Üzbegisztán UNESCO világörökségi helyszínei – videón is
Üzbegisztán UNESCO világörökségi helyszínei között csupán egyetlen természeti értéket találunk. A négy kulturális helyszín a Selyemút egy-egy fontos állomása volt. Az ősi karavánvárosok közül Khíva és Bukara óvárosa szinte teljes egészében múzeumként funkcionál. Videói is mutatom a legszebb üzbég látnivalókat, nevezetességeket.

Üzbegisztán UNESCO világörökségi helyszínei
A kínai selyemárukat az Ázsián átvezető karavánutakon szállították a kereskedők Európába, ahol igen nagy becsben tartották a titokzatos kelmét. A selyemúton folytatott kereskedelem fontos szerepet játszott olyan nagy civilizációk fejlődésében, mint Kína, Egyiptom, Perzsia, Arábia, India, Róma és Bizánc.
Üzbegisztán UNESCO világörökségi helyszínei a Selyemúton haladó karavánok jelentős megállói helyei voltak.
Khíva, Itchan Kala történelmi óvárosa
Itchan Kala, a mai Khíva magas falakkal körbevett városrésze a türkmén határ közelében fekszik. A Selyemút melletti karavánváros az utolsó pihenőhely volt a sivatagi átkelés előtt az Irán felé vezető úton. A tíz méter magas fallal védett városrész megmaradt épületei a közép-ázsiai iszlám építészet klasszikus példái.
A négyszáz méter széles és körülbelül hétszáz méter hosszú óvárosban viszonylag kevés épület maradt fenn.Sikátorainak, medreszéinek, mauzóleumainak, minaretjeinek és mecseteinek összessége azonban nagyon jól mutatja az egykori városszerkezetet. A homokszínű épületekkel jól harmonizálnak és csillogó színes kerámiával díszített kupolák.

Khíva videón
Buhara történelmi óvárosa
A több mint kétezer éves Buhara a Kizil-kum sivatagban egy nagy oázis mellett épült, a közép-ázsiai középkori városok legszebb fennmaradt példája. Az arab hódítás előtt Közép-Ázsia egyik legnagyobb városa volt. 1220-ban Dzsingisz kán mongol seregei kifosztották és ez hosszú időre véget vetett gazdasági fellendülésének.
Buhara legfontosabb épületei közé tartozik a 12. századi 46 méter magas téglából készült Kalján-minaret, Taki Szargaron kupolája, Abdullácisz kán medreszéje és Iszmail Szamani 10. századi síremléke. Ez utóbbi egy égetett agyagból készült, berakásokkal díszített épület, egyike azon kevés műemlékeknek, amelyek még a mongol hódítás előttről származnak.

Buhara videón
Sahriszabz történelmi óvárosa
Sahriszabz Közép-Ázsia egyik legrégebbi városa, már Nagy Sándor idejében is lakott volt. Világkorát a 14. és a 15. században, a Timurida dinasztia uralma alatt élte. Az itt született Timur uralkodói székhelyévé tette és ő, valamint utódai terjedelmes épületegyütteseket emeltettek. Timur fehér márvánnyal díszített sírja a kor építészetének egyik legszebb alkotása.
A városközpontban lévő bontási munkálatok és építkezések miatt a helyszín felkerült a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára.

Sahriszabz videón
Szamarkand – kultúrák kereszteződési pontjai
Szamarkand már az ókorban is lakott volt, a hagyomány szerint az i. e. 7. században alapították. Az i. e. 1. században, amikor a Selyemút már Európától Kínáig ért Szamarkand különböző kultúrák találkozási pontjává vált. Dzsingisz Kán csapatai 1220-ban lerombolták, a 14. század második felében Timur parancsára a kor legjelentősebb építészei, művészei és tudósai építették újjá. A helyreállítást Timur unokája Ulugbek folytatta a 15. század első felében.
Szamarkand ma is látható legfontosabb épületei a Rergisztán-mecset és medreszéi (Ulugbek-, Tilla-Kari- és Ser-Dor-medresze), a Bibi-Hanim-medresze, a Shah-i-Zinda temető, Ulugbek csillagvizsgálója és Gur-Emir mauzóleuma.

Szamarkand videón
Nyugati-Tien-san
Üzbegisztán egyetlen természeti világöröksége, a Nyugati-Tien-san terület Kazahsztánnal és Kirgizisztánnal közösen éremelte ki a világörökségi címet 2016-ban.
A három országhoz tartozó Nyugati-Tien-san a különböző ökoszisztémák egyéni kombinációjával, a változatos állat- és növényvilággal és számos endemikus és veszélyeztetett ritka fajjal rendelkezik. A területen megtalálható Közép-Ázsia endemikus élőlényeinek közel a fele, valamint ebből a térségből származik számos haszonnövény is. Néhány termesztett növény vadon élő változata is él itt, köztük az alma, a barack, a pisztácia, a szilva, a dió és a szőlő. A gerinces állatok közül eddig 61 emlős-, 316 madár-, 17 hüllő és 20 halfajt azonosítottak. A helyszínen globálisan veszélyeztetett 14 növény- és 18 állatfaj is él, köztük az egyiptomi keselyű és a hópárduc.
UNESCO világörökség várományos helyek Üzbegisztánban
Üzbegisztán UNESCO várományosi listáján 33 helyszín várakozik arra, hogy felkerülhessen a világörökségi listára. Köztük van a főváros, Taskent is.
Taskent, a főváros
Taskent a selyemúttól északra, a kazah határnál fekszik. Ebből adódóan nincsenek itt karavánszerájok. Itt őrzik azonban az iszlám vallás egyik legszentebb relikviáját, a világ legrégebbi Koránját. Pár régi épület mellett inkább 20 századi épületeket találunk.

Taskent videón
Ha helyenként a videóban engem is felfedezni vélsz, az nem a véletlen műve. A videót egy utastársunk készítette, és bár igyekeztem távoltartani magam a kamerától, időnként sajnos belesétáltam a képbe.
Nekem is vannak videóim az üzbegisztáni utazásról, de ezeket még nem nagyon volt erőm megnézni. Ez volt az az utazás ugyanis, ami egy baleset miatt egy hét helyett egy hónaposra sikeredett.
Mindig is tudtam, hogy az utazási biztosításra költött összeg nem kidobott pénz. De azóta mindenkit nyomatékosan figyelmeztetek, hogy utazási biztosítás nélkül felelőtlenség külföldre utazni. Tanulj az én káromból!