Shah-i-Zinda nekropolisz Üzbegisztánban

Shah-i-Zinda (Sáh-i Zinda) nekropolisz Szamarkand és egyben Üzbegisztán egyik legkülönlegesebb látnivalója, nem más, mint egy hatalmas temető. A temetkezési hely legkorábbi épületeit a 11-12. században húzták fel, a ma látható épületeket a 9-15. és a 19. században emelték.

Shah-i.Zinda Szamarkand

Shah-i-Zinda nekropolisz és a diktátor temetése

A középkori Shah-i-Zinda nekropolisz nemigen szokott a hírekben szerepelni, már csak azért sem, mert 1977 óta nem temettek ide senkit. 2016-ban azonban a volt vezető, a diktátornak tartott, Iszlam Karimov halálakor kivételt tettek.

A volt Szovjetunióhoz tartozó Üzbegisztán 1991. augusztus 31-én nyilvánította ki függetlenségét, államfője Iszlam Karimov lett. Karimov a jogelőd Üzbég SZSZK, a volt Szovjetunió tagállamának elnöke volt, elnökválasztáson a szavazók 86 százaléka megerősítette tisztségében. 25 éves diktátorsága alatt mindig újraválasztották, de a választások nem voltak demokratikusak. Munkássága alatt felszámolta az ellenzéket, betiltotta a politikai pártokat és a független tömegtájékoztatási eszközöket.

Shah-i.Zinda Szamarkand

A vaskezű államfő 2016. augusztus 27-én kapott agyvérzést, amit két nappal később, augusztus 29-én jelentett be a lánya. Erős a gyanú, hogy már ekkor halott volt, a színjáték azért kellett, hogy felkészítsék a közvéleményt a halálhírre és lemeccseljék az utódlási harcot. Ezt erősíti az is, hogy szeptember 1-jén nagy erőkkel kitakarították szülővárosának, Szamarkandnak az utcáit, hogy felkészüljenek a temetésre.

Másnap, pénteken hivatalosan is bejelentették, a 79 éves elnök állapota súlyosbodott és válságossá vált. Szombaton pedig  két tucat magas rangú külföldi küldöttség, – köztük volt a Dmitrij Medvegyev miniszterelnök vezette orosz delegáció – és több ezer üzbég kíséretében már el is temették.

Shah-i.Zinda Szamarkand

A Shah-i-Zinda nekropolisz területén – ahol 1977 óta nem volt temetés – muzulmán gyászszertartással búcsúztatták. A környező utcákat rózsaszín rózsákkal díszítették, Karimov nyughelyét pedig fehér rózsákból kirakott szőnyeggel fedték. Az embereket csak kis csoportokban engedték a sírhelyre, fényképek és videofelvételek készítését a hatóságok megtiltották.

A temetés napján a hatóságok lezárták a Szamarkand repülőterét, a belvárosba vezető utakat, a rendőrség és a különleges alakulatok által védett kordonokon csak a helybéli lakosok kelhettek át.

Shah-i.Zinda Szamarkand

Shah-i-Zinda, az évezredes nekropolisz

A Shah-i-Zinda valójában nem egy nagymecset vagy egy mauzóleum, hanem egy komplexum a 9-14. századig és a 19. században épült 20 rituális épülettel. Shah -i- Zinda jelentése: ” Élő király,éló uralkodó”, ami egy legendára utal. Mohemed próféta unokatestvére, Kusam ibn Abbasz a 7. században  érkezett a városba, hogy hirdesse az iszlám hitet. A hittérítőt lefejeztek, majd Ő kezében a fejével elindult a Paradicsomba, ahol most is él.

Shah-i.Zinda Szamarkand

A mauzóleumok Timur uralkodásának idejéből származnak, ám a bejáratot Ulugbek építtette 1434-ben.

Shah-i.Zinda Szamarkand
Shah-i.Zinda Szamarkand

Kusam ibn Abbasz sírja köré a 11-12. században húzták fel a Shah -i- Zinda legkorábbi épületeit, ezekből mára főleg alapok és sírkövek maradtak fenn.

Shah-i.Zinda Szamarkand
Shah-i.Zinda Szamarkand

Az 1334-35-ben épült Kászim ibn Abbász mauzóleumán figyelhető meg először a mázas, faragott terrakotta lapok használata. Ezt a technikát valószínűleg Északnyugat-Iránból hozhatták be

Shah-i.Zinda Szamarkand

A ma látható épületek többségét a 14-15. században emelték és a 19. évszázadokban újították fel.

Shah-i.Zinda Szamarkand
Shah-i.Zinda Szamarkand
Shah-i.Zinda Szamarkand
Shah-i.Zinda Szamarkand
Shah-i.Zinda Szamarkand

Turistaként én 2010-ben nem igen érzékeltem semmit az elnök zsarnokságából és diktatúrájából. Az üzbég emberek emberségéből, vendégszeretetéből, önzetlenségéből annál többet. Kényszerű okokból az egy hetes utazásom egy hónaposra sikeredett, így elég jól megismertem Szamarkand azon részeit is, amik egy átlagos turista előtt rejtve maradnak.

Shah-i.Zinda Szamarkand

Továbbmaradásom épp a Shah-i-Zindához kötődik, amiről néhány szóban említést is tettem már, amikor az utasbiztosítások szükségességéről írtam. Bár még mindig elszorul a szívem Üzbegisztán említésekor, sosem fogom elfelejteni az ott átélt napokat. Hálás köszönetem Elenának, Irinának, Alexnek, az orvosoknak, az ápolóknak és minden melegszívű és üzbég embernek, akik segítettek túlélni és megkönnyíteni a szörnyű napokat!

Szamarkand – videó

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük