Üzbegisztán UNESCO világörökségi helyszínei – videón is
Üzbegisztán UNESCO világörökségi helyszínei döntően a Selyemút egy-egy fontos állomásához, szakaszához köthetőek. Az ősi karavánvárosok közül Khíva és Buhara óvárosa szinte teljes egészében múzeumként funkcionál. Videón is mutatom a legszebb üzbég látnivalókat, nevezetességeket és világörökségi helyszíneket.
Üzbegisztán UNESCO világörökségi helyszínei
A kínai selyemárukat az Ázsián átvezető karavánutakon szállították a kereskedők Európába, ahol igen nagy becsben tartották a titokzatos kelmét. A selyemúton folytatott kereskedelem fontos szerepet játszott olyan nagy civilizációk fejlődésében, mint Kína, Egyiptom, Perzsia, Arábia, India, Róma és Bizánc.
Üzbegisztán UNESCO világörökségi helyszínei a Selyemúton haladó karavánok jelentős megállói helyei voltak.
Khíva, Itchan Kala történelmi óvárosa
Itchan Kala, a mai Khíva magas falakkal körbevett városrésze a türkmén határ közelében fekszik. A Selyemút melletti karavánváros az utolsó pihenőhely volt a sivatagi átkelés előtt az Irán felé vezető úton. A tíz méter magas fallal védett városrész megmaradt épületei a közép-ázsiai iszlám építészet klasszikus példái.
A négyszáz méter széles és körülbelül hétszáz méter hosszú óvárosban viszonylag kevés épület maradt fenn. Sikátorainak, medreszéinek, mauzóleumainak, minaretjeinek és mecseteinek összessége azonban nagyon jól mutatja az egykori városszerkezetet. A homokszínű épületekkel jól harmonizálnak és csillogó színes kerámiával díszített kupolák.
Itchan Kala számos kiemelkedő műemlékkel büszkélkedhet, ilyen a Dzsuam-mecset, a mauzóleumok és a medreszék, valamint az Alla-Kulli-Khan által a 19. század elején épített két fantasztikus palota. Értékét azonban nem annyira az egyéni épületek adják, hanem a város egyedi felépítése és harmóniája.
Khíva videón
Buhara történelmi óvárosa
A több mint kétezer éves Buhara a Kizil-kum sivatagban egy nagy oázis mellett épült, a közép-ázsiai középkori városok legszebb fennmaradt példája. Az arab hódítás előtt Közép-Ázsia egyik legnagyobb városa volt. Kr. u. 709-ben a a Bagdadi Kalifátus egyik legfőbb kulturális központja, 892-ben pedig a független Szaámánida Királyság fővárosa lett.
1220-ban Dzsingisz kán mongol seregei kifosztották és ez hosszú időre véget vetett gazdasági fellendülésének.
Buhara legfontosabb épületei közé tartozik a 11. századi 46 méter magas téglából készült Kalján-minaret, Taki Szargaron kupolája, Abdullácisz kán medreszéje és Iszmail Szamani 10. századi síremléke. Ez utóbbi egy égetett agyagból készült, berakásokkal díszített épület, egyike azon kevés műemlékeknek, amelyek még a mongol hódítás előttről származnak.
Buhara történténelmi központja, mely valójában egy szabadtéri múzeum, egyetlen épületegyüttesben jeleníti meg a város hosszú történelmét. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy Buhara valódi jelentősége nem egyes épületeiben, sokkal inkább szerkezetében és építészetének általános színvonalában rejlik.
Buhara videón
Sahriszabz történelmi óvárosa
Sahriszabz Közép-Ázsia egyik legrégebbi városa, már Nagy Sándor idejében is lakott volt. Világkorát a 14. és a 15. században, a Timurida dinasztia uralma alatt élte. Az itt született Timur uralkodói székhelyévé tette és ő, valamint utódai terjedelmes épületegyütteseket emeltettek. Timur fehér márvánnyal díszített sírja a kor építészetének egyik legszebb alkotása.
Sahriszabz történelmi központjában számos kivételes jelentőségű műemlék és városnegyed található, amelyek a város fejlődéséről, és a timurida dinasztia uralma alatt beköszöntött fénykoráról tanúskodnak.
A műemlékek közé tartozik a hatalmas Akszarái palota, amelyet 1380-ban kezdtek építeni, a Dorusz Szaodat együttes, amely a királyi mauzóleumnak és a vallási jellegű épületeknek ad otthont, valamint a 18. századi Csorszu bazár és a fürdők.
A Dorusz Szaodat épületegyüttest a királyi család temetkezőhelyének szánták. A sírhelyek mellett volt itt imaterem, mecset, illetve a vallási közösség és a zarándokok számára kialakított szálláshely is. A főhomlokzatot fehér márvány borította. Timur sírja, amelyet szintén fehér márvány díszített, a kor építészetének egyik gyöngyszeme.
A fehér palota néven is ismert pompás Akszarái méreteire í többé-kevésbé megmaradt kaputornyokból lehet következtetni: a két torony 50 m magas, a boltív pedig 22 m széles.
A városközpontban lévő bontási munkálatok és építkezések miatt a helyszín felkerült a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára.
Szamarkand – kultúrák kereszteződési pontjai
A Közép-Ázsiát hajdan átszelő, nagy kereskedelmi útvonalak kereszteződésében álló Szamarkand művészetével, építészetével és városszerkezetével egyaránt felidézi Közép-Ázsia kulturális és politikai történelmének legfontosabb fejezeteit a 13. századtól napjainkig.
