Mozaikművészet, a 7000 éves technika
A mozaikművészet az egyik legősibb technika, amit az emberiség képek megjelenítésére használ. Mezopotámiában alakult ki kb. 7.000 évvel ezelőtt és napjaink igen népszerű. Szerte a világban találkozhatunk alkalmazásával, hazánkban leginkább szecessziós épületeken csodálhatjuk meg.
Mi a mozaik?
A mozaik kicsi méretű színes üveg-, kő- vagy kavicsdarabokból összeállított kép. Speciális változata a kis apró fadarabokból összeálló kép, de annak külön elnevezése van, azt intarziának hívjuk.
A mozaik olyan művészeti technika és annak eredménye, amelynél főleg kicsiny méretű színes üveg-, kő- vagy kavicsdarabokból állítják össze a képet vagy mintázatot, néha más anyagokat is használnak. A mozaikdarabokat cementtel, gipsszel rögzítik, esetleg a még nedves vakolatba nyomják bele.
A mozaik szó a görög muszeion szóból eredeztetett latin opus musivum (múzsákhoz közelálló) kifejezésből származik. A művészeti ág múzsákkal való kapcsolatba hozása azt jelenti, hogy a mozaik igen megbecsült műfaj volt.
Mozaikművészet rövid története
A mozaikkészítés művészete kb. 7000 évvel ezelőtt Mezopotámiában alakult ki. Egyértelműen az építészethez kötődik. A Biblia is említést teszt fehér márvánnyal és porfírral (magmás, félig kistályos kőzet) kirakott padlóról Eszter történetében. Az ókori Egyiptomban is alkalmazták a mozaiktechnikát, bár ebből igen kevés maradt fenn és jelentősége is kisebb, mint az egyéb technikáknak.
Kr. e . III. században már a görögök is használták. Az első mozaikok fehér és fekete márványból készültek és paloták padlózatának díszítésére szolgáltak. Később elterjedt a színes kövek használata.
A rómaiak felfedezték, hogy a színezett üvegek alkalmazásával még színesebb, varázslatosabb kompozíciók állíthatók össze. Az üveget azonban nem lehetett padlómozaikként használni, így alakult ki a fali mozaik, amik már fürdők, templomok mennyezetének és oldalfalának díszítésére is szolgáltak.
A mozaikművészet a fénykorát a bizánci korban élte. Ókeresztény és bizánci művészet elsősorban templomok falán alkalmazta. Jellegzetes díszítőmotivumok a keresztény szimbolika jelképei voltak. Úgy, mint Krisztus nevének kezdőbetűi, a bárány, a hal, a galamb, a szőlő, az olajág.
Az arabok a bizánciaktól lesték el a technikát és tovább fejlesztve mázas csempékén alkalmazták tovább épületek külső felületeinek díszítésére is. Jó példa erre a Portugáliában azulejo néven elterjedt díszítési forma.
A szecesszió ismét felfedezte magának és a modern művészetben is találkozhatunk vele.
A mozaikművészet részletesebb történetét elolvashatod a wikipédiában.
Mozaikművészet a nagyvilágban
A világot járva rengeteg helyen találkoztam mozaiktechnikával. Felsorolni is képtelenség lenne, így most azokból a helyszínekből válogattam, amikről már írtam is itt a blogban. Persze még így sem teljes a kép. De egy kis kedvcsinálónak talán megteszi.
Talán Ravenna 6. századi korakeresztény és bizánci mozaikjai a legismertebbek a világon.
Bizánci mozaikok terén nem maradhat ki az isztambuli Hagia Sophia, ami 1985 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.
Berlinben a Pergamon Múzeumban az ókori mezopotámiai nagyváros, Babilon legjelentősebb építészeti emlékének számító világhírű Istár-kapu mellett csodálatos mozaikokat is láthatunk.
Ciprus is igen gazdag mozaikokban. Paphosban a kezdeti még fekete-fehér mozaikokat is találunk. A Kykkos kolostorban pedig a színeseket csodálhatunk meg.
Igen, a ciprusi beszámolóval még adós vagyok csak úgy, mint Jordániával, ahol Madabában látható szép mozaikokat.
Betlehemben, a Születés templomában szintén bizánci mozaikokban gyönyörködhetünk.
A mozaikokat előszeretettel alkalmazzák az iszlám épületeken is. Nagyon jó példa erre Irán és Üzbegisztán. Ez utóbbiban, különösen Szamarkandban találunk sok mozaikkal kirakott épületet, például Shah-i-Zinda nekropoliszt.
Aki egyszer járt Portugáliában, az nem felejti a csodálatos ajulezu díszítéseket.
Tunéziában, a tuniszi Bardo Múzeum a világ legnagyobb és legszebb római mozaikgyűjteményével büszkélkedhet. Ötven termében és a galérián több ezer leleten keresztül ismerhetjük meg Tunézia történelmének különböző szakaszait. Pun, római, bizánci és iszlám műtárgyakat egyaránt láthatunk.
A Zeugma Mozaik Múzeum a törökországi Gaziantepben (Gaziantep Zeugma Mozaik Müzesi) bemutatott, összesen 700 m² területű mozaik jórésze Zeugma ősi városából származik.
A modern kor mozaikművészetének kiemelkedő alkotása az Antoni Gaudi által tervezett Güell Park Barcelonában.
A mozaikművészetet a magyar szecessziós építészetben is előszeretettel alkalmazták. Ez már maga megérdemel egy külön bejegyzést, így majd vissza is térek rá. Gondoljuk csak a például Budapesten a Földtani Intézet és az Iparművészeti Múzeum épületére.
A pécsi Zsolnay-negyedre vagy a szintén Zsolnay kerámiás Vasváry-villára.
De ott van a szegedi Raichl-palota vagy a Deutsch-palota is.
