Máriapócsi templom csodája: könnyező Szűzanya kép

Máriapócsi templom csodája tette híres búcsújáró hellyé a szabolcsi kisvárosban található a görögkatolikus templomot. A máriapócsi Szent Mihály templomba a Szűz Mária kép 17. századi első könnyezése óta zarándokok ezrei érkeznek, hogy részesei legyenek a csodának. A Máriapócsi kegytemplomot 2005-ben hazánk elsőként nyilvánították nemzeti kegyhellyé. 

Máriapócsi templom

Máriapócs megközelítése és rövid története

A Máriapócs városa Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Nyírbátori járásában, a Nyírség tájegység déli részén helyezkedik el. Budapesttől mintegy 280, a megyeszékhely Nyíregyházától 30 kilométerre fekszik. Egyházi közigazgatás tekintetében a Nyíregyházi Egyházmegye területéhez tartozik.

Máriapócs nevének második részét férfi névből származtatják. Pócs a Paulus (Pál) név magyar származéka. A Mária előtag a 18. században került hozzá, a községben lévő Mária-kegyhelyre utalásként.

Pócs nevét az oklevelek 1280-ban említik először, birtokosai ez idő tájt a Hontpázmány nemzetség tagjai lehettek. Az 1600-as években a Báthori-család tagjainak birtokaként szerepel. A későbbiekben a királyi család és a Rákóczi-család is birtokosa volt Pócsnak.

Máriapócs hírnevét a templomában könnyező Szűz Mária ikon hozta meg 1696-ban. Ezután rövid idő alatt kedvelt búcsújáróhely lett. A zarándokok növekvő száma miatt 1731-től felépült a mai Szent Mihály-templom a kegykép számára, majd a Nagy Szent Vazulról elnevezett bazilita kolostor.

1749-ben telepedtek le itt a bazilita szerzetesek, s kezdték meg rendházuk építését. A monostor a görögkatolikusok művelődési és oktatási központjává vált, s az itteni tanítóképző majdnem egy évszázadig képzett itt kántortanítókat. A baziliták voltak a kegyhely gondozói egészen 1950-es szétszóratásukig.

1816-tól 1872-ig vásártartási joggal rendelkező mezőváros volt.

A település 1993-ban újra visszakapta városi rangját.

Máriapócsi templom története és csodája

A település egykori fatemplomában az első Mária-képet megrendelésre készítette egy vándorfestő. 1696-ban a szent liturgia közben a hívek észrevették, hogy a képen Mária szeméből könnyek folynak, arcvonásai fájdalmat tükröznek. Másnap tömegesen érkeztek a hívek a templomba a csoda hírére.

A bécsi udvarba is eljutott a könnyező kép híre, Eleonóra császárnő kívánságára Bécsbe vitték.  Az eredeti Szűzanya képet ma is ott találjuk a Stephans-dóm egyik oltárán.

Az elvitt kép helyére egy kassai mester készített egy új Mária-képet, ami először 1715-ben könnyezett. 1731 és 1756 között kettős homlokzati toronnyal elkészült az új barokk templom. A főoltár a 18. század végén készült, az ikonosztáz a 19. század második feléből való. Az addigra már csodatevőként is tisztelt kép miatt a templomot 1948-ban XII. Pius pápa bazilikai rangra emelte.

Máriapócs

Máriapócs

Máriapócs

Máriapócs

Könnyező Szűzanya kép A Máriapócsi templom büszkesége

könnyező kegykép a bazilika baloldali oltárán áll, ezüstlemez borítja, csak Mária és a kis Jézus arca látható rajta. A templom északi oldalán lévő kegyoltárhoz, és a kegyképhez lépcsőn lehet feljutni. Itt van a szószék, Szent Mihály arkangyal szobrával és Szent Péter apostol képével. A déli oldalon a Jézus Szíve-oltár és a Nagy Szent Vazul-oltár látható.

A képhez több csodatételt is társítanak, Mária közbenjárására számtalan csodás gyógyulás történt itt. Ezek tanújelei a kegykép közelében falra függesztett mankók, hajfonatok, képek, s nemesfém ajándékok.

A Mária-kép 1905-ben könnyezett utoljára.

Máriapócsi templom - könnyező Szűzanya kép

Máriapócs

Máriapócs

A templom alatti kripta görög katolikus püspökök, lelkészek sírjait őrzi, búcsús ünnepeken látogatható.

A bazilikát 2010-ben teljesen felújították. A belső és külső renoválással az épület új, környezetbarát padlófűtést kapott. A régészeti kutatások során igen régi temetkezési helyet tártak fel a templom alatt.

II. János Pápa 1991. évi látogatásakor keleti rítusú misét pontifikált magyar nyelven, a kegytemplom mellett felállított szabadtéri oltárnál 150 000 hívő jelenlétében. A helyet Pápa térnek nevezték el és emlékművel díszítették.

A bazilika mellett a 18. század közepén épült barokk kolostort a bazilita rend visszakapta. Az egykori görög katolikus püspök, Dudás Miklós szülőházában Bazilita Egyházi Gyűjtemény látható.

Máriapócs

Máriapócs

A kegyhelyről Ady Endre is megemlékezett A pócsi Mária című versében.

Ady Endre: A pócsi Mária /részlet/

Ma Máriától jönnek a szívek,
Ma Mária-kép minden durva lábnyom.
Szívemben sír a pócsi Mária
Egy őszies, emlékes délutánon.
»Óh, Mária« – mindig új-új csapat
Énekel a poros, tarlott mezőkön,
Ezek hozzák magukkal a hitet
S porfelhőben fölöttük ez a nő jön. ……
Mikor már minden hit-húr elszakadt
S az emberben a barátja se hisz már,
Jön Mária s Pócsról a búcsúsok,
Jön a szívünk, múltunk és játszva visz már.
Ma már hiszem: nagy döntés vár reám,
Legyőzni mindent, mi ellenem támadt,
Mutatni egy példátlan életet
S nem bocsátni el az én Máriámat.

Máriapócs

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

tizenhat − 9 =