a Mátra délkeleti lábánál, a Tarna völgyében helyezkedik el. Kiemelkedő fontosságú, Szent Mártonnak szentelt műemléki templomát és altemplomát zarándokok és kirándulók egyaránt előszeretettel látogatják. A feldebrői templom 54 alakzatból álló freskóival Magyarország 11. századi, korai építészeti emlékeinek egyik legkiemelkedőbb műemléke. A több százéves kőépület történelmi hangulata mindenkit lenyűgöz és egy kis elmélyülésre késztet.
Pozsonyi Koronázó templom
Bár magyarországi helyszíneket ígértem, nem hagyhatom ki a Pozsonyi Koronázó templomot sem a sorból. A vesztes török csaták után Pozsony átvette a magyar főváros szerepét, itt székelt a Magyar országgyűlés, több központi hivatal és itt koronázták királyainkat. A mai szlovák főváros templomának tetején napjainkig a magyar királyi korona díszeleg.
A pozsonyi Koronázó templom vagy hivalatos nevén a pozsonyi Szent Márton-dóm 1563 és 1830 között koronázó templom volt. 11 király és 8 királyné/királynő fejére került itt a korona, többek között Mária Terézia is itt kapott felhatalmazást a kormányzásra. A torony tetején aranyozott, 2×2 méteres párna helyezkedik el, ez tartja az egy méter magas, három mázsa súlyú aranyozott magyar királyi koronát.