Szamarkand már az ókorban is lakott volt. A monda szerint a város elődjét a hős Afrászijáb alapította az i. e. 7. században, amikor a róla elnevezett Afrászijáb városát felépítette.
Dzsingisz Kán csapatai 1220-ban lerombolták. Aa 14. század második felében Timur parancsára a kor legjelentősebb építészei, művészei és tudósai Afrászijábtól délnyugatra építették újjá, Szamarkand néven. Timur hatalmas államának fővárosa, valamint Közép-Ázsiától Perzsiáig, Afgansztánig és Indiáig terjedő meghódított területekről elhurcolt javak tárháza lett. A helyreállítást Timur unokája Ulug Bek folytatta a 15. század első felében.
1868-ban az oroszok elfoglalták Szamarkandot és tartományi fővárossá tették, fellendítve ezzel a gazdaságát. Iskolákat, templomokat és kórházakat építettek, valamint Szamarkand nyugati részét az aktuális városfejlesztési elképzelések szerint építették újjá. Ebben az időszakban rombolták le a városfalakat és kapukat, továbbá számos emlékművet.
Szamarkand ma is látható legfontosabb épületei a Regisztán-mecset és medreszéi (Ulugbek-, Tilla-Kari- és Ser-Dor-medresze), a Bibi-Hanim-medresze, a Shah-i-Zinda temető, Ulug Bek csillagvizsgálója és Gur-Emir mauzóleuma.
Shah-i-Zinda nekropolisz Szamarkand és egyben Üzbegisztán egyik legkülönlegesebb látnivalója, nem más, mint egy hatalmas temető. A temetkezési hely legkorábbi épületeit a 11-12. században húzták fel, a ma látható épületeket a 9-15. és a 19. században emelték.
Szamarkand videón
Nyugati-Tien-san
Üzbegisztán egyetlen természeti világöröksége, a Nyugati-Tien-san terület Kazahsztánnal és Kirgizisztánnal közösen éremelte ki a világörökségi címet 2016-ban.
A három országhoz tartozó Nyugati-Tien-san a különböző ökoszisztémák egyéni kombinációjával, a változatos állat- és növényvilággal és számos endemikus és veszélyeztetett ritka fajjal rendelkezik. A területen megtalálható Közép-Ázsia endemikus élőlényeinek közel a fele, valamint ebből a térségből származik számos haszonnövény is. Néhány termesztett növény vadon élő változata is él itt, köztük az alma, a barack, a pisztácia, a szilva, a dió és a szőlő. A gerinces állatok közül eddig 61 emlős-, 316 madár-, 17 hüllő és 20 halfajt azonosítottak. A helyszínen globálisan veszélyeztetett 14 növény- és 18 állatfaj is él, köztük az egyiptomi keselyű és a hópárduc.
Turán hideg téli sivatagai – Kazahsztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán
Ez a transznacionális helyszín tizennégy részből áll, amelyek Közép-Ázsia mérsékelt övének száraz területein találhatók a Kaszpi-tenger és a Turáni-hegység között. A terület szélsőséges éghajlati viszonyoknak van kitéve, nagyon hideg telekkel és forró nyárral, és rendkívül változatos növény- és állatvilággal büszkélkedhet, amely alkalmazkodott a zord körülményekhez. 2023 óta világörökség.
Selyemutak: Zarafshan-Karakum folyosó – Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán
A Zarafshan-Karakum folyosó a közép-ázsiai Selyemút kulcsfontosságú szakasza. A zord hegyekben, termékeny folyóvölgyekben és lakhatatlan sivatagban található a 866 kilométeres folyosó keletről nyugatra a Zarafshan folyó mentén és tovább délnyugatra a Karakum-sivatagot átszelő ősi karavánutakon a Merv Oázisig. A kelet-nyugati forgalom nagy részét a Selyemutak mentén az időszámításunk előtti 2. századtól a 16. századig irányították, és nagy mennyiségű árut kerestek a folyosón. 2023-ban került a világörökségi listára.
UNESCO világörökség várományos helyek Üzbegisztánban
Üzbegisztán UNESCO várományosi listáján 33 helyszín várakozik arra, hogy felkerülhessen a világörökségi listára. Köztük van a főváros, Taskent is.
Taskent, a főváros
Taskent a selyemúttól északra, a kazah határnál fekszik. Ebből adódóan nincsenek itt karavánszerájok. Itt őrzik azonban az iszlám vallás egyik legszentebb relikviáját, a világ legrégebbi Koránját. Pár régi épület mellett inkább 20 századi épületeket találunk.
Taskent videón
Ha helyenként a videókban engem is felfedezni vélsz, az nem a véletlen műve. A videót egy utastársunk készítette, és bár igyekeztem távoltartani magam a kamerától, időnként sajnos belesétáltam a képbe.
Nekem is vannak videóim az üzbegisztáni utazásról, de ezeket még nem nagyon volt erőm megnézni. Ez volt az az utazás ugyanis, ami egy baleset miatt egy hét helyett egy hónaposra sikeredett.
Mindig is tudtam, hogy az utazási biztosításra költött összeg nem kidobott pénz. De azóta mindenkit nyomatékosan figyelmeztetek, hogy utazási biztosítás nélkül felelőtlenség külföldre utazni. Tanulj az én káromból!
